Rengeteg magyar vásárló búcsúzhat kedvenc termékétől: ezt is elintézte a válság?

"Összességében azt látjuk a nemzetközi piacon, hogy a fogyasztókat egy nagyfokú bizonytalanság jellemzi. A válaszadók körülbelül 70 százaléka nagyon odafigyel milyen minőségű és milyen értéket kapnak ugyanazért az árért. Az ár-érték arány nagyon felértékelődött" - mondta el László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének partnere. A szakember hozzátette, a fogyasztói hangulat hasonló ahhoz, mint mikor kitört a covid. A magasabb jövedelműek viszont pozitívabbnak értékelik a jövőt, mint az alacsonyabb jövedelmi rétegekbe tartozók.

A friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy legtöbben a közüzemi díjak emelkedésétől, az élelmiszerárak és üzemanyagáremelkedéstől tartanak. Sokan számolnak úgy, mintegy 10-ből 7-en, hogy az árak még tovább fognak emelkedni. Sőt sokan, 42 százaléknyian kevesebbet terveznek költeni szabadidős tevékenységekre.

"Kiderült az is, hogy jövedelemkategóriától függetlenül legtöbben friss élelmiszerre és háztartási tisztítószerre terveznek költeni. Ehhez képest a luxustermékekre, szabadidős termékekre, szépségápolásra, alkoholra és dohánytermékekre kevesebbet akarnak költeni" – hangzott el a nemzetközi kutatást bemutató sajtóeseményen.

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyarok 34 százaléka azonnal lemond a kedvenc termékéről, ha jobb árajánlatot kap, és a minőség is jó. Az emberek 25 százaléka viszont megtartaná kedvenc termékét, viszont kevesebbet vásárolna belőle. A válaszadók 17 százaléka viszont egyre többet sajátmárkás termékeket vásárol - derült ki az EY reprezentatív hazai kutatásából.

Ez utóbbi jól mutatja, hogy az emberek elkezdtek üzletláncokat váltani, és egyre többen keresik ott a sajátmárkás termékeket

- mondta el a magyarországi kutatás eredményeiről Palincsár László, az EY Brand, Customer és Marketing szolgáltatások vezetője, aki hozzátette, oda jutottunk, és ez még a koronavírus-járványkor sem volt így, hogy minden társadalmi csoport, gyakorlatilag jövedelemtől függetlenül koncentrál arra, hogy csökkentse kiadásait. Ötből négyen így tesznek.

Palincsár László bemutatta azt is, hogy a kutatás szerint a magyar vásárlók gyógyszerből, internet-előfizetésre, élelmiszerre, fűtésre-meleg vízre, okostelefonra többet költenek, ehhez képest ami annyira nem tartozik a mindennapi modern élet szükségleteihez. Hátra kerültek olyan termékek, amik nagy beruházást jelentenek, például egy új mosógép, de emellett az önkényeztetéshez tartozó szolgálatásokról is sokkal többen mondanak le. A kutatás ezen felül bemutatta azt is, vásárláskor, mi a magyar fogyasztók szempontrendszere:

1. ár-érték arány;
2. ár;
3. korábbi tapasztalat;
4. minőség;
5. amit másoktól hallottak;
6. a gyártó vagy márka neve;
7. reklámok, hirdetések befolyásolása.

Az eddigiek összegzéséből kiderült az is, hogy a magyar vásárlók 63 százaléka elérte a plafont, úgy ítéli meg, hogy nem engedhet meg magának a jelenleginél nagyobb kiadásokat. Ehhez képest pont élelmiszerre, ruházati cikkekre, háztartási gépek cseréjére és fűtésre többet költene.

Ehhez képest a fogyasztók 27 százaléka tudna többet költeni, viszont igazából csak prémium élelmiszerre és utazásra szánna több pénzt. Nagyon másra nem szívesen költene, hiszen fél, nem tudják, meddig tart a jelenlegi gazdasági helyet.