A kínai boltok árnyékában vergődnek a magyar üzletek

A globális gazdasági-pénzügyi válság továbbra is erősen rányomja bélyegét a magyar kiskereskedelem teljesítményére, így a ruházati cikkek forgalmára is. A kedvezőtlen makrogazdasági hatások következtében az elmúlt években folyamatosan csökkent a háztartások fogyasztása. Az átalakuló vásárlási szokások a textilpiacon is megmutatkoznak: kevesebben, ritkábban és az akciókat keresve vásárolnak.

Lakatos Krisztián, a használtruha-piac éllovasának számító Háda-1 Kft. ügyvezetője a Pénzentrum.hu-nak nemrég elmondta: üzleteikben 2009-hez képest feleződött a kosárérték, azaz egy vásárló jóval kevesebbet hagy a boltban, mint korábban. Ugyanakkor a mai napig azt tapasztalják, hogy a segélyből élőktől a felsővezetőkig széles a vásárlók köre: sokan kényszerből, sokan szenvedélyből keresik a használtruhákat, de vannak olyanok is, akik elsősorban az aktuális divattrendekhez próbálnak így alkalmazkodni.

A GfK Consumer Panel Services felmérése szerint 2011-ben összességében kevesebb ruházati terméket vásároltak a magyar háztartások, mint 2010-ben, miközben az árak emelkedése miatt a teljes forgalom növekedett. A cipőpiacon valamelyest más a tendencia: a 2010-ben mért visszaesés után 2011-ben a lábbelik forgalma növekedni tudott. Ez a növekedés annak köszönhető, hogy az első két harmadévben a magyar családok többet költöttek cipőre, mint az előző év azonos időszakában. A tavalyi év utolsó harmadában - bár szezonálisan ez az időszak a legerősebb évek óta - jóval gyengébb volt a forgalom.

"Az év utolsó négy hónapja kiemelt jelentőségű a cipőt forgalmazóknak: ekkor realizálják bevételük hozzávetőlegesen 40 százalékát. Ennek oka nagyrészt az, hogy a téli időszakban leginkább keresett bakancsok, csizmák átlagára jóval magasabb, mint a például a papucsoké, szandáloké, nyári cipőké, másrészt az iskolakezdés kapcsán szeptember hónapban nagyobb a kereslet a gyerekcipők iránt" - mondta Kárai Anita, a GfK Hungária Key Account Managere. Az év végi csökkenő tendencia azonban már évek óta tart: míg 2008 utolsó harmadában még 44 milliárd forintot költöttek a magyar háztartások cipőre, addig 2011 végén már csak 36 milliárdot.

Az év végi visszaesés egyértelműen abból adódik, hogy csökkent a vásárlók száma. Az átlagnál nagyobb a visszaesés a vidéki városokban, illetve a keleti régióban. A felmérés megállapításai szerint a vásárlói hatókör ilyen mértékű csökkenése a jövőre nézve nem túl ígéretes, különösen a független kisboltok számára nem az. Egyre inkább az látszik, hogy a cipőbolt-láncok, sportbolt-láncok és távol-keleti üzletek (közismert nevükön a kínai boltok) a legnépszerűbbek a vásárlók körében, miközben a kis független boltok piacrésze folyamatosan csökken.

A családok a tavalyi évben a megvásárolt lábbelik 43 százalékát akció keretében szerezték be. Különösen az év első nyolc hónapjában voltak keresettek a promóciós darabok, míg az utolsó trimeszterben csak minden harmadik megvásárolt lábbeli volt akciós. Ez az arány 4-5 évvel ezelőtt még mindössze 30 százalék körül alakult.