Bár a boltok polcain minden adott a húsvéti nagybevásárláshoz, a háttérben jóval összetettebb folyamatok zajlanak.
„Eddig az volt a baj, hogy kipusztult a hód Magyarországon. Most meg az, hogy van. Döme Gábor TikTokon mutatta meg, hogyan pusztítják Európa legnagyobb rágcsálói a Tisza-part fáit.
Mennyibe kerül a szántóföld ma Európában? Hol a legdrágább és hol a legolcsóbb a termőföld, és hogyan alakultak a földbérleti díjak? Mutatjuk!
Új szintre lépett a hazai borászat: egy egri pincészet nemcsak bort készít, hanem komplett élményt is kínál. Nem véletlen, hogy már most sokan kíváncsiak a különleges étteremre.
Jelentősen átalakul a kertészeti és erdészeti gépek piaca. A a bonyolult belső égésű motoros eszközöket egyre inkább felváltják a könnyen kezelhető alternatívák.
Egy mulard kacsa állományban azonosították a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.
A gabonaárak csökkenése után a közel-keleti háború és a dráguló üzemanyag miatt a magyar termelők költségei emelkedhetnek.
Az élelmiszerárak világszerte továbbra is komoly nyomást jelentenek a háztartások számára, de a kép 2026-ban még kuszább lehet.
Miközben a vágócsirke termelői ára csökkent, a csirkemellfilé drágult, a comb és az egész csirke ára viszont mérséklődött.
A különadók, az árstop és az árrésstop jövője nemcsak az ágazat szereplőit foglalkoztatja, hanem közvetlenül hat a bolti árakra, a kínálatra és a vásárlói élményre is.
A magyar borászat egyik legmeghatározóbb dilemmája, hogyan lehet a szakmailag értékes, ám rendkívül széttagolt fajtaszerkezetet sikeresen kommunikálni a nemzetközi piacokon.
Volt, aki mindent vitt, másoknak csak tanács jutott a Cápák között legújabb adásában.
Valamennyi idegen anyag fokozott élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent a fogyasztók számára.
A madárinfluenza-járvány súlyos egyensúlyhiányt okozott az európai tojáspiacon.
Bár a hazai termelők raktárai tele vannak áruval, a magyar boltokat elárasztotta az import burgonya.
A karácsonyi időszakban a magyar családok bőséges hazai halkínálathoz juthatnak, az árak a tavalyi szinten maradnak.
A magyar élelmiszeripari cégek nem tudnak érdemben versenyezni külföldön, mert a túl széles termékkínálat hátráltatja a nemzetközi piacra lépést.
Szomorú hír, hogy a magyar élelmiszeripar jócskán le van maradva. És az árrésstop sem segített a fejlesztéseken.
Az európai és magyar mezőgazdaság példátlan kihívásokkal néz szembe a globális kereskedelempolitikai átrendeződés miatt.
Lengyelország domináns szerepe az európai almapiacon jelentős nyomást helyez a magyar termelőkre.
