Lebuktak a magyar fiatalok: hamis ruhákra szórják el a zsebpénzüket

A két korcsoport abban is egyetért, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok hiánya gazdasági káoszhoz vezetne (73%, illetve 70%). Az európai emberek közel fele (44%) szerint elsősorban a nagyvállalatok és híres művészek élvezik a szellemi tulajdon védelmének hasznát és a fogyasztókra nézve értelmetlenek a szigorú intézkedések.

Az online tartalmak kapcsán sok esetben az ismerethiány jelenti az egyik legsúlyosabb problémát, vagyis az érintett felhasználók nem tudják megállapítani, hogy mi minősül legális vagy illegális forrásnak. Tavaly már a fogyasztók 24 százaléka gondolkodott el azon, hogy bizonyos zeneszámok vagy videók letöltésére szolgáló oldalakat legálisan használ-e, vagy sem, ami a 2013-as adatokhoz képest 5 százalékpontos javulást jelent. Pozitív fejleménynek tekinthető az is, hogy 2013 óta 7 százalékponttal nőtt a jogszerű online szolgáltatások igénybevétele, így jelenleg a megkérdezett európaiak 27 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben fizetett legális tartalom megszerzéséért.

A felmérés eredményei alapján elsősorban a fiatalok és a városban lakók választottak legális forrásokat az interneten fellelhető anyagok beszerzése során. Ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy jelenleg a válaszadók több mint negyede (27%) egyetért azzal az állítással, hogy az illegális tartalmak sokszínűbbek, mint a legális úton elérhető verzióik.

- mondta el Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

Az általános tájékozatlanságot támasztja alá az a tény is, miszerint minden második válaszadó úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon szigorú védelme negatív hatást gyakorol az innovációra. A fiatalabb generáció (15-24 év közöttiek) tagjai körében ez 59 százalék, illetve azok között, akik hamisított terméket vásárolnak, vagy illegális forrásokból származó tartalmakat fogyasztanak 57 százalék ért egyet ezzel a megállapítással, mutat rá az EUIPO jelentése.