Fizetési meghagyásos eljárás: gyors és hatékony megoldás a lejárt tartozások behajtására

Fizetési meghagyásos eljárás akkor indítható, ha valakinek pénzkövetelése van – ide tartoznak a baráti kölcsönök éppúgy, mint más elmaradt tartozások. Ellentmondás esetén az eljárás perré alakul, és ha az FMH kezdeményezője nem mond le a követeléséről, az ügy bíróságon folytatódik, amit azért mindig érdemes előre mérlegelni.

Bárki kezdeményezhet FMH-t, aki rendelkezik belföldi kézbesítési címmel: magánszemélyek, cégek, társasházak és egyéni vállalkozók egyaránt élhetnek a lehetőséggel. Tipikus ügyek lehetnek például a közműdíjak, mobil- vagy internetszámlák, vissza nem fizetett kölcsönök, elmaradt bérleti díjak vagy jogtalanul visszatartott vételárelőlegek. A fizetési meghagyások többségét magánszemélyekkel szemben kezdeményezik.

A közjegyzői tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek túlnyomó része jogos követelés.

A kötelezettek általában elismerik azt, nem vitatják, ezért a fizetési meghagyások túlnyomó többsége jogerős lesz, nem alakul perré az eljárás.

Magyarországon a pénzkövetelések érvényesítése az összeg nagyságától függ. 3 millió forintig kizárólag a fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni a követelést; ha az összeg 3 és 30 millió forint között van, a jogosult választhat az FMH és a hagyományos peres eljárás között, 30 millió forint felett azonban már csak a bírósági út vehető igénybe.

Hogyan indítsunk FMH-t: lépésről lépésre

Az eljárás indítása kifejezetten egyszerű. Magánszemélyek bármely közjegyzőnél benyújthatják a kérelmet szóban, papíron vagy elektronikusan. Jogi személyek és az elektronikus ügyintézésre kötelezettek viszont kizárólag elektronikusan, minősített aláírással és időbélyegzővel tehetik ezt meg a MOKK FMH rendszerén keresztül, az fmh.mokk.hu oldalon.

A kérelemhez többek között az adós nevét, címét, a követelés összegét és egyéb alapadatokat kell megadni, valamint meg kell fizetni az eljárási díjat.

Az FMH kezdeményezésének díja a főkövetelés (a követelt tőketartozás) 3 százaléka, de legalább 12 ezer forint, és legfeljebb 300 ezer forint. A jogerős fizetési meghagyás alapján indult végrehajtás során ezt a költséget az adóson be lehet hajtani, amennyiben azt a végrehajtást kérő érvényesíti.

Bár bizonyítékokat nem kell, sőt nem is lehet csatolni, a jogosultnak érdemes előkészíteni a dokumentumokat (számla, szerződés, levelezés), mert ellentmondás esetén a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és a bíróságon már bizonyítani kell a követelés jogosságát. Ha a kérelem formailag megfelel, a közjegyző papíralapú kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 15 napon, elektronikus benyújtásnál pedig mindössze 3 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.

A kézbesítés, ami sok ügy sorsát eldönti – ezért fontos mindig átvenni az FMH-t

Ha az adós a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem reagál, az FMH jogerőre emelkedik, mely alapján a végrehajtást kérő végrehajtást kezdeményezhet az adóssal szemben. Innentől a végrehajtó zárolhat bankszámlát, levonhatja a tartozást munkabérből vagy ingóságot is lefoglalhat. A postai küldemény átvétele éppen ezért kulcsfontosságú: ha az adós nem veszi át a levelet, és az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza,

a második kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon azt a címzett részére kézbesítettnek kell tekinteni.

Ekkor a közjegyző még egyszer, tértivevény nélkül, egyszerű postai küldeményben megküldi a fizetési meghagyást a kötelezett részére, így a kötelezett harmadszor is értesül arról. Ha ekkor sem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőssé válik, és megindulhat a végrehajtás.

Ha a követelés alaptalan, jogtalan, vagy elévült, az adósnak a kézhezvételtől számítva 15 nap nap áll rendelkezésre a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élni. Teljes ellentmondás esetén az adós azt állítja, hogy nem tartozik a követelt összeggel – például mert kifizette, vagy a követelés alaptalan, elévült. Részleges ellentmondásnál elismeri a tartozást, de vitatja az összeget, például a tőkét, a késedelmi kamatot, az ügyvédi díjat vagy a kezelési költséget. Az elismert rész ilyenkor jogerőre emelkedik, míg a vitatott részről a bíróság dönt peres eljárásban.

Az ellentmondást szóban, papíron vagy elektronikusan, a MOKK FMH rendszerén keresztül lehet benyújtani az eljáró közjegyzőnél. Elektronikus úton a magánszemélyeknek regisztráció és minősített aláírás szükséges, a cégek és egyéni vállalkozók számára pedig ez az egyetlen benyújtási mód. 

Ha a tartozás jogos, de nem tudja egy összegben kifizetni a kötelezett, érdemes részletfizetést vagy fizetési halasztást kérni a közjegyzőtől, még az ellentmondási határidőn belül. A közjegyzők tapasztalatai szerint

az adósok többsége a fizetési meghagyás kézhezvétele után rendezi a tartozást, vagy nem mond ellent, így a jogosult végrehajtás útján juthat pénzéhez.

A végrehajtás időtartama a követelt összegtől is függ, például egy nagyobb, több milliós tartozást a jogszabályok szerint nem lehet egyszerre letiltani a munkabérből. Általánosságban elmondható, hogy a jogosult néhány hónapon belül juthat hozzá a pénzéhez.

Az adós hitelképességét (pl. KHR-lista) önmagában nem befolyásolja egy jogerőre emelkedett FMH, mivel nem banki vagy adótartozásról van szó.

Az elévülés nem szünteti meg a követelést

Az elévülés kérdése külön figyelmet érdemel. A lejárt tartozás azt jelenti, hogy a fizetési határidő elmúlt, így a követelés jogosan behajtható. Az elévült tartozás azonban bírósági úton már nem érvényesíthető, bár maga a tartozás nem szűnik meg. Általában az elévülési idő 5 év, de például a telekommunikációs díjak (tévé, mobil, internet) 1 év, az áram- és gázszolgáltatásból, valamint munkajogi és fuvarozási igényekből eredő tartozások 3 év alatt évülnek el. A közjegyző azonban – bizonyítékok hiányában – nem vizsgálhatja a fizetési meghagyás kibocsátásakor, hogy a követelés elévült-e, nem is állnak rendelkezésre hozzá információk, így az adósnak kell erre hivatkoznia az ellentmondásban.

A szolgáltatók ugyanis jogszerűen küldhetnek fizetési felszólítást vagy indíthatnak fizetési meghagyást elévült követelésre is,

de ellentmondás esetén a perré alakult eljárásban a bíróság a kötelezett indítványára figyelemmel vizsgálhatja az elévülést.

Mit lehet tenni, ha már jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás?

Ha a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett, de az adós nem ért vele egyet, több jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre. Szabálytalan kézbesítés esetén kézbesítési kifogást lehet benyújtani az eljáró közjegyzőnél a végrehajtási eljárásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. Ha a meghagyást kézbesítési fikcióval kézbesítették, rendkívüli ellentmondás is előterjeszthető a végrehajtási lap kézbesítésétől számított 15 napon belül. További lehetőség a perújítás, ha új tények vagy bizonyítékok kerülnek elő, amelyek kedvezőbb döntést eredményezhettek volna.