Beszállt a OnlyFans-bizniszbe a Lidl: "Rossz az, aki rosszra gondol…"

A Lidl ezen a héten úgy döntött, hogy nem elég ventilátort és saját márkás strandrucikat árulni – inkább felült a gerillamerketing kétértelmű sebesvonatára. A recept egyszerű: ventilátorok Lidl-fürdőgatyában, fürdőbugyiban és strandpapucsban, némi paróka, egy kis smink, a kép alján pedig egy jókora OnlyFans felirat.

Ezután már csak a kötelező ártatlankodás maradt:

Rossz az, aki rosszra gondol…

Na, persze.

A marketingesek pontosan tudják, hogy ma az OnlyFans hallatán senki sem a ventilátorokra asszociál. A platform neve mára egyet jelent a fizetős 18+-os tartalmakkal, ahol nem egy ismert magyar celeb – köztük Molnár Anikó, vagy épp VV Virág – keres szemmel láthatóan nagyon szép pénzeket.

Erre a kulturális reflexre épít a Lidl is. Ráadásul egy ügyes keresztpromóval a saját strandszezonos termékeit is reflektorfénybe tolja. És működik!? Mindenki megosztja, mindenki nevet, mindenki eljátssza, hogy „ő persze csak a ventilátorokat nézte”.

A Lidl "OnlyFans-reklámja" 2026 nyarán. Szöveg: "Rossz az, aki rosszra gondol, mi CSAK VENTILÁTOROKRÓL beszélünk! Vigyázz magadra ebben a hatalmas hőségben, szerezz be egy ventilátort a Lidlben!"

A Lidl pedig hátradőlhet. A ventilátor és a strandkollekció lehet akciós, de a figyelem most ingyen jött. Ez a kampány ugyanis nem a hőségről szól. Hanem arról, hogy a mai marketingben néha elég egy pajzán félmosoly – a többit pedig elvégzi a közönség fantáziája.

A marketing már nem kopogtat, berúgja az ajtót

A közösségi média alapjaiban írta át a marketing szabályait. Míg korábban egy reklámnak volt ideje történetet mesélni, ma néhány másodperc alatt kell megállítania a végtelen görgetést. A szakma ezt már „scroll-stopping” kreatívnak nevezi: olyan tartalomnak, amely kizökkenti a felhasználót az automatikus továbbgörgetésből. A figyelem lett a legértékesebb valuta, ezért a márkák egyre merészebb vizuális megoldásokhoz, popkulturális utalásokhoz, provokatív humorhoz és mémekhez nyúlnak.

A marketingesek szerint ma már nem az algoritmus a legnagyobb kihívás, hanem az emberi figyelem megszerzése. Az úgynevezett attention economy (figyelemgazdaság) korszakában a fogyasztók naponta ezernyi ingerrel találkoznak, ezért a hagyományos reklámüzeneteket az agy szinte automatikusan kiszűri. A siker kulcsa az első néhány másodperc: ha a tartalom nem lep meg, nem mosolyogtat meg vagy nem provokál, már el is tűnt a hírfolyamban.

A Lidl OnlyFans-utaló kampánya is ezt a logikát követi. Nem pusztán ventilátort vagy strandruhát reklámoz, hanem egy olyan kulturális utalást használ, amely azonnal megállítja a görgetést és beszélgetést generál. A közösségi médiában ugyanis ma már sokszor nem az a legjobb reklám, amelyik a legtöbbet mondja, hanem az, amelyikről a legtöbbet beszélnek.

A nagy kérdés az, hogy meddig működik a provokáció. Mert bár tény, hogy a negatív reklám is reklám – csak néha visszanyal a fagyi. Jó példa erre a Nissan magyarországi kampánya, amelyben Ganxsta Zolee és Stohl András szerepelt. A reklám a nőkkel kapcsolatos szexista poénok miatt váltott ki felháborodást, ezért a márka végül visszavonta a kampányt és bocsánatot kért. Hasonlóan tanulságos eset volt a BioTechUSA reklámja is, amelyet sokan rasszista sztereotípiákat idézőnek tartottak. A vita után a cég szintén elnézést kért.