Rengeteg magyar kedvenc boltja húzta le a rolót: Budapesten a legkritikusabb a helyzet

Eléggé cudar képet mutat a hazai boltok számának statisztikája: mint a KSH adataiból kiderült, 2022. december 31-én 107 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, az előző év azonos időszakához képest majdnem 4600-zal kevesebb. Ez összesen négy százalékos visszaesést jelent egyetlen év alatt.

Az üzlettípusok szerinti felosztást vizsgálva kiderült, hogy leginkább a használtcikkeket árusító üzleteket érintette a bezárás, ezek száma 6,6 százalékkal csökkent 2021 végéhez képest, de textil- és ruhaüzletből is majdnem 6 százalékkal kevesebb volt tavaly év végén, mint egy évvel korábban, az iparcikk jellegű üzleteknek pedig az 5,7 százaléka tűnt el.

A boltok legnagyobb csoportjából, az úgynevezett "könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekből" 29 413 darabot tartottak nyilván 2022 végén, egy évvel korábban még 30 648 darab működött, azaz itt 4 százalékos volt a visszaesés.

Az élelmiszerboltok 3,14 százaléka zárt be egy év alatt, 2022 legvégén 17 889 működött belőlük. Legkevésbé a bútor-, műszakicikk-üzletek sínylették meg a tavalyi évet, ezeknek mindössze másfél százaléka tűnt el, a "humán-, állatgyógyászatitermék- és illatszerüzletek" is 2 százalék alatti bezárási mutatót produkáltak.

2019 végéhez viszonyítva - amikor még csak híreket hallottunk arról, hogy a távoli Kínában felütötte a fejét valami influenza-szerű betegség - viszont a helyzet korántsem ilyen rózsás.

Ugyanis összességében 2022 végén 10 százalékkal kevesebb kiskereskedelmi üzlet üzemelt Magyarországon, mint 2019 utolsó napjaiban. Majndem 12 ezer egység húzta le a rolót.

Azóta textil- és ruhaüzletből 16,8 százalékkal üzemel kevesebb, a használtcikk üzleteknek pedig több mint 22 százaléka zárt be országosan. Legkevésbé a bútor- és műszakiáruházakat érintette a csökkenés (-3,3%), és benzinkútból is csak 3,3 százalékkal volt kevesebb tavaly év végén, mint 3 évvel korábban.

Viszont ez alatt az idő alatt eltűnt az élelmiszerboltok majdnem 8 százaléka, a szakosodott élelmiszerüzletek és a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletek esetében pedig 10 százalék körüli a visszaesés.

Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke a Pénzcentrum megkeresésére kifejtette, hogy az okok mindenki számára jól ismertek, ha a boltbezárásokat vizsgáljuk.

Szinte unalomig ismételt egy rakás szektorban, amikor a visszaesés okait próbáljuk megérteni, hogy bizony az energiaárak növekedését nem kerülhették el a boltok tulajdonosai sem. A négy százalékos visszaesés soknak számít, legutóbb akkor volt ennyi, mikor a koronavírus-járvány miatt be kellett zárniuk a bevásárlóközpontoknak, és a hosszas, kényszerű leállás sok bolt végleges bezárását is eredményezte. Ebben a mostani esetben nem a covid, hanem az energiaárak mellett a fogyasztás visszaesése és a forint-euró árfolyam eszeveszett hullámvasutazása is kellett mindehhez: sok üzlet tulajdonosa euróért veszi az áruját, amit viszont itthon nyilván forintért kell eladnia. Van olyan üzlettulajdonos, aki olyan árut is tart még, amit a 420 forint feletti euró-árfolyam idején vásárolt - ezt pedig lehetetlen forintért eladni.

Az elnök ugyanakkor bízik abban is, hogy akár már a következő év elején megállhat a tendencia, mert a kereskedelem és a vendéglátás most nagyon komoly bajban vannak.

Ha valóban sikerül az év végére egyszámjegyű inflációt elérni, az mindenképpen jót tenne. Számításaink szerint ez azt erdményezné, hogy már a következő év elején megállhat ez a durva boltbezárási tendencia, az infláció csökkenése ráadásul fogyasztásnövekedést is erdményezne, és ez lenne az újabb mentőöv mind a kereskedelemnek, mind pedig a vendéglátásnak

- fogalmazott a MBSZ elnöke lapunknak.

Ezekeből a megyékből tűnt el a legtöbb bolt

Megyei szinten tavaly nyári (2022. június 30.) adatok állnak rendelkezésre, ezekből pedig az derült ki, hogy az egy évvel korábbihoz képest Budapesten 5,5 százalékkal kevesebb kiskereskedelmi üzlet működött. Vissaesést tekintve a második Tolna megye míusz 4,1 százalékkal, Hajdú-Biharban pedig 3,2 százalékkal csökkent összességében a boltok száma.

Növekedést egyetlen megyében sem regisztráltak, Szabolcsban már annak is örülhetnek, hogy a kiskereskedelmi üzletek mindössze 0,8 százaléka húzta le a rolót 2021 júniusa és 2022 júniusa között. Vasban és Fejérben is 2 százalék alatti volt a visszaesés mértéke.

Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak azt mondta: egyáltalán nincs csodálkoznivaló azon, hogy Budapesten szűnt meg a legtöbb üzlet.

Természetesen az ország földrajzi és gazdasági helyzetéből adódóan Budapesten van messze a legtöbb bolt, a lista alján szereplő - vagyis ahol a legkevesebb bolt zárt be - vármegyékben ennél jóval kevesebb üzlet volt eddig is. Tehát a logika szerint is ott zár be több bolt, ahol több is van. Itt érdemes hozzátenni, hogy ettől a gond még ugyanakkora: Nógrádban vagy Szabolcsban több helyen is gondot okoz, hogy szinte egyáltalán nincsenek boltok. Ráadásul itt elérkeztünk a másik okhoz, ami a bezárásokat erdményezte: a kisebb boltok egész egyszerűen nem bírták a versenyt a nagyobbakkal - és itt nem csak az élelmiszerüzletekre, hanem mást áruló, mással foglalkozó egységekre is gondolni kell - vagyis ez azt eredményezte, hogy bezártak

- fogalmazott az OKSZ főtitkára.

Címlapkép: Bodnár Boglárka, MTI/MTVA