Milliókba kerülhet az anyaság egyik utolsó esélye: hiába legális itthon, a magyar nők inkább külföldre mennek

Hosszú évekig Magyarországon kizárólag orvosi indokkal, például daganatos betegség vagy más, a termékenységet veszélyeztető kezelés előtt lehetett petesejteket lefagyasztani. Azok a nők, akik élethelyzetük miatt szerették volna megőrizni a későbbi gyermekvállalás lehetőségét, jellemzően külföldi reprodukciós központokhoz fordultak, elsősorban Szlovákiában vagy Csehországban.

Egy 2025 nyarán elfogadott új jogszabály ezt a helyzetet változtatta meg: a szociális célú petesejtfagyasztás Magyarországon is elérhetővé vált az asszisztált reprodukciós centrumokban. Jelenleg a Dunamenti Reprodukciós Központ intézményei közül elérhető az Istenhegyi Intézetben, valamint a Kútvölgyi, az Angyalföldi és a Pesterzsébeti telephelyen, továbbá Győrben és Tapolcán is. Emellett az egyetemi klinikák asszisztált reprodukciós centrumaiban is igénybe vehető az eljárás.

A Pénzcentrum utánajárt, milyen tapasztalatokat hozott az első év: kik választják leggyakrabban a szociális célú petesejtfagyasztást, csökkent-e a külföldi klinikákra utazó magyar nők száma, mennyibe kerül ma a beavatkozás a tavalyi évhez képest, és mit mutatnak a nemzetközi kutatások arról, hogy később megbánják-e a nők, hogy lefagyasztatják a petesejtjeiket.

Nem garancia a gyermekvállalásra, de időt nyerhet

A szociális célú petesejtfagyasztás, vagy social freezing azt jelenti, hogy egy nő nem betegség vagy orvosi kezelés miatt, hanem saját élethelyzetére tekintettel dönt úgy, hogy lefagyasztatja petesejtjeit. A cél nem az, hogy elhalassza a gyermekvállalást, hanem hogy megőrizze annak lehetőségét későbbre, amikor életkörülményei már alkalmasabbak lesznek a családalapításra.

Az eljárás során a páciens hormonkezelést kap, amelynek célja, hogy egyetlen menstruációs ciklus alatt a szokásos egy helyett több petesejt érjen meg. Ezeket altatásban, egy rövid, hüvelyi úton végzett beavatkozással nyerik ki, majd úgynevezett vitrifikációs eljárással – rendkívül gyors fagyasztással – tárolják folyékony nitrogénben. A petesejtek éveken át megőrizhetők, és később beültethetők.

A szakemberek szerint ugyanakkor a beavatkozás sikerét döntően az életkor határozza meg. Ahogy Bagócsi Tamás, a pozsonyi Reprofit Klinika orvosigazgatója a Pénzcentrumnak elmondta, az egészséges petesejtek száma 35 éves kor után szignifikánsan csökken, azonban a fagyasztás erre nyújthat megoldást: „nem tudjuk megállítani az időt, de bizonyos mértékig meg tudjuk őrizni azt a reproduktív potenciált, amellyel a nő a beavatkozás időpontjában rendelkezik.”

A jogszabályváltozás sem tartotta itthon a magyar nőket

Amikor 2025 nyarán Magyarországon is lehetővé vált a szociális célú petesejtfagyasztás, a döntéstől azt várták, hogy a hazai árak miatt csökken majd a reprodukciós turizmus, és a magyar páciensek inkább az itthoni centrumokat választják.

A külföldi klinikák tapasztalatai alapján azonban egy év elteltével még nem rajzolódik ki ilyen tendencia, sőt Pozsonyban enyhén növekedett is az érdeklődés.

A Reprofit szlovák egységében 2024-ben 96 szociális célú petesejtfagyasztást végeztek, ebből 19-et magyar nőnél. Egy évvel később már 123 ilyen beavatkozás történt, ezek között 27 magyar páciens volt. 2026 első hat hónapjában pedig már 78 kezelést végeztek el, ebből 15 magyar nő döntött a petesejtfagyasztás mellett. Az év egészére így ismét növekedés várható.

A pozsonyinál nagyobb brnói központban szintén látványosak a statisztikák. A cseh intézményben 2024-ben 96 social freezing kezelésből 36 magyar páciens volt, 2025-ben 115 beavatkozásból szintén 36, míg 2026 első felében már 100 petesejtfagyasztást végeztek, ebből 18-at magyar nőnél. Az intézet az év végére összesen 180-200 kezelésre számít, közel 40 magyar pácienssel.

Ezzel szemben Magyarországon egy év alatt országszerte összesen 45 nő vette igénybe a procedúrát.

Érdekesség, hogy az országos adatok alapján a kezelések döntő többsége, 43 darab a DUNAMENTI REK intézményeiben történt. Ebből az látszik, hogy mindössze egy cég intézményeiben több beavatkozást végeztek magyar nőkön tavaly nyár óta, mint itthon az egész országban. Mivel Szlovákiában és Csehországban több tucat klinika kínál magyar nyelvű ellátást, így a külföldön elvégzett szociális petesejt fagyasztások száma a többszöröse lehet a magyarnak.

Ennyibe kerül Magyarországon és külföldön

A kérdés ma már nemcsak az, hogy hol érhető el a szolgáltatás, hanem az is, hogy mennyibe kerül. A DUNAMENTI Reprodukciós Központ tájékoztatása szerint Magyarországon a kivizsgálás átlagosan 100–120 ezer forintba, maga a kezelés – amely magában foglalja a hormonstimuláció monitorozását, a petesejtek leszívását, az altatást és a mélyhűtést – 550 ezer forintba, az ötéves tárolás pedig további 150 ezer forintba kerül. Ehhez még hozzáadódik a gyógyszerköltség, amely a petefészek-tartaléktól és az alkalmazott kezeléstől függően jelentősen eltérhet. Az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatósága szerint ezért a teljes költség akár 1–1,5 millió forint is lehet.

A pozsonyi és a brnói Reprofit klinikákon ezzel szemben a teljes kezelés – a választott csomagtól, a gyógyszerigénytől és a tárolás hosszától függően – jellemzően 2–3 ezer euróba kerül, vagyis nagyjából 800 ezer és 1,2 millió forint közötti összeggel kell számolni. Az árak tehát ma már sok esetben nincsenek messze a magyarországi költségektől, sőt, akár olcsóbban is elérhetőek. A külföldi klinikákon ráadásul magyar asszisztenciával várják a pácienseket és elég csak egy alkalommal, a petesejtek leszívására külföldre utazni.

Nemcsak a Reprofit árai mutatják, hogy a külföldi kezelések ma már nincsenek jelentős árhátrányban a magyarországi ellátáshoz képest. A pozsonyi GYN-FIV Nőgyógyászati és Asszisztált Reprodukciós Központ árlistája szerint a petesejtleszívást – amely a laboratóriumi vizsgálatokat és az altatást is magában foglalja – 1245 euróért végzik, a petefészek-stimuláció külön 490 euróba kerül. Az érett petesejtek lefagyasztása és 12 hónapos tárolása 370 euró, a külföldi páciensek kezelésének koordinációjáért pedig további 200 eurót számítanak fel. A gyógyszerek költsége ezen felül fizetendő, így a teljes kezelés ára itt is nagyjából 2300–2600 euró, vagyis a jelenlegi árfolyamon 900 ezer–1 millió forint körül alakulhat.

Tavaly óta hétszeresére növekedett a beavatkozás ára Magyarországon

Az első év tapasztalatait azonban nemcsak az alacsonyabb érdeklődés, hanem az árak jelentős emelkedése is beárnyékolta. A tavalyi sajtóhírek alapján nyár végén a petesejtfagyasztás díja még mindössze 110 ezer forint volt, amely a tájékoztatás szerint az első év tárolási költségét is tartalmazta. A gyógyszerekkel, kivizsgálásokkal és egyéb vizsgálatokkal együtt akkor a teljes kezelés költségét nagyjából 400–500 ezer forintra becsülték, ami a környező országok magánklinikáihoz képest valóban kedvezőnek számított.

Megkérdeztük a DUNAMENTI REK-et arról is, mi indokolja a szolgáltatás jelentős drágulását. A reprodukciós központ azt közölte, hogy a szolgáltatás árazásával kapcsolatos sajtóhíreket nem kívánja kommentálni, és jelenleg a mindenkor hatályos árlistája alapján nyújtja az ellátást. Válaszukban azt is hangsúlyozták, hogy „110 000 forintos áron ezt a beavatkozást soha nem kínáltuk”.

A központ korábbi, archivált honlapképén azonban az asszisztált reprodukciós eljárások között „Petesejt vitrifikáció (fagyasztás)” néven szerepelt egy 110 ezer forintos tétel. Arra a kérdésünkre, hogy ez a korábbi szolgáltatás miben különbözött a jelenleg elérhető, szociális célú petesejtfagyasztástól, illetve mi indokolja a jelenlegi árstruktúrát, a központ mindössze annyit válaszolt: „A szabályozások, valamint a piaci folyamatok miatt az árlisták változhatnak.”

A magas árak miatt éppen azok maradhatnak le, akiknek a legtöbbet segíthetne

Miközben a magyarországi szabályozás megteremtette a lehetőséget arra, hogy a nők itthon is élhessenek a szociális célú petesejtfagyasztással, az első év tapasztalatai alapján egy másik probléma került előtérbe, a hozzáférés.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy 35 éves kor körül lenne a legideálisabb meghozni ezt a döntést, hiszen ez az az életkor, amikor a petesejtek minősége még kedvező. Éppen ebben az időszakban azonban sokan lakást vásárolnak, hitelt törlesztenek, karriert építenek vagy egy válás után próbálnak új életet kezdeni. Számukra egy közel egymillió forintos egészségügyi kiadás sokszor egyszerűen nem fér bele a családi költségvetésbe.

Ez különösen azért jelent dilemmát, mert a petesejtfagyasztás esetében nemcsak a pénz, hanem az idő is korlátozott erőforrás. Ha valaki néhány évvel később tudja csak vállalni a beavatkozást, addigra már nem ugyanazokkal a biológiai esélyekkel indul, mint amikor először felmerült benne a lehetőség. Így bár a jogszabály ugyan megteremtette a lehetőséget, de nem lett mindenki számára valóban hozzáférhető.

A biológiai óra nem alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz

Ez azért is fontos, mert a petesejtek száma már születés előtt kialakul, és az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken, miközben egyre nagyobb arányban jelennek meg kromoszóma-rendellenességek is. Ez nemcsak a teherbeesés esélyét rontja, hanem növeli a vetélés kockázatát is.

A legfontosabb lépés nem maga a beavatkozás, hanem az, hogy a nők tisztában legyenek azzal, hogyan változik a termékenységük az életkor előrehaladtával. Ha valaki ezt megérti, akkor tud valóban tudatos döntést hozni arról, hogy szeretne-e most gyermeket, vár még néhány évet, vagy megőrzi a petesejtjeit későbbre – mondta Bagócsi Tamás.

Márpedig a termékenységben akár öt év is óriási különbséget jelenthet. Ezt jól szemléltetik azok a statisztikai modellek is, amelyeket a reprodukciós központok a páciensek tájékoztatására használnak: ha egy 30 éves nőnek 10 petesejtjét sikerül lefagyasztani, azokból közel 70 százalékos eséllyel születhet később legalább egy gyermek. Ugyanez a 10 petesejt 40 éves korban már csak körülbelül 30 százalékos valószínűséget jelent. Másként fogalmazva: ugyanaz a beavatkozás tíz évvel később már kevesebb mint fele akkora eséllyel vezet sikeres gyermekvállaláshoz.

Ha valaki legalább 80 százalékos valószínűséget szeretne elérni egy élveszületésre, a különbség még látványosabb. Harmincéves korban ehhez átlagosan 14 petesejt elegendő, negyvenéves korban azonban már 45 petesejtre lenne szükség, amihez több stimulációs körre és leszívásra lenne szükség.

Ez az egyik oka annak, hogy a reprodukciós szakemberek szerint a szociális petesejtfagyasztásnál az idő legalább akkora szerepet játszik, mint maga a pénz. Ha valaki évekkel később tudja csak vállalni a beavatkozást, addigra nemcsak az esélyei romolhatnak, hanem könnyen előfordulhat az is, hogy ugyanannak az eredmény eléréséhez már több kezelésre, több gyógyszerre és jóval nagyobb anyagi ráfordításra lesz szüksége.

A legtöbben még nem találták meg a megfelelő partnert

Amikor szóba kerül a szociális célú petesejtfagyasztás, sokan azt gondolják, hogy elsősorban sikeres, a karrierjükre fókuszáló nők választják, akik tudatosan halasztják el évekkel a gyermekvállalást. A nemzetközi kutatások és a reprodukciós szakemberek tapasztalatai szerint azonban a legtöbb nő azért dönt a petesejtfagyasztás mellett, mert még nincs olyan életszakaszban, amelyben gyermeket tudna vállalni valakivel.

Bagócsi Tamás szerint ez a minta rajzolódik ki a pozsonyi és brnói magyar páciensek körében is. „Nagyon ritka, hogy valaki azért érkezzen hozzánk, mert még tíz évig kizárólag a karrierjével szeretne foglalkozni. A legtöbb nő szeretne családot, csak jelenleg nincs olyan párkapcsolata, amelyben ezt el tudná képzelni. A petesejtfagyasztás ilyenkor nem a gyermekvállalás helyett történik, hanem azért, hogy később is legyen rá esély, egyfajta biztosításként” – mondta a szakember.

A petesejtjeiket lefagyasztó nők nem bánták meg a döntésüket

A Brüsszeli Egyetemi Kórház kutatói több mint száz olyan nőt követtek nyomon, akik nem egészségügyi okból, hanem saját döntésük alapján fagyasztatták le petesejtjeiket. A válaszadók 97 százaléka azt mondta, hogy másoknak is ajánlaná az eljárást, és négyből öten újra ugyanígy döntenének, ha visszamehetnének az időben. Mindössze a résztvevők kis része számolt be arról, hogy utólag megbánta a beavatkozást.

A social freezinggel kapcsolatban inkább pozitív pszichológiai hatásról számoltak be: sok nőnek csökkent a gyermekvállalással kapcsolatos szorongása, kevésbé a biológiai órájuk sürgetése miatt hoztak meg fontos párkapcsolati döntéseket.

Első látásra talán meglepő eredmény az is, hogy a lefagyasztott petesejtek jelentős részét végül nem is használják fel. Azok közül, akik a kutatás ideje alatt megpróbáltak gyermeket vállalni, sokan természetes úton estek teherbe, mások pedig egyéb meddőségi kezelés segítségével lettek várandósak. A korábban lefagyasztott petesejtekhez végül csak kisebb részüknek kellett hozzányúlnia.