Itt a 600 oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció: 4 fő pillérre épül, ezen múlhat a Balaton, Velencei-tó jövője is

A stratégiai dokumentum kidolgozását a klímaváltozás okozta rendkívüli időjárási körülmények tették sürgetővé. Az idei volt 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb nyár Magyarországon, amely során a szokásos csapadékmennyiség csupán 36 százaléka hullott le. Augusztus végére az ország területének felét érintette súlyos mezőgazdasági aszály, a kárbejelentések meghaladták a másfél millió hektárt, az agráriumot ért becsült veszteség pedig eléri a 800 milliárd forintot.

A kialakult helyzetre reagálva a kabinet még augusztusban elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely megalapozza a vízgazdálkodási törvény módosítását. "A TISZA-kormány szakít a víz elvezetésének logikájával, és a biztonságos, táji szintű vízmegtartásra áll át" – emelte ki a politikus. Az új szabályozás alapelve a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás lesz, így a jövőben a vízkivételeket a ténylegesen rendelkezésre álló készletekhez igazítják. Csőszi Attila hozzátette, hogy "változtatni kell az agrártámogatásokon is, olyan rendszert kell létrehozni, amelyben a víz megtartása a gazdáknak is megéri."

A jelenleg a kormány előtt fekvő, hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátandó koncepció négy fő pillérre épül. Hosszú távú stratégiai irányt szab meg a nagy léptékű beavatkozásokhoz, valamint megteremti a táji léptékű vízmegtartás jogszabályi és oktatási feltételeit a következő négy évre. Emellett kijelöli azokat a projekteket, amelyek már idén ősszel elindulhatnak az őszi-téli csapadék helyben tartására, továbbá visszaállítja az ágazat tudományos hátterét egy, a korábban megszűnt Vízügyi Tudományos Kutató Intézethez (VITUKI) hasonló, önálló szakmai intézmény létrehozásával.

A kormányzati tervek szerint a következő hat hónapban egy balatonnyi vízmennyiséget pótolnak vissza a tájba. A vízmegtartási program megvalósítására, ezen belül a csatornák és zsilipek helyreállítására, valamint a víz tájban tartását szolgáló egyéb infrastrukturális fejlesztésekre 221 milliárd forintot különítenek el a következő években.