Érik a légkondi-krach Magyarországon: erre senki nem számított 2026-ban, mi lesz a következő hőhullámkor?

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2030-ra mintegy 2,4 milliárd, forró éghajlaton élő embernek továbbra sem lesz hozzáférése megfelelő hűtési megoldásokhoz. Miközben az elhúzódó, rekordokat döntő hőhullámok egyre inkább a mindennapok részévé válnak, a légkondicionáló már nem csupán kényelmi eszköz: a szélsőséges hőség okozta egészségügyi kockázatok ellen is fontos védelmet jelent.

Ennek ellenére a légkondicionálók elérhetősége és megfizethetősége továbbra is rendkívül egyenlőtlen világszerte. A magasabb jövedelmű országokban és háztartásokban jóval nagyobb arányban található klímaberendezés, míg a szegényebb térségekben sokan továbbra sem engedhetik meg maguknak az eszközt.

A légkondicionálók elterjedtsége nem feltétlen a gazdasági fejlettségtől függ

A Statista online felmérése is jól szemlélteti ezeket a különbségeket, bár az is látszik, hogy a légkondicionálók elterjedtsége nem kizárólag az adott ország gazdasági fejlettségétől függ. Japán van a mezőny élén: a megkérdezett japán háztartások 86 százaléka rendelkezik légkondicionálóval, ami a vizsgált országok közül a legmagasabb arány. Az országban a forró, párás nyári időjárás miatt a klíma gyakorlatilag alapfelszerelésnek számít a háztartásokban.

Hasonlóan magas a készülékek elterjedtsége Kínában (77 százalék) és Ausztráliában (72 százalék) is, ahol a nyári hőség szintén jelentős szerepet játszik a kereslet alakulásában. Az Egyesült Államokban is híresen elterjedtek ezek az eszközök, a megkérdezettek 60 százaléka rendelkezik légkondicionálóval. Brazíliában ez az arány 58 százalék, Indiában pedig 57 százalék.

Ezzel szemben Európában jóval kevésbé elterjedt a légkondicionálók használata. Míg Olaszországban a háztartások közel kétharmada rendelkezik klímával (62 százalék), Spanyolországban már csak minden második otthonban (48 százalék) található ilyen berendezés.

A lista végén található Franciaország 23 százalékkal és Nagy-Britannia mindössze 20 százalékkal. Utóbbi alacsony értékét elsősorban az ország hagyományosan mérsékelt éghajlatával magyarázzák, annak ellenére, hogy magas jövedelmű országról van szó. Franciaországban pedig a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások és az építészeti sajátosságok miatt nem terjedt el annyira a légkondicionáló.

A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint a magyar háztartások 27 százalékában volt légkondicináló. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy ez egy négy éves adat, és azóta feltehetőleg már nőtt azoknak az ingatlanoknak a száma, melyek klímával felszereltek.

Egészségügyi kockázatokkal is járhat a klíma hiánya

Jól látható tehát, hogy az országos adatok elfedhetik az országokon belüli társadalmi különbségeket. Az Egyesült Államokban például a Kaiser Family Foundation felmérése szerint a fekete és a latin-amerikai háztartások kisebb valószínűséggel rendelkeznek légkondicionálóval, mint a fehér vagy ázsiai családok otthonai. Ennek hátterében sok esetben anyagi okok állnak.

Mindez már egészségügyi egyenlőtlenséget is jelent, hiszen azok, akik nem tudják megfelelően hűteni otthonukat, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőség okozta megbetegedések és halálesetek szempontjából.

A kérdés egy másik, egyre fontosabb problémával, az energiaszegénységgel is összefügg. Korábban ezt elsősorban azzal hozták kapcsolatba, hogy sok háztartás nem tudja megfizetni a téli fűtést, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a nyári hűtés költségei is egyre inkább hozzájárulnak az energiaszegénység kialakulásához.

Az Euro-Mediterrán Klímaváltozási Központ (CMCC) meghatározása szerint egy háztartás energiaszegénységben él, ha a fűtésre és hűtésre fordított kiadásai meghaladják jövedelmének vagy teljes kiadásainak 10 százalékát.

Ennyibe kerül egy légkondi 2026-ban

Magyarországon is egyre több háztartás dönt klímaberendezés beszerzése mellett, ugyanakkor ez jelentős beruházást jelenthet. A végösszeg nem csupán a kiválasztott készülék árától függ, hanem a teljesítménytől, az energiahatékonyságtól, a beépítés körülményeitől, valamint attól is, hogy szükség van-e elektromos hálózatfejlesztésre vagy egyéb kiegészítő munkálatokra.

A Pénzcentrum korábbi cikke szerint 2026-ban egy új klíma teljes költsége – a készülékkel és a szereléssel együtt – jellemzően több százezer forintos kiadást jelenthet. Az egyszerűbb lakossági split klímákért – vagyis a beltéri és kültéri egységből álló, falra szerelt berendezésekért – is 140–200 ezer forintos összeget kell fizetni, de a középkategóriás készülékek ára többnyire 180–300 ezer forint közé esik, míg a prémium modelleknél már akár 500–600 ezer forint körüli ár is előfordulhat.

A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a korszerű, energiatakarékos berendezések hosszabb távon mérsékelhetik az energiafelhasználást, ezért vásárláskor nem érdemes kizárólag a kezdeti beszerzési árat figyelembe venni.