Csendes gyilkos tizedeli a lakosságot 2025 nyarán: már most rengeteg az áldozat, ellenszere sincs

Nem csak az emberek érzik így: tényleg egyre forróbbak a nyarak Európában. Arról, hogy miért fordul elő, hogy Magyarországon gyakran már melegebb van, mint egyes mediterrán országokban, és hogy milyen kilátásaink vannak a jövőre nézve, nemrég részletes interjúban beszélgettünk Szabó Péter klimatológussal.

Most egy, a World Weather Attribution kutatócsoportja által készített gyorselemzés szerint a június 23. és július 2. közötti európai hőhullám összesen 2300 ember halálát okozta a vizsgált városokban, és ebből 1500 haláleset közvetlenül a klímaváltozás számlájára írható.

A leginkább érintett város Milánó volt, ahol 499 hőség okozta haláleset történt, amelyből 317-et tulajdonítanak a klímaváltozásnak. Ezt követte Párizs és Barcelona. Londonban 273 halálesetet regisztráltak, amelyből 171 köthető az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozáshoz.

"Ez a tanulmány bemutatja, miért nevezik a hőhullámokat csendes gyilkosoknak" - nyilatkozta Malcolm Mistry, a London School of Hygiene & Tropical Medicine epidemiológusa, a tanulmány társszerzője. Hozzátette, hogy bár csak néhány halálesetről számoltak be a médiában, valójában ezrek vesztették életüket a rendkívüli hőség következtében.

Az idősek különösen veszélyeztetettek voltak: a klímaváltozásnak tulajdonított halálesetek 88%-a 65 év feletti embereket érintett. A kutatók szerint a hőség veszélyét gyakran alábecsülik, mivel az áldozatok többsége otthonában vagy kórházban hal meg, távol a nyilvánosságtól.

"A hőhullámok nem hagynak olyan látványos pusztítást, mint az erdőtüzek vagy viharok" - magyarázta Ben Clarke, az Imperial College London klímakutatója.

Hatásuk többnyire láthatatlan, de csendben pusztító. Mindössze 2-3 Celsius-fokos változás ezrek életét vagy halálát jelentheti.

A kutatók epidemiológiai modelleket használtak a hőséggel összefüggő halálozások becslésére olyan városokban, mint Párizs, London, Madrid és Róma, majd összehasonlították az adatokat egy olyan hipotetikus világgal, amelyben az emberek nem melegítették volna fel a bolygót fosszilis tüzelőanyagok égetésével vagy a természet pusztításával.

A Copernicus, az EU Földmegfigyelési szolgálata szerint az idei június globálisan a harmadik legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta, és "kivételes" tengeri hőhullám alakult ki a nyugati Mediterráneumban. A tengervíz felszíni átlaghőmérséklete rekordmagas, 27°C volt a régióban júniusban.

A Copernicus jelentős növekedést mutatott ki a veszélyes "trópusi éjszakák" számában is, amikor az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20°C alá. Spanyolország egyes részein júniusban akár 24 ilyen éjszaka is előfordult, ami 18-cal több az átlagosnál.

Samantha Burgess, a Copernicus éghajlatváltozási szolgálatának helyettes igazgatója szerint a melegedő világban a hőhullámok valószínűleg gyakoribbá és intenzívebbé válnak, és Európa-szerte több embert érintenek majd.