Itt az igazság: valójában a magyar lakosság fizeti a multikra kivetett különadókat, valamit lépni kellene

A 2010-ben indult unortodox gazdaságpolitika jegyében a kormány először a kiskereskedelemre, a távközlésre és az energiaszektorra vetett ki árbevétel-arányos válságadókat. A hivatalos narratíva – amelyet Orbán Viktor is előszeretettel alkalmazott – ezt a multinacionális vállalatok és a bankok megadóztatásaként állította be, elfedve a lépések tényleges hatását.

A valóságban ugyanis ezek az elvonások a hozzáadottérték-adóhoz, azaz az áfához hasonlóan működnek, hiszen a terheket végső soron a termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság fizeti meg. Ezt jól mutatja, hogy a bankszektor díjai az elmúlt években drasztikusan emelkedtek, a biztosítótársaságok pedig szintén könnyedén áthárították a többletköltségeket az ügyfelekre - írja a G7.

A magyar adórendszerben a különadók beszedése mára a költségvetés alapvető pillérévé vált. Csak a pénzügyi tranzakciós illetékből tavaly közel 580 milliárd forint folyt be az államkasszába, miközben a hagyományos társasági adóból származó bevétel alig haladja meg az évi ezermilliárd forintot. Az Európai Unió többször bírálta ezt a rendszert, mivel az ágazatspecifikus adók kiterjedt alkalmazása piactorzító hatású, és aránytalanul sújtja a nagyobb, gyakran külföldi tulajdonú vállalatokat.

Bár az előző kormány az uniós helyreállítási tervben vállalta hat ágazati adó kivezetését, végül csak a gyógyszergyártói különadót szüntette meg. Az Európai Bizottság ráadásul egyre több adónem – például a kiskereskedelmi adó vagy a kiegészítő bányajáradék – uniós jogba ütközését vizsgálja, ami a jövőben jelentős összegű visszatérítési kötelezettségeket is vonhat maga után.

Kármán András pénzügyminiszter a parlamenti meghallgatásán egyértelművé tette, hogy a különadók azonnali kivezetése nem reális lépés, de a Tisza-kormány célja a piactorzító rendszer fokozatos átalakítása és a terhek mérséklése. A mozgásteret azonban drasztikusan szűkíti a romló államháztartási helyzet. Az idei költségvetési hiány az uniós forrásokkal együtt is rendkívül magas lehet, az államadósság pedig újra növekvő pályára állt. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg tartósan negatív, ami azt jelzi, hogy a magyar költségvetés szerkezete továbbra is laza maradt.

Míg a Fidesz politikusai és véleményformálói a patrióta gazdaságpolitika egyik legfontosabb elemeként tekintenek ezekre a terhekre, a valóságban azok árát a lakosság fizette meg. A különadók kiterjedt alkalmazása nemcsak bonyolulttá tette az adórendszert, hanem a jegybank akkori árfolyampolitikájával párosulva éppen ez a struktúra vált a 2022-es kiugró hazai infláció egyik legfőbb okozójává.