Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség.
Így vásárolunk 2026-ban: már minden harmadik ember a mesterséges intelligencia segítségével dönti el, mire költ
Másfél éve a fogyasztók alig tizede használt mesterséges intelligenciát amikor vásárolt. Ma már közel egyharmaduk teszi ezt, és egyre többen azt választják, amit az AI ajánl nekik. Egy friss kutatás szerint a vásárlási döntések logikája alapjaiban megváltozott: a döntéseket nem önmagában az ár, hanem az ár-érték arány határozza meg. Eközben az egészséggel kapcsolatos szempontok és az egyedül élés terjedése is átformálta a fogyasztói igényeket.
A Boston Consulting Group (BCG) által, 13 ezer ember bevonásával készített kutatás alapján a fogyasztók ma már két lépésben hozzák meg vásárlási döntéseiket. Az ár döntő tényező abban, hogy egy termék egyáltalán szóba kerül-e, de a végső választást az érzékelt érték hozza meg. A korábbi „megengedhetem-e magamnak" kérdést a „megéri-e" váltotta fel: a válaszadók közel 70 százaléka azt mondta, hogy még ha meg is engedheti magának az adott terméket, csak akkor veszi meg, ha elegendő értéket lát benne.
"Ez azt jelenti, hogy a minőség bizonyult az értékérzet legerősebb összetevőjének, miközben a kényelem jelentősége is nőtt: a fogyasztó a keresgéléssel, rendeléssel, kiszállítással vagy éppen egy későbbi reklamációval töltött időt is beárazza," mondta Lakatos-Török György, a BCG Partnere.
Ez ez egyike annak az öt legfrissebb fogyasztói trendnek, amelyet a kutatás alapján azonosítottak. A másik négy a fogyasztói bizalom átalakulása, az AI egyre nagyobb szerepe a döntéshozatalban, a hosszú és egészséges életre való törekvés, valamint az egyszemélyes háztartások térnyerése.
A hosszú, egészséges élet iránti törekvés egyre erősebben formálja a vásárlási döntéseket. A fogyasztók csaknem háromnegyede az egészséget és a jóllétet tartja a jólét legfontosabb fokmérőjének, jóval megelőzve a karriert (40%), illetve az anyagi helyzetet és pénzügyi biztonságot (28%).
Tízből négy fogyasztó ma már tudatosan az egészséges öregedést állítja vásárlási döntései középpontjába. Ez a csoport kétszer olyan határozottan utasítja el az egészségre károsnak tartott termékeket és szolgáltatásokat, például a gyorsételeket, a túlzott alkohol- és dohányfogyasztást, mint amilyen mértékben inkább az egészségesnek tartott alternatívákat választja. Ez a jelenség már messze túlmutat a hagyományos wellness-kategóriákon. A GLP-1-alapú testsúlycsökkentő gyógyszerek térnyerése – az Egyesült Államokbana felhasználók száma 2020 óta több mint nyolcszorosára nőtt – az élelmiszerek, italok és a divat iránti keresletet is átalakítja.
A fejlett piacokon minden harmadik háztartás egyszemélyes
A felmérés szerint a vásárlói szokásokat az is jelentősen befolyásolja, hogy egyre többen választják tudatosan az egyedül élést. A fejlett piacokon ma már minden harmadik háztartás egyszemélyes, ami 2010-hez képest 6 százalékpontos növekedést jelent. Az egyszemélyes háztartások egy főre vetítve két-háromszor annyit költenek, mint a több személyből álló háztartások. Ennek ellenére 50–70 százalékuk úgy érzi, hogy a termékeket és szolgáltatásokat nem az ő igényeikre szabják. Számukra ugyanis gyakran fontosabb a megfelelő kiszerelés, a minőség és a megbízható hozzáférhetőség, mint a nagyobb mennyiséghez kapcsolódó árkedvezmény.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Eközben a fogyasztók 43 százaléka úgy érzi, hogy mentálisan túlterheli őt a vásárlással kapcsolatos információáradat. Ezért több mint felük egyetlen információforrásban sem bízik teljesen. Egyre szűkebb körből tájékozódnak, és elsősorban az általuk megbízhatóbbnak tartott információcsatornákra támaszkodnak: szakértőkre, barátokra, családtagokra, és egyre inkább mesterséges intelligenciára. A megkérdezettek 20 százaléka már ma is teljes mértékben megbízik az AI ajánlásaiban, és ez az arány 2030-ra további 15 százalékponttal nőhet, a BCG szerint.
Az AI szerepe túlmutat a tanácsadáson
Az AI szerepe már most túlmutat a tanácsadáson. A fogyasztók közel egyharmada használt már AI-t vásárlás közben, ami háromszorosa a másfél évvel ezelőtti aránynak. Minden ötödik válaszadó rendszeresen támaszkodik rá, 13 százalékuk pedig már kifejezetten a mesterséges intelligencia ajánlásai alapján választ. Míg korábban a márkáknak maguknak kellett bekerülniük a vásárlók által mérlegelt lehetőségek közé, ma ezt a kört egyre gyakrabban az AI alakítja. Az AI-jal támogatott vásárlások 63 százalékában a rendszer olyan márkát is ajánl, amelyet a fogyasztó saját maga nem vett volna fontolóra.
Mindez azonban még csak a kezdet. A vásárlás várhatóan az AI-alapú termék felfedezéstől egyre inkább az AI által támogatott tranzakciók, egyes esetekben pedig a fogyasztó nevében önállóan vásárló AI-ügynökök felé mozdulhat el, fogalmaz a BCG elemzése.
Robban a bírságbomba Magyarországon: kíméletlenül büntet a GVH, milliókat fizethet, aki ezt elrontja
Az utóbbi időszak bírságolási gyakorlata azt mutatja, hogy a hatóság nem csupán a nagyvállalatok esetében lép fel.
Újabb csapás érkezik a kínai webshopokból rendelőkre: novembertől emiatt is fizetni kell, nincs mese
Az európai logisztikai háttér, a gyors kiszállítás, a széles választék és az előre látható végösszeg egyre nagyobb súlyt kap a vásárlói döntésekben.
-
BME-s hallgatók ötletei is alakíthatják a jövő intelligens bankját a Gránit Bank pályázatán (x)
Stratégiai partnerséget kötött a BME és a Gránit Bank, AI-ügynökökre épülő hallgatói ötletpályázat indul






