Aggasztó hírek érkeztek: fű alatt óriási csődhullám söpört végig Magyarországon?

Amióta a jelenlegi módszertannak közlik az adatokat, nem volt még ilyen kevés kereskedelmi vendéglátóhely Magyarországon, 2010 óta 2022 végén először csökkent 40 ezer alá ez a szám - derült ki a KSH adataiból.

2021 végéhez képest 1445 üzlet tűnt el a statisztikából, ami az összes kereskedelmi vendéglátóegység 3,5 százaléka. Az egy év alatt bezárt egységek 53,1 százaléka úgynevezett "italüzlet, kávézó, zenés-táncos szórakozóhely" volt, 42,3 százalék "étterem, büfé. gyorsétterem" kategóriába tartozott, a maradék pedig cukrászda volt.

Mindez azt jelenti, hogy egy év alatt a hazai éttermek, büfék mintegy 2,57 százaléka húzta le a rolót, a cukrászdák 1,67 százaléka tűnt el, míg italüzlet-kávézó-szórakozóhely kategóriában tavaly év végén 5,73 százalékkal működött kevesebb egység, mint egy évvel korábban.

A vendéglátósok helyzetén az sem segített, hogy a KSH adatai szerint 2022-ben összességében 22,4 százalékkal volt magasabb a kereskedelmi egységek forgalma a tavalyinál. Eközben 2022-ben a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben a vendéglátó vállalkozások szempontjából hangsúlyos élelmiszerek drágultak, 26,0 százalékkal. És erre jöttek még rá a megemelkedett rezsiköltségek.

2021-hez képest a vendéglátói forgalom is jelentősen átalakult a KSH számai szerint: mint kiderült, 2022-ben kevesebbet tettek ki a nagy egészből az ételek, a vendégek inkább az alkoholos és alkoholmentes italok irányába tolódtak el, és a kávé felé.

Mi a helyzet a szálláshelyeken?

A KSH adataiból kiderült az is, hogy a szálláshelyek is igencsak megszenvedték az elmúlt egy évet: összességében 11,5 százalékkal kevesebb kereskedelmi szálláshely működött Magyarországon idén márciusban, mint 2021 azonos hónapjában - a statisztikai hivatal akkor tekinti működőnek az egyes egységeket, ha volt az adott hónapokban vendégforgalom.

A legagyobb csökkenés az úgynevezett közösségi szálláshelyeknél volt, majdnem 29 százalékkal üzemelt kevesebb márciusban, mint egy évvel korábban. Az üdülőháztelepeknél 16,5 százalékkal kevesebbet regisztráltak, panzióból 14,6 százalékkal működött kevesebb. Legkevésbé a szállodákat érintette a bezárási hullám (-4,2%), viszont ami érdekes, hogy kempingekből több üzemelt idén márciusban, mint egy évvel korábban - ez vélhetően az enyhe télnek is betudható.

Ugyanakkor, ha a görbéket nézzük, valamennyire megnyugtató lehet, hogy a tavasz beálltával növekedni kezdett az üzemelő szálláshelyek száma. Úgyhogy beigazolóni látszik: többen csak a fűtési időszakra zártak be, esetleg idő közben javítottak is az egységek energiahatékonyságán.

A csőd elől menekültek a bezárásba

Korábban Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke még márciusban arról beszélt: arról nincs információjuk, hogy hány vállalkozás került bajba a megemelkedett számlák miatt, ám a bezárási hullám már hónapokkal ezelőtt elindult.

Sokan be is zártak még a szerződése kifutása előtt, mert kiszámolták, hogy egyszerűen nem tudták volna kigazdálkodni az új, megemelkedett rezsiköltségeket, ráfizetéses lett volna nyitva tartani.

- vázolta.

Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke pedig kijelentette: az energiaválság már tavaly év végén elég nagy problémákat okozott a szakmában. Már tavaly novemberben és december voltak olyan vállalkozások, akik egyszerre fizették az aktuális fogyasztásuk után a számlát és közben előre kellett fizetniük a januári és februári számlájukat is - akik ezt az időszakot túlélték, azok már véhetően talpon is maradnak szerinte.