Súlyos vádakkal gyanúsította meg a svéd közszolgálati televízió a világ legnagyobb lakberendezési üzletláncát. Egy ma bemutatásra kerülő riport szerint ugyanis az IKEA olyan beszállítókkal működött együtt, akik az egykori NDK politikai foglyaival végeztettek kényszermunkát.
A svéd közszolgálati televízió kutatásai szerint az IKEA svéd bútorgyártó és -forgalmazó vállalat haszonélvezője volt az egykori kommunista Kelet-Németországban politikai elítéltekkel végeztetett kényszermunkának.
Az SVT televízió tényfeltáró műsora (Uppdrag gransking) a Stasi, a keletnémet titkosszolgálat archívumában végzett kutatásai során bizonyítékokat talált arra, hogy az IKEA és más ipari vállalatok az 1970-es és 1980-as években ezen a módon juthattak hozzá olcsó munkaerőhöz. A leleplező riportot a műsor mai adásában sugározzák.
Az IKEA az elmúlt napokban reagált az eddig ismertté vált információkra. A TT hírügynökségnek nyilatkozva a svéd bútorgyártó óriásvállalat képviselője kijelentette, hogy a kérdéses dokumentumokat ők is kikérték a Stasi irattárából, és meg akarják vizsgálni. Hozzátette: jelenleg nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy az IKEA elősegítette volna kényszermunka alkalmazását, vagy hogy ilyesmiről egyáltalán tudomása lett volna.

Az 1970-es években a svéd cég jelentős gyártóbázisokat épített ki az NDK-ban (korábban pedig a szintén kommunista Lengyelországban is): 65 gyárban készítettek IKEA-bútorokat. Korábbi tényfeltáró riportok azt állították, hogy a cég szoros kapcsolatban állt a keletnémet hatóságokkal, a népszerű Klippan kanapét például egy olyan üzemben készítették, ami a Waldheim-i börtön közvetlen közelében volt. A börtön egyik akkori vezetője elismerte, hogy a rabok gyártották a bútorok egy részét.
Politikai botrányok az IKEA múltjában
A mostani botrány során a nemzetközi sajtó ismét előszedte az áruházlánc - és legendás alapítója, a 640 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező, Ingvar Kamprad - múltjának kellemetlen részleteit. (Kamprad néhány éve még jelenlegi vagyonának tízszeresét birtokolta, a 85 éves milliárdos azonban pénze jelentős részét jótékonysági célokra fordította).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ingvar Kamprad, a világ elsőszámú bútorgyártó és -forgalmazó cégének alapítója és tulajdonosa fiatal korában rokonszenvezett a német nemzetiszocialista eszmékkel, kapcsolatokat tartott fenn svéd náci csoportokkal a II. világháború alatt és után. Kamprad önéletrajzi könyvében később azt állította, hogy csak néhány gyűlésen vett részt, utólag megbánta az egészet, és bocsánatot is kért mindazoktól, akiket politikai tevékenységével esetleg megbántott.
A menedzsment egy korábbi tagja két éve megjelent botránykönyvében arról számolt be, hogy az IKEA gyakorlatilag lefizette a világ legismertebb környezetvédelmi szervezetét, a Greenpeace-t. A könyv szerint a két szervezet képviselői Oroszországban "kéz a kézben" látogatták meg Európa egyetlen megmaradt őserdőjét. A Greenpeace a tanulmányútnak álcázott baráti találkozó után meglepően költséges kampányt indított, amelyben más multinacionális vállalatokat -például az IKEA-nak konkurenciát jelentő finn Stora Enso-t- támadta. Sőt, amikor néhány hónappal később egyértelműen bebizonyosodott, hogy az IKEA az egyik fő felelőse a Borneó szigetén található esőerdő fakitermelésének, a Greenpeace nem csak nem támadta őket, hanem egyértelműen a svédek oldalára állt.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


