Robban a bírságbomba Magyarországon: kíméletlenül büntet a GVH, milliókat fizethet, aki ezt elrontja

A Gazdasági Versenyhivatal friss tájékoztatójában jelezte, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a viszonteladási árak rögzítésére, amely a versenyjog egyik legsúlyosabb jogsértési formája. A gyártók gyakran próbálják befolyásolni termékeik viszonteladási árát azzal, hogy fix árat, minimumárat vagy elvárt árrést írnak elő kereskedőiknek, esetleg az "ajánlott ártól" való eltérést szankcionálják. A versenyjogi szabályok szerint mindez jogellenes, ha korlátozza a kereskedő szabad árképzését – függetlenül attól, hogy a megállapodás szerződésben, e-mailben vagy akár WhatsApp-üzenetben születik. A jogsértés megállapításához az sem szükséges, hogy az árrögzítés ténylegesen megvalósuljon.

A GVH a napokban közzétett tájékoztatójában nyomatékosította, hogy a viszonteladási árak rögzítését kifejezetten súlyos jogsértésnek tekinti, mivel az csökkenti a kereskedők közötti versenyt, mesterségesen magasan tartja az árakat, és végső soron a fogyasztóknak okoz kárt.

A hatóság az elmúlt években több eljárást is lezárt ilyen ügyekben. 2025-ben a Lutec Lighting Kft.-t 13,5 millió forintos bírsággal sújtotta, miután a vállalkozás elismerte, hogy meghatározta szakkereskedői számára a fogyasztói árakat, és azok betartását – többek között a szállítás megtagadásának kilátásba helyezésével – igyekezett kikényszeríteni. Idén pedig a Maspex Olympos Kft. ügyében már 335,95 millió forintos bírságot szabott ki a GVH, megállapítva, hogy a cég 2015 és 2023 között rendszeresen minimális viszonteladási árakat határozott meg és tartatott be nagykereskedelmi partnereivel.

Fontos ugyanakkor, hogy a beszállítók ajánlhatnak fogyasztói árat, amennyiben annak alkalmazásához nem kapcsolódik jutalom, az attól való eltéréshez pedig szankció. A maximális ár alkalmazása szintén megengedett, ha a kereskedő attól lefelé szabadon eltérhet. Bizonyos esetekben, például franchise-rendszereknél, a rövid távú, jellemzően két-hat hetes promóciós árkampányok is jogszerűek lehetnek, de ezek megítélését érdemes esetről esetre megvizsgálni.

A kockázat nem csupán a nagyvállalatokat érinti, hiszen a kisebb gyártók, importőrök és disztribútorok is könnyen kialakíthatnak olyan értékesítési gyakorlatot, amely versenyjogi szempontból aggályos – ahogy azt a Lutec-ügy is példázza. Egy versenyfelügyeleti eljárás ráadásul nemcsak anyagi következményekkel jár, hanem jelentős belső erőforrásokat köt le, továbbá ronthatja az üzleti kapcsolatokat és a vállalkozás hírnevét is. Éppen ezért érdemes időről időre felülvizsgálni a viszonteladói szerződéseket, az árlisták kommunikációját és az ajánlott árak alkalmazásának gyakorlatát, ahelyett hogy megvárnánk, amíg a GVH kopogtat az ajtón.