Ne csodálkozz, ha üres a pénztárcád: erre költik a magyarok a pénzüket

Ha ez így megy tovább az utolsó negyedévben is, akkor a háztartások fogyasztási kiadásai ezer milliárddal növekedhetnek 2017 egészében, túllépve a 18 ezer milliárd forintos értékhatárt - írja közleményében a blokkk.com.

12 százalék körüli keresetemelkedés mellett nem csoda, ha a családok fogyasztási célú kiadásai is szépen nőnek. 2017 első háromnegyed évében 4,6 százalékos bővülési ütemet mutatnak a statisztikai adatok.

A családi költekezés az első kilenc hónapban több mint 800 milliárd forinttal nőtt. A legnagyobb szelet a bolti kiskereskedelem, ott három negyedév alatt 500 milliárddal emelkedett a vásárlások értéke. Ezen a területen is 4 százalék feletti a bővülés üteme. A legfrissebb adatok szerint 2017 októberében már 6,3 százalékkal nőtt a boltos kiskereskedelem, de még hátra van a karácsonyi költekezés java.

A családok persze költenek máshol is, nem csak a boltokban, áruházakban. A költekezés második legnagyobb területe a lakással kapcsolatos kiadások köre, ez ötödét is elviszi a háztartások pénzének. De például vendéglátóhelyek bevétele 800 milliárd, a különféle turisztikai kiadások 840 milliárd, vagy éppen a járművásárlások 440 milliárd forinttal apasztották a pénztárcákat 2017 első három negyedévében. Oktatás, kultúra, egészségügy, még jó néhány területen fogy a családok pénze.

És nem lustálkodott sokat az infláció, ami a háztartások első három negyedéves kiadásaiban 262 milliárd forintot kivett a zsebekből (ennyi az áremelkedések hatása).

Szépen folyt ki a pénz a zsebünkből

Az elmúlt esztendőket és a 2017-es év várható családi költekezését nézve öt év alatt együttesen számolva háromezer milliárd forinttal emelkedett a háztartások fogyasztási célú kiadása. Ebből a növekményből kétezer milliárd forint a boltoké, melyek részesedése a kiadásokban egyébként alig mozdult ebben az időszakban.

A gazdaság teljesítményének oldaláról közelítve, az első kilenc hónap 27 ezer milliárd forintnyi GDP értékének fele a háztartások fogyasztási kiadása.

A háztartások teljes fogyasztása egyébként nagyobb a fogyasztási kiadásoknál, mivel a költekezést növelik a különféle természetbeni juttatások, vagy közösségi fogyasztás. Így a teljes fogyasztás súlya a GDP kétharmada körül mozog.

A béreknek a költekezésnél kétszer nagyobb növekedési üteme azért azt is jelenti, hogy a vastagabb hó végi borítékból nem megy minden fillér a boltba, vagy a vendéglőbe. Ráadásul árnyaltabb a kép azért is, mivel az egyes vásárlási csatornák, földrajzi térségek mutatói, vagy a családok jövedelemkülönbözőségei eltérő képeket is mutatnak.