Újabb veszély fenyeget a Facebookon: az egészségünk a tét

A gyógyszerhamisítás fiatalokra gyakorolt veszélyét hangsúlyozza éves jelentésében az INCB. A szervezet rávilágít arra, hogy az illegális termékeket kínáló online patikák egyre nagyobb számban használják a közösségi média felületeit termékeik és elérhetőségük reklámozása, valamint vásárlói bázisuk növelése céljából. A jelentés szerint az illegális gyógyszertárak veszélyes készítményeket értékesítenek, de mindent megtesznek azért, hogy a vásárlókat meggyőzzék azok megbízhatóságáról. A vevőknek rendszerint postai úton juttatják el a megrendelt termékeket.

Az INBC által gyűjtött adatok szerint 2010-ben világszerte mintegy 12 ezer alkalommal foglaltak le gyógyszereket tartalmazó küldeményt, ezek közül 5500-at engedély nélkül forgalmaztak, illetve a csomag hamis készítményeket tartalmazott. Az esetek többségében (58 százalékában) a küldemény Indiából származott, de gyakori forrásként jelent meg Kína, Lengyelország és az Egyesült Államok. A szervezet a fogyasztók védelme érdekében határozottabb fellépést, az illegális gyógyszertárak működésének akadályozását és a veszélyes készítmények lefoglalására tett erőfeszítések fokozását kéri a nemzeti hatóságoktól.

Szövevényes terjesztési hálózatot tárt fel nemrégiben a Reuters az Egyesült Államokban felbukkant hamis Avastin rákgyógyszerek ügyében. A készítményt arab közvetítő szíriai értékesítőn keresztül török forrásból szerezte be. A hamisítványok európai nagykereskedőkön át jutottak el a tengerentúlra.

A Reuters tudósítása szerint az eset jól illusztrálja, hogy nemcsak az egyszerű pirulák, de még a drágább, injekció formájában beadható gyógyszerek is "áldozatául" eshetnek a hamisítók profitéhségének, ráadásul jól jelzi, a beszerzési lánc egyes elemeinek működését mennyire nehéz nyomon követni.

Az Avastin rendkívül drága gyógyszer, amelyet széles körben használnak többek között a tüdő- és vastagbél rákkal küzdő betegek esetében. Kezelésük során legkevesebb egy évig, heti egy vagy két alkalommal orvos adja be a gyógyszert. A készítményből azonban a közelmúltban hamisítványok jelentek meg kaliforniai, texasi és Illinois államban található klinikák készleteiben. A hatóságok szerint a potenciálisan veszélyes készítmények svájci, dán és brit nagykereskedők készletein haladtak át, mielőtt az Egyesült Államokba kerültek volna.

A hamisított gyógyszerek bevizsgálása során az eredeti gyártó, Roche szakértői megállapították, a termékek nem tartalmaznak aktív hatóanyagot, ellenben só, keményítő és számos vegyianyag mutatható ki bennük. Az illegálisan előállított és terjesztett gyógyszerek esetében gyakori, hogy az eredetitől eltérő mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak, előfordul, hogy egyáltalán nincs bennük aktív összetevő, illetve, hogy a csomagoláson fel nem tüntetett összetevőkkel készülnek.

Nemrégiben három londoni lakásban összesen 28 ezer darab hamisított potencianövelő tablettát foglaltak le a brit hatóságok. A lefoglalt készítmények között 6000 darab hamis Cialis tablettát találtak. Az eredetileg az Eli Lilly által gyártott készítmények ellenőrzése jelenleg is zajlik. Egyelőre nem tudni, honnan származnak, hol készültek és milyen összetevőket tartalmaznak a hamisítványok.

A szigetországban tavaly zárták le az eddigi legjelentősebb gyógyszer-hamisítási ügyet, amelyben 2 millió doboz hamisított gyógyszer illegálisan terjesztése miatt indult nyomozás. A hamisítók a skizofrénia tüneteinek enyhítésére használt Zyprexa, prosztatarák kezelésére alkalmazott Casodex és szívproblémák esetén javallott Plavix tablettákat értékesítettek nagykereskedőknek és patikáknak.

A brit hatóságok szerint a hamis gyógyszerek felbukkanása nemcsak Nagy-Britanniában, hanem Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent.

A patikák még megbízhatóak, de az interneten egyre nagyobb a veszély

Magyarországon is egyre elterjedtebb a hamis gyógyszerek kereskedelme. A gyógyszerellátási lánc ellenőrzése és az Országos Gyógyszerészeti Intézet hatáskörében végzett vizsgálatok eljárásmódja nagyon szigorú, így a legális patikai forgalmazásba még nem került be hamisítvány. Így nálunk jelenleg kizárólag illegális csatornákon keresztül jutnak el a felhasználókhoz a hamisított szerek.

A hatóságok elsősorban a vényköteles életmódgyógyszerek, potencianövelők, fogyasztószerek hamisítványaival találkoznak, amelyekhez csak megelőző orvosi vizsgálattal lehetne legálisan hozzájutni. A Magyarországon lefoglalt hamis gyógyszerek jellemzően nem itt készülnek, hanem a csomagolásokon szereplő feliratokból ítélve legtöbbször valamilyen közel-keleti országból, esetleg Indiából vagy Kínából érkeznek hazánkba.

Felmérések szerint a hazai gyógyszerforgalomnak megközelítően a 3 százaléka hamisítvány, ez jóval a 10 százalékos európai átlag alatt van. A készülő, új Büntető törvénykönyv tervezett rendelkezései szerint 3 év börtönbüntetéssel lehet majd a későbbiekben sújtani a gyógyszerhamisítókat.

Mik az árulkodó jelek?

A gyógyszerhamisítványnak az egyik alapvető ismérve az, hogy nem tartalmazza azokat a szereket, hatóanyagokat, amelyeknek az előírás szerint az adott készítményben benne kellene lenniük. A hamisított gyógyszerek rosszabb esetben az egészségre kimondottan káros vagy akár mérgező anyagokat, illetve ritkán még kábítószert is tartalmazhatnak.

Több külső jel is utal arra, hogy a készítmény hamisítvány: például, ha nincsen magyar nyelvű felirat a dobozokon, illetve nincsen benne magyar nyelvű betegtájékoztató. A hamis készítményeket az esetek többségében nem steril laboratóriumi körülmények között állítják elő. Gyanakodni kell, ha a gyógyszer szemmel láthatóan is rossz minőségű, például töredezett a széle, rosszul olvasható rajta a felirat, elmosódottak az élek, nem egyöntetű a színe, illetve nem pontosan ugyanolyan színű, mint amit megszoktunk a patikában vásárolt gyógyszernél. Emellett természetesen a várt hatás is elmarad, rosszabb esetben súlyos tünetek jelentkeznek, illetve egyéb jelek - mint például az íze vagy az állaga - is utalhatnak a szer hamisságára.