Kimondták, komoly drágulás csaphat le heteken belül az árrésstop miatt: a magyar termelők és a vásárlók is bajba kerülnek

Decemberben a kormány kiterjesztette az árrésstopot több zöldségre és gyümölcsre, köztük a zöldpaprikára és paradicsomra is. Ez a két termék különösen fontos Magyarországon, hiszen főszezonban a hazai termelés szinte teljesen kielégíti a keresletet.

Az árrésstop célja a fogyasztói árak féken tartása, azonban hatékonyságát már a tavaszi bevezetéskor is számos kritika érte. Az Országos Kereskedelmi Szövetség folyamatosan aggályosnak tartja az intézkedést, amelyet legutóbb 2026. február végéig hosszabbítottak meg - írja a G7.

Nagypéter Sándor, a közel 500 termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke szerint a paprika és paradicsom árrésstopját február után már nem lenne célszerű fenntartani. Véleménye szerint a tavaszi időszakban mind a termelők, mind a vásárlók a kivezetéssel járnának jobban.

A szakember rámutatott, hogy télen a hazai termesztés aránya mindössze 10-15 százalék, a piac döntő részét az import fedi le. Ebben az időszakban az árrés gyakran 40 százalék fölé emelkedett, esetenként elérve a 80 százalékot is. Ilyenkor a 10 százalékos maximális árrés valóban mérsékelheti a fogyasztói árakat.

Tavasszal azonban megváltozik a helyzet: a boltokban fokozatosan nő a magyar termékek aránya. A friss áru értékesítése érdekében a kereskedők általában akciókkal ösztönzik a vásárlást, ami árcsökkenést eredményez. A 10 százalékos árréskorlát mellett azonban a boltok nem tudnak hatékony akciókat kínálni.

Egy vezető kiskereskedelmi lánc is megerősítette, hogy a 10 százalékos árrésből nem lehet vonzó akciókat hirdetni. Ha például 50 százalékos akciót hirdetnének, az valójában csak 5 százalékos engedményt jelentene, ami nem vonzó a vásárlóknak, a boltnak viszont jelentős bevételkiesést okoz.

Ha a hazai paprikát és paradicsomot nem lehet nagy mennyiségben értékesíteni a belföldi piacon, a termelők kénytelenek exportálni, ami alacsonyabb haszonnal jár. Eközben a boltokban elmarad a szezonális árcsökkenés, így végső soron magasabb lesz a fogyasztói ár, mintha nem lenne árrésstop.

Kérdéses, hogy az április 12-i parlamenti választások előtt másfél hónappal van-e esély az árrésstopok részleges kivezetésére, különösen a hazai termelők és vásárlók számára fontos termékek esetében.

A Délkertész a francia modellt vizsgálja, ahol a jogszabály csak azt írja elő, hogy a beszállítóknak és a kereskedőknek meg kell egyezniük egy méltányos árrésben. Nagypéter Sándor szerint a zöldségek és gyümölcsök esetében ez átlagosan 25-30 százalék között lenne optimális.

A szövetkezet szerint azonban előbb szükség lenne a piac fehérítésére. A zöldség-gyümölcs ágazatban az adófizetési morál javítását nehezíti, hogy az őstermelők jelentős része különleges jogállású az áfarendszerben. A termékeket felvásárlási jeggyel fizetik ki, amelyet nem kell az online adatszolgáltatásnál lejelenteni, így teret adva a visszaéléseknek.

A Délkertész javaslata szerint átmenetileg be kellene vezetni a fordított áfa rendszerét, ami az ágazat szereplőit az áfakörbe lépésre ösztönözné. Ezt követően a zöldségek és gyümölcsök áfáját kedvezményes kulcsba lehetne sorolni, ami bár nem hozna tartós árcsökkenést, de tisztességesebbé tenné a piaci versenyt.