Kiderült a nagy Kifli.hu-titok: ennyire drága valójában az online bevásárlás Magyarországon - bezzeg Ausztriában

A Kifli.hu az elmúlt évek egyik leggyorsabban növekvő hazai online élelmiszer-kiskereskedője lett. A vállalat árbevétele 2020 és 2024 között közel négyszeresére, 57 milliárd forintra nőtt, miközben 2,8 milliárd forintot fordított magyarországi beruházásokra. A terjeszkedés 2025 végén új szintre lépett, amikor Biatorbágyon megnyitották a cég új, modern logisztikai központját, amelynek beruházási értéke megközelíti a korábbi évek teljes hazai befektetési volumenének kétszeresét.

A sikerek után kíváncsiak lettünk arra is, mennyire egységes a csoport árazása a különböző piacokon. A Kifli.hu mögött álló vállalat jelenleg öt országban van jelen teljes tulajdonnal, Csehországban, Magyarországon, Ausztriában, Németországban és Romániában. Ez pedig ritka lehetőséget ad arra, hogy ugyanazon cégcsoport webshopjaiban, hasonló logika mentén kínált termékeket vessünk össze egymással.

Összesen 30 termék árát néztük meg mind az öt országban. Ebből 20 olyan saját márkás termék volt, amely szinte minden esetben ugyanazon a néven fut, két esetben hústermékeket vizsgáltunk, további nyolcnál pedig világszerte ismert márkák árait hasonlítottuk össze. Nem minden termékből találtuk meg mindenhol pontosan ugyanazt a kiszerelést vagy változatot, ezért ahol erre szükség volt, egységárra számoltunk és kerekítettünk. A módszertan néhány apró eltérés ellenére így is jól megmutatja, mekkora különbségek vannak ugyanannak a cégcsoportnak az árai között öt európai piacon.

Sokkoló különbségek a Kifli.hu árai között

Az első körben húsz, jellemzően alapélelmiszernek számító saját márkás terméket tettünk egymás mellé. Tej, vaj, joghurt, tojás, liszt, cukor, rizs, tészta, olaj, zabpehely, konzervek és néhány más hétköznapi termék került a kosárba. A célunk az volt, hogy ne különleges vagy prémium áruk torzítsák az összehasonlítást, hanem olyan termékek, amelyekből a legtöbb háztartás rendszeresen vásárol.

Az eredmény így is elég látványos lett. A húsz termék Magyarországon összesen 12 169 forintba került, ezzel a Kifli.hu lett az öt vizsgált webshop közül a legdrágább.

Románia alig maradt el mögöttünk, ott ugyanez a kosár 12 062 forintra jött ki, vagyis mindössze 107 forinttal volt olcsóbb. Innen viszont már gyorsan nő a különbség. Németországban 11 095 forintot kellett volna fizetni ugyanezért, Csehországban 10 006 forintot, Ausztriában pedig mindössze 9814 forintot. Ez azt jelenti, hogy az osztrák kosár 2355 forinttal, közel ötödével volt olcsóbb a magyarnál, a cseh pedig 2163 forinttal került kevesebbe.

Különösen érdekes, hogy éppen Ausztria lett a legolcsóbb, miközben az öt vizsgált ország közül jövedelmi szempontból is a legtehetősebb. A puszta árszintből tehát már ennél a húsz terméknél sem következik automatikusan, hogy a gazdagabb ország webshopja lesz a drágább. Sőt.

Direkt nem akartunk torzítani

A Kifli-csoport saját márkás kínálata természetesen ennél jóval nagyobb, a kosár összeállításánál azonban tudatosan próbáltunk hétköznapi termékeknél maradni. Ez azért fontos, mert akadtak olyan saját márkás áruk is, amelyek még sokka látványosabban növelték volna a magyar és a nyugat-európai árak közötti különbséget.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Kifli.hu frissen érkezett vezetője: teljesen új irányt vesz az online bolt, ez rengeteg magyar vásárlót érint

"Nagyon sok labda van a levegőben, ezt inkább lehetőségként élem meg, mint veszélyforrásként" - utalt a kormányváltás utáni időkre a Kifli.hu új igazgatója.

Ilyen volt például a tonhalkonzerv és az articsóka. Ezeknél a kilogrammra vetített magyar ár jóval magasabb volt, miközben Németországban és Ausztriában az öt piac közül kifejezetten alacsony egységárakat találtunk. Az ilyen termékeket végül éppen azért hagytuk ki, mert Magyarországon könnyen más piaci pozícióba kerülhetnek, mint Nyugat-Európában. Ami ott hétköznapibb tömegtermék, az nálunk könnyebben jelenhet meg drágább, prémiumabb áru képében.

Nem akartuk tehát néhány szélsőséges példával felfelé húzni a magyar kosár értékét. A húsz kiválasztott saját márkás termék így visszafogottabb összehasonlítást ad, az eredmény azonban ennek ellenére is ugyanabba az irányba mutat. A vizsgált alapélelmiszerekből összeállított kosár Magyarországon volt a legdrágább, Ausztriában pedig a legolcsóbb.

A hús teljesen átírja az árképet

A teljes összehasonlíthatóság kedvéért két olyan terméket is betettünk a kosárba, amelyet rengeteg háztartás rendszeresen vásárol, a csirkemellfilét és a sertéskarajt. Ezeket azonban érdemes külön kezelni a saját márkás alapélelmiszerektől, mert a húsárak eleve egészen más képet mutatnak a vizsgált országokban. Magyarországon hosszú évek óta jóval olcsóbban lehet hozzájutni bizonyos friss húsokhoz, mint több nyugat-európai országban,

vagyis az itt látott különbség nem a Kifli.hu sajátossága.

A különbség ettől még egészen brutális. A két legolcsóbb hústermék együtt Magyarországon 3468 forintba került. Ugyanez a páros Csehországban 5025, Romániában 5970, Ausztriában 7990, Németországban pedig már 9584 forintot tett ki. Vagyis a német kosár közel 2,8-szer annyiba került, mint a magyar, az osztrák pedig több mint kétszeres árat jelentett.

A sertéskarajnál különösen nagy volt a szórás. Magyarországon a legolcsóbb kilós ár 1299 forint volt, miközben a cseh ár forintosítva nagyjából 2600, az osztrák több mint 3200, a román közel 3500 forintra jött ki. A német sertéskaraj ugyan ennél olcsóbb volt, nagyjából 2200 forint körül, de még így is jóval meghaladta a magyar árat.

A csirkemellnél még látványosabb volt a német különbség. Magyarországon 2169 forintért találtuk a legolcsóbb kilót, Csehországban és Romániában nagyjából 2400–2500 forintra jött ki ugyanez, Ausztriában viszont már közel 4800, Németországban pedig 7400 forint fölé ugrott az ár.

A szortiment nagysága is erősen eltért az öt webshopban, de a lényeg így is jól látszik. Ha a húsokat is beemelnénk egyetlen közös kosárba, az jelentősen javítaná Magyarország helyezését, miközben elfedné azt, amit a húsz saját márkás alapélelmiszer önmagában mutatott. Ezért a két kategóriát érdemes külön kezelni.

A világmárkáknál ismét Magyarország lett a legdrágább

A végére olyan termékeket hagytunk, amelyeknél már jóval kevesebb vita lehet arról, hogy valóban ugyanazt hasonlítjuk-e ugyanazzal. Nyolc világszerte ismert márka termékét néztük meg a Kifli-csoport öt piacán, köztük a Barilla spagettit, a Nutellát, a Pepsi Colát, a Monster energiaitalt, a Pringlest, a Philadelphia krémsajtot, a Heinz ketchupot és a Rio Mare tonhalsalátáját.

Itt pedig visszatért az a kép, amelyet a saját márkás termékeknél már láttunk.

A nyolc termék Magyarországon összesen 10 945 forintba került, ezzel a magyar Kifli.hu lett messze a legdrágább az öt vizsgált webshop közül.

Csehországban ugyanez a bevásárlás 9380, Ausztriában 8318 forintba került volna. A két legolcsóbb ország viszont Németország és Románia lett, szinte hajszálra azonos eredménnyel. Németországban 7523, Romániában 7562 forintból kijött a nyolctermékes kosár.

A magyar kosár 3422 forinttal, vagyis mintegy 45 százalékkal volt drágább a németnél. Romániához képest szintén körülbelül 45, Ausztriához képest közel 32, Csehországhoz mérten pedig csaknem 17 százalék volt a különbség. Ráadásul nem egyetlen kirívó termék húzta fel az eredményt.

A nyolc vizsgált világmárkás termékből hétnél Magyarországon találtuk a legmagasabb árat. Az egyetlen kivétel a Pepsi Cola volt, amely Ausztriában valamivel többe került.

Akadtak ugyanakkor egészen durva különbségek is. A Barilla félkilós spagettije Magyarországon 1039 forintba került, miközben Romániában az ottani árat forintra váltva alig 380 forintot fizettek érte. Ez közel 2,7-szeres magyar árat jelent. A Pringles 1799 forintos hazai ára a román nagyjából 866 forintos árnak több mint a duplája volt, a Rio Mare tonhalsalátáért pedig itthon 1999 forintot kértek, Németországban ugyanez forintosítva nagyjából 1090 forintra jött ki.

Összességében a kép tehát a világmárkáknál talán még erősebb, mint a saját márkás kosárnál. Itt ugyanis nem az eltérő helyi receptúrák vagy teljesen más termékpozicionálás magyarázhatja könnyen a különbségeket. Ugyanazokról a nemzetközi márkákról és nagyrészt ugyanazokról a termékekről beszélünk, mégis Magyarországon kell messze a legtöbbet fizetni értük.

Az első verdikt: messze Magyarország a legdrágább

Ha összeadjuk a húsz saját márkás és a nyolc világmárkás terméket, egy jóval stabilabb kép rajzolódik ki arról, hogyan áraz a Kifli-csoport az öt vizsgált országban.

A 28 termékből álló kosár Magyarországon 23 141 forintba került, ami messze a legmagasabb összeg az összehasonlításban.

A másik véglet Ausztria lett. Ugyanez a 28 termék ott mindössze 18 132 forintból kijött volna. Ez 5009 forintos különbség egyetlen bevásárlásnál, vagyis a magyar kosár csaknem 28 százalékkal volt drágább az osztráknál.

És nem csak Ausztriához képest lóg ki Magyarország. Németországban 18 618, Csehországban 19 386, Romániában pedig 19 624 forintot kellett volna fizetni ugyanazért a kosárért. Magyarul még a második legdrágább Romániához képest is 3517 forintos, csaknem 18 százalékos magyar felár jött ki. Ráadásul egyetlen vizsgált országban sem ment 20 ezer forint az összár, csak Magyarországon.

A sorrend tehát elég beszédes. Ausztria volt a legolcsóbb, majd Németország, Csehország és Románia következett, Magyarország pedig az utolsó helyre került. Különösen érdekes, hogy a két nyugat-európai piac, Ausztria és Németország adta a két legalacsonyabb végösszeget.

Két kiló hús elég ahhoz, hogy megbillenjen az asztal

De a végére hagytuk a poént. Amíg csak a 20 saját márkás és a nyolc világmárkás terméket néztük, Magyarország messze a legdrágább piac volt. Elég volt azonban a teljes bevásárlókosarunkhoz hozzáadni egy kiló csirkemellfilét és egy kiló sertéskarajt, és minden megváltozott. Azaz majdnem.

Mint azt már fentebb írtuk, a két friss hústermék Magyarországon összesen mindössze 3468 forintba került. Csehországban ugyanez 5025, Romániában 5970, Ausztriában 7990, Németországban pedig egészen elképesztő, 9584 forintos tételt jelentett. Vagyis a német vásárló csak ezért a két kiló húsért több mint 6100 forinttal fizetett többet, mint a magyar.

Ennek hatása a teljes, 30 termékes kosárnál már brutálisan látszik. Magyarország végösszege 26 609 forint lett. Ez továbbra sem olcsó, de már nem a legmagasabb összeg. A 30 termékből álló kosár végül Csehországban lett a legolcsóbb 24 411 forinttal, Románia 25 594 forinttal következett, Ausztria 26 122 forinton állt meg.

Magyarország 26 609 forinttal csak ezután jött, ami azt jelenti, hogy még a pofátlanul olcsó hústermékekkel is a 4. legdrágábbak voltunk a listán.

Eközben Németország a két drága hústermék miatt 28 202 forinttal az utolsó helyre csúszott. Ez tehát különösen látványos változás ahhoz képest, hogy a hús nélkül még Ausztria volt a legolcsóbb, Németország pedig a második. Magyarország pedig éppen ellenkező utat járt be, a 28 termékes kosárnál még messze a legdrágább volt, a húsok hozzáadásával viszont már Németország mögé került. Ám a másik 3 ország még így is könnyedén előttünk végzett.

Vásárlóerőparitáson mérve szegények vagyunk

A listához tartozó teljes élethelyzeti képet végül csak úgy kapjuk meg igazán, hogyha a kapott árakat megpróbáljuk valahogy a keresetekhez viszonyítani. Ez azonban nem egyszerű feladat.

Az árak ugyanis önmagukban is beszédesek, de igazán akkor áll össze a kép, ha azt is megnézzük, mekkora nettó keresetből kell kigazdálkodni ugyanazt a bevásárlást. Ehhez ezúttal az EUJOBDATA.com nettó éves kereseti adataiból indultunk ki, majd az ott szereplő összegeket havi szintre vetítettük. A 30 termékből összeállított kosár így nemcsak nominálisan hasonlítható össze, hanem az is látszik, hogy a havi nettó fizetés mekkora részét viszi el az egyes országokban.

A végeredmény elég beszédes. Ausztriában a 30 termékes kosár nagyjából 2 százalékát viszi el az átlagos havi nettó keresetnek, Németországban körülbelül 3 százalékát, Csehországban már 4,1 százalékát, míg Romániában 6,4, Magyarországon pedig 6,7 százalékát.

Vagyis hiába nem nálunk lett a legdrágább a teljes, húsokat is tartalmazó kosár, a fizetésekhez mérve mégis Magyarországon a legfájóbb ezt kifizetni az öt vizsgált piac közül.

Különösen érdekes Ausztria és Németország összevetése. A havi nettó összegek első ránézésre közel vannak egymáshoz, mégis Ausztria kedvezőbben jön ki éves szinten. Ennek egyik oka, hogy ott a jogszabályok és a bérgyakorlat miatt széles körben jelen van a 13. és 14. havi fizetés, vagyis a szabadságpénz és a karácsonyi juttatás, ami érdemben megdobja az éves nettó jövedelmet. Németországban közben a nettó összeget a bonyolult adóosztály-rendszer is erősen befolyásolja, vagyis a családi állapot sokkal nagyobb súllyal jelenik meg a kézhez kapott összegben.

A régiós képben Csehország továbbra is stabilan vezet, ami a kereseteknél is látszik. Magyarország és Románia eközben névleges euróértéken már meglehetősen közel került egymáshoz, legalábbis a havi nettó átlagkereset alapján, de ez önmagában még nem mond el mindent. A vásárlóerő-paritás, vagyis hogy az adott jövedelemből helyben valójában mennyi termék és szolgáltatás vásárolható meg, országonként jelentősen eltérhet.

Ettől függetlenül a mostani összevetésből az világosan látszik, hogy a vizsgált öt Kifli-piac közül a magyar fogyasztó van az egyik, hanem a legrosszabb helyzetben. Akkor legalábbis, ha azt nézzük, mekkora szeletet hasít ki az átlag fizetéséből ugyanaz a 30 termékes bevásárlás.

Tehát, ha a puszta árszinteken túllépünk, és a keresetek felől nézzük meg a kérdést, akkor a magyar eredmény sokkal kedvezőtlenebbnek tűnik.

Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy több termék drágább itthon, hanem arról is, hogy ezt a kosarat a magyar vásárló a jövedelméhez mérten jóval nehezebben fizeti ki, mint az osztrák, német vagy akár a cseh vásárló.