29 °C Budapest
Senior Woman Shopping in Grocery Store

Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: hiába az árstop, az időseknek zsemlére is egyre kevesebb jut

2022. március 11. 16:07

Februárban átlépte a 8 százalékos küszöböt az infláció. A 8,3 százalékos átlagos éves drágulás senkit nem kímél, de az alacsony keresetűek és a nyugdíjasok különösen drasztikus mértékben nyögik annak hatásait. A járvány előtt talán  panaszkodásként ható frázis, miszerint korábban jóval többet ért a nyugdíj a pandémia alatt a hétköznapok realitásává vált. A Pénzcentrum - ahogy minden hónapban, most is - tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyi zsemlére, tejre, tojásra, húsra futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most. Mennyivel rövidítette meg valójában az elszálló infláció a magyar időseket? Mutatjuk.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten publikálta februári statisztikáit. A friss adatok szerint az előző hónapban átlagosan 8,3 százalékkal nőttek hazánkban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. Ez 15 éve nem látott drágulást jelent. Az árak az előző inflációs csúcshónapnak számító január óta 1,1 százalékkal emelkedtek.

A drágulás üteme egyébként nyár óta gyorsul. Novemberben és decemberben 7,4, októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt. Fontos megjegyezni, hogy míg ősszel még októberre várták a tetőzését. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács februári kamatdöntő ülése után, még az ukrajnai háború kitörése előtt arról beszélt, hogy a februári mutató megközelítheti a 8,5 százalékot, ami végül be is következett. Virág ráadásul akkor azt is hozzátette, hogy a februári inflációs adattal még nem fog tetőzni a drágulás.

Az általános drágulás pedig még nem minden. Rengeteg termék és szolgáltatás ára emelkedett ugyanis az átlagos drágulást jóval meghaladó mértékben. A Pénzcentrum gyűjtése alapján, a statisztikai hivatal által közzétett majd 180 termék és szolgáltatás közül több mint 50 (!) terméknek emelkedett az ára legalább 15 százalékkal 2021 februárja és 2022 februárja között. Ha megnézzük a csúcsdráguló termékek adatait, azt láthatjuk, hogy a 10 legjobban dráguló termék közül a legkisebb drágulás is 24 százalék feletti volt.

A KSH közleménye szerint az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal nőtt, ezen belül a margariné 25,8, a kenyéré 25, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5, a cukoré 3,8, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5, a sertéshúsé 1,3 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 18,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 19,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal drágultak. 

A tartós fogyasztási cikkekért 8,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15, a használt személygépkocsikért 10, a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni.  A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 17,4, a járműjavítás és -karbantartás 12,2 százalékkal került többe.

A termék ár egy év alatt nem kevesebb, mint 38,2 százalékkal lett drágább. Ezen felül 30 százalékkal drágult még a félbarna és a fehér kenyér kilós ára is, ahogy a 200-250 grammos tejes margarin is. Bár idén februártól már él az árstop Magyarországon, ami bár a sima búzafinomliszt árát befagyasztotta, a kenyérét azonban nem. Ennek hatását érezhetjük most a bőrünkön. És míg a BL-55 liszt árát a tavaly októberi szinten rögzítették, addig a rétesliszt soha nem látott mértékben drágult. A margarin esetében is érdekes tényező, hogy alapvetően növényi zsiradékokból készül, a kimondottan a napraforgó olajra vonatkozó árstop viszont nyilván nincs rá hatással.

25 és 30 százalék közötti áremelkedés 5 terméknél volt megfigyelhető 1 éves távlatban, ezek a következők: akácméz, csirkecomb, zsemle, falburkoló csempe és trappista sajt. Mint tudjuk, a csirkecombra nincs árstop, csak a mellre, ahogy a zsemlére sem, csak a lisztre. De ugyanígy brutális a drágulás a trappista sajtnál is. A csúcsdrágulás 10. helyén a női műbor szandál landolt, ennek az átlagára 24,6 százalékkal emelkedett a vizsgált időtávon.

A nyugdíjasok élete mindig drága

Evidens, hogy az élelmiszerárak emelkedése az egyes társadalmi csoportokat eltérő mértékben érinti. Az, hogy ezek közül melyiket mennyire sújtja leginkább attól függ, hogy az egyes csoportok tagjai általában milyen termékeket és mekkora mennyiségben vásárolnak.

A KSH egyébként erről is vezet statisztikákat, amik szerint rendre a nyugdíjasok és az alacsony jövedelemből élők számára volt jóval nagyobb mértékben érzékelhető a drágulás mértéke a többi társadalmi csoporthoz képest. Ez a tendencia érdekes módon tavaly megfordult, az év végére pedig a különbség kiegyenlítődni látszott.

Alapvetően viszont azért érinthető a nyugdíjasokat nagyobb mértékben az infláció, mert az elszabaduló élelmiszerárak rájuk vannak a legnagyobb hatással, hiszen bevételük, illetve juttatásuk jelentősebb részét költik el ezekre, mint a jobb módú rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelők. Most viszont (többek között a benzin drágulása miatt) a különbség hónapok óta ellenkező irányú. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugdíjasok és kispénzűek ne nyögnének a válság hatásai alatt.

A szokásos tendencia egyébként tavaly március óta fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes.

A trend azóta is kitart és a különbség februárban is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete rossz maradt, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig jobb. Az általános infláció 8,3 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 7,9 százalékos volt.

Az alacsony jövedelmű háztartások körében pedig a drágulás még ennél is brutálisabb ütemű, 11,8 százalékos volt. Azaz az össztársadalomra vonatkozó drágulást 0,4, a nyugdíjasokra vonatkozót pedig 0,3 százalékkal meghaladó nagyságú

Februárban tehát ismét jobban sújtotta a nyugdíjasokat az élelmiszerárak drágulása, mint a társadalom egészét. Ezen felül azt sem árt szem előtt tartani, hogy egy 160 ezer forint körüli ellátásból jóval nehezebb kihúzni a hó végéig, mint egy átlagos, vagy akár medián munkabérből.

Ezért is érdemes megnézni néhány fontosabb alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ennek segítségével megtudhatjuk, tényleg drágább-e az idősek élete, mint egy évvel ezelőtt.

Felfalta a korrekciót az évtizedes drágulás

A pandémia előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5, vagy 10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány által hozott gazdasági helyzetben viszont egyre reálisabbá vált. Most pedig, hiába vagyunk papíron a pandémia leszálló ágában, az árdrágulás mértéke csak egyre drasztikusabb.

A pandémia előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány által hozott gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a realitássá válni.

Hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Mint ismeretes, tavaly novemberben 1,2 százalékos, majd januárban 3 százalékos nyugdíjkorrekció történt, így 2022 februárjában már 165 900 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk.

Ábránkon azt ábrázoltuk, a korábbi hónapokkal, illetve évekkel való összevetésben mekkora mennyiségűre futná az egyes alapélelmiszerekből. Ahogy grafikonunkon látszik, zsemlében mérve például rosszabbul élnek a magyar nyugdíjasok, mint az előző hónapban, sőt az éves átlagokat nézve rosszabbul, mint az elmúlt tíz évben bármikor.

Hiába ugyanis a nyugdíjkorrekció, a pékáruk újabb drágulásának hála 243-al kevesebb zsemlére futotta volna egy átlagos nyugdíjból februárban, mint az előző hónapban és 655-tel kevesebbre, mint az előző év azonos hónapjában.

A tojásindex ősz eleje óta tartó romlása a novemberi nyugdíjemelés utáni újabb zuhanás után a januári emeléssel újra javulásnak indult. Ehhez képest februárban kvázi stagnált 6 darabbal, azaz egy kis doboznyival futotta kevesebb tojásra egy átlagnyugdíjból, mint az év első hónapjában.

A szakértők régóta rebesgetik, hogy a húsárak hamarosan az egekbe szöktek volna, januárban viszont a sertéshús index a nyugdíjemelésnek hála stagnált, az árstop miatt pedig februártól rég látott szintre emelkedett. 3 kilóval futotta több húsra mint az előző hónapban, a 117 kilós érték pedig emellett évtizedes csúcsot jelent. A bontott csirke drágulását már nem sikerült ilyen jól kompenzálni, így az nyugdíjkorrekció ellenére is 10 kilóval kevesebbre futotta belőle egy átlag nyugdíjból, mint az év első hónapjában.

A párizsi index 6,1  százalékkal esett. Ez azt jelenti, 5 kilóval kevesebb párizsira futotta az időseknek. A párizsi index ezzel a januári erős javulást követően a tavaly év végi szintre esett vissza.

A burgonyaindex minimálisan esett január óta. 5 kilóval futotta kevesebb krumplira februárban, mint az év első hónapjában. 2021 februárjához képest viszont a visszaesés sokkal drasztikusabb. A krumpli iszonyú ütemű drágulásának hála 65 kilóval kevesebb burgonya jött ki az idősek átlagos ellátásából, mint az előző év azonos hónapjában.  Az alma is drágult valamennyit, ezért abból is 3 kilóval kevesebb jött ki, mint januárban.

A cukorindex és a lisztindex (hiába az egyéb lisztek drágulása, hisz itt a BL55-öset nézik) viszont értelemszerűen hatalmasat javult. Az októberi árú cukorból 55, a lisztből pedig 101 kilóval többre futotta a kiigazított nyugdíjból, mint a januári árú áruból az előző hónapban.

A nyugdíjkorrekció éves összevetésben sem feltétlen látszott meg a nyugdíjasok élelmiszerindexén. Ahogy grafikonunkon is látni, az általuk vizsgáltak közül többségében vannak azok az alapélelmiszerek, amik árának emelkedése miatt nem sikerült maradéktalanul kompenzálni az elértéktelenedő nyugdíjakat.

A tojás esetében kevésbé volt drasztikus a különbség. 82 darabbal, azaz 2,4 százalékkal kevesebb jött ki belőle, mint 2021 februárjában. A 2,8 százalékos ESL tej esetében hasonló mértékű a különbség, bár mivel azt érinti az árstop is, mégis meglepő a drágulás. A tejindex 17 literrel, avagy 3 százalékkal csökkent a tavalyi évvel összevetve.

A lisztindex is negatív spirálban van. Vélhetően az árstopnak köszönhető az is, hogy "csak" 36 kilóval, 4,4 százalékkal kevesebbre futotta belőle idén februárban, még 2022 azonos időszakában. A burgonya esetében a drágulás már valamivel jobban visszavetette az indexet. 66 kilóval, közel 10 (9,78) százalékkal kevesebb fért volna egy átlagos nyugdíjas kosarába, ha minden pénzért erre költötte volna.

Volt azonban néhány élelmiszer, ami megfizethetőbb lett tavaly óta. Ilyen a párizsi, amiből 5 százalékkal, 4 kilóval futotta többre idén februárban egy átlagos ellátásból, mint tavaly ilyenkor. De a kristálycukor is ezek közé tartozik, amiből 38 kilóval, 6,4 százalékkal jött ki több a nyugdíjból.

jóval megfizethetőbb volt idén. Ebből 7,5 kilóval, 9,6 százalékkal jött ki több egy átlagos nyugdíjból, mint egy évvel korábban. Sertéshúsból is éppen 9,6 százalékkal, 9 kilóval futotta többre, mint tavaly. 

A vizsgált termékek közül ezeken kívül az alma lett megfizethetőbb tavaly óta. A gyümölcsből 70 kilóval, 21 százaléknyival futotta most többre. Volt viszont több olyan alapélelmiszer is, amiből a többszöri nyugdíjemelés ellenére is kevesebbre futotta.

Sertéshúsból is többet engedhettek meg az év második hónapjában az idősek, mint 2021 februárjában. A különbség 11 kilós, 10,4 százalékos volt.  A legnagyobb mértékű pozitív irányú változást azonban nem a húson, hanem az almaindexen látni. A nemrégen még a legolcsóbbak közé tartozó gyümölcs tavalyi és tavalyelőtti drágulása utáni idei mérséklődésnek hála ugyanis 71 kilóval, 21 százalékkal több alma jött ki az átlagnyugdíjból februárban, mint egy évvel korábban

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ezzel robbantana bankot rengeteg magyar: sokan nem is ismerik, pedig milliók múlhatnak rajta

A startolásnál a magyarok mindössze 10-15 százaléka ismerte a közösségi finanszírozás lényegét, és sokan még mindig összekeverik ezt a fajta támogatást a jótékonykodással.

5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 5. kedd
Emese, Sarolta
27. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. július 5. 09:00