Kitudódott Brüsszel új mesterterve, drasztikus lépés készül: Magyarországot is vastagon érintené?

Egyre nagyobb számban koncentrálódnak a turisták egy-egy adott úti célon, ráadásul a „túl sok ember egy helyen egy adott időpontban” komoly kihívásokat jelent a helyieknek, de maguknak az utazóknak is. Parkolási anomáliák alakulnak ki. Hosszú sorok kígyóznak a nevezetességek előtt. Egyre magasabbak a szálláshelyek árai – már ha egyáltalán találunk. A gasztronómia is jóval drágább. Egy idő után mindenhol szemétkupacok sorakoznak. Nem beszélve az egymás kerülgetéséből és a tömegből adódó kellemetlenségekről. Mivel a turizmus általában egy-egy adott helyszín korlátozott részeire koncentrálódik, olyan problémák merülhetnek fel, mint a zsúfoltság, a szennyezés, a földterületekért és a lakásokért folytatott verseny, ami közvetett költségeket eredményez.

Kiegyensúlyozatlan turizmus: de mi áll a jelenség mögött?

A szakszóval kiegyensúlyozatlan turizmusnak titulált jelenség ráadásul megviselheti a célpontként kitűzött városokat, településeket, nevezetességeket és a tájakat. Hívhatjuk tömegturizmusnak is. Hogy miért? Potenciálisan befolyásolja az ingatlanpiacot és a megélhetési költségeket, valamint megterheli az olyan erőforrásokat, mint például az édesvíz. Így végső soron szó szerint károsítja egy úti cél hosszú távú vonzerejét. Egyelőre azonban nincs pontos szakdefiníció arra vonatkozóan, hogy mi minősül kiegyensúlyozatlan turizmusnak. És tény, hogy a különböző turisztikai célpontok eltérő eltartóképességgel rendelkezhetnek.

A turizmus létfontosságú ágazat Európa gazdasági növekedése szempontjából. Több mint három millió kis- és középvállalkozás dolgozik ebben a szektorban, ami nem kevesebb, mint húszmillió munkahelyet támogat, miközben átlagosan tíz százalékkal járul hozzá az Európai Unió GDP-jéhez. Az Európai Bizottság az első, fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégián dolgozik most, amelyet várhatóan 2026 tavaszán terjesztünk elő. A közelmúltban célzott konzultációt indítottunk, és egy olyan stratégia kialakítását céloztuk meg, amely egyensúlyt teremt a gazdasági növekedés és a helyi közösségek jóléte között, miközben előmozdítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az adatközpontú irányítást

– hangsúlyozta Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztos a Régiók Európai Bizottságának legutóbbi, plenáris ülésén, amelyen online a Pénzcentrum is részt vett.

Tény, hogy az új, uniós fenntartható idegenforgalmi stratégia kialakítása során döntő szerephez jutnak a regionális és helyi hatóságok, valamint azok a szervezeteik, akik menedzselik az úticélokat. Ahogy az ülésen többen kiemelték, a tervezetten 2026 első negyedévében előterjesztett stratégia sikere leginkább a közös elkötelezettségtől és a szoros együttműködéstől függ. És akkor még nem beszéltünk a szükséges forrásokról.

Tény, hogy az EU a világ egyik vezető, turisztikai célpontja, és a turizmus létfontosságú szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben, valamint a vidéki, perem- és kevésbé fejlett területek fejlesztésében.

Az ágazat gyorsan felépült a Covid19-világjárvány okozta hirtelen visszaesésből; a fellendülés a szakemberek szerint azonban feltárta és fokozta a meglévő egyensúlyhiányokat. A népszerű úti célok olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a túlzsúfoltság, az infrastruktúrára és a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás, a dzsentrifikáció (vagyis a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése) és a növekvő lakhatási költségek, amelyek mind befolyásolják a turizmus helyi elfogadottságát.  

A Régiók Európai Bizottságának tagjai a vita során komoly aggodalmukat fejezték ki az idegenforgalom növekvő egyensúlyhiánya miatt. Hangsúlyozták, hogy sürgősen támogatni kell azokat a turisztikai célpontokat, amelyek különböző megközelítéseket igényelnek az idegenforgalmi tömegturizmus kezeléséhez:

• korlátozni kell és átirányítani a túlzott turistaáradatot;
• korlátozni szükséges a rövidtávú bérleti díjak kínálatát;
• javítsák a finanszírozáshoz és az időszerű, releváns adatokhoz való hozzáférést;
• kövessék nyomon a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt;
• figyeljék az idegenforgalom helyi hatásait;
• tegyék a turisztikai célpontokat zöldebbé, digitálisabbá, hozzáférhetőbbé;
• igazítsák a turizmus a helyi lakosság és látogatók igényeihez.

Kiemelték az éghajlatváltozás európai célpontokra gyakorolt hatását, és rámutattak a helyi közösségekkel való együttműködés fontosságára az olyan kérdésekben, mint például a vízelosztás, a lakhatás, a mobilitás és a területrendezés. 

A legvonzóbb turisztikai célpontok

A turizmus az unió bruttó hozzáadott értékének 5,1%-át teszi ki, és kulcsfontosságú az európai gazdaság számára. Az Európai Bizottság Mobilitásügyi és Közlekedési Főigazgatóságának 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozó adatai szerint a déli part menti régiók, illetve számos fővárosi régió számít jelent az Európai Unió utazási gócpontjainak. Ez a tendencia ráadásul egész évben érvényes, beleértve a hideg évszakot is. A turizmus koncentrációja bizonyos úti célokban azonban még nyilvánvalóbbá válik. 2023-ban az összes vendégéjszaka közel 63%-át tengerparti vagy városi turisztikai célpontokban töltötték, annak ellenére, hogy ezek az EU teljes területének mindössze 33%-át teszik ki.

Mallorca volt a leglátogatottabb úti cél 2023-ban, ahol több mint 51 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták. Ezt követte Párizs közel 44 millióval, és Róma 41 millióval. Emellett 30 és 40 millió közötti éjszakát töltöttek el a vendégek más spanyol és olasz úti célokon: Barcelonában, Velencében, Bolzanóban, Tenerifén, Alicantéban és Madridban. Más országokban Berlinben, Horvátország Isztria-félszigetén, Amszterdamban és a görög Kikládok szigetein 25 és 29 millió közötti vendégéjszakát regisztráltak 2023-ban. A legújabb trendek kétszeres növekedést mutatnak 2019-hez képest Koppenhágában, Corkban, valamint Hollandiában a Kop van Noord-Limburg és Noord-Limburg régiókban, amelyek mindegyike 3-5 millió vendégéjszakával növelte a vendégéjszakák számát. Porto és Athén szintén jelentős, mintegy 60%-os növekedést regisztrált, 3-3,5 millió vendégéjszakával növelve a vendégéjszakák számát. A már 2019-ben is az egyik legelismertebb turisztikai célpontnak számító Barcelona 5,6 millió vendégéjszakával növelte a vendégéjszakák számát, ami 16%-os növekedést jelent

– áll a kapcsolódó jelentésben.

Horvátország és Görögország kiemelten magas pontszámot ért el mind a turizmus intenzitása, mind a szezonalitás tekintetében. Mindez a szakértők szerint potenciális kockázatokat jelez, amelyek az idegenforgalmi ágazattól való nagyfokú függőséggel járnak, hiszen a turizmus az év néhány hónapjára koncentrálódik, ami különösen érzékenyé teszi ezeket az országokat a hirtelen ágazati sokkhatásokra. Cipruson a turizmus szezonalitása az átlagos uniós szint körül alakult, de a turizmus intenzitása is nagyon magas pontszámot ér el. Ezenkívül az itt eltöltött éjszakák 55%-át mindössze 3 országból érkező látogatók tették ki, ami a legmagasabb érték az unióban, és a sebezhetőség potenciális forrása.

A térkép a turizmus intenzitását mutatja szubregionális szinten.

A legmagasabb turisztikai intenzitással rendelkező országok közé Málta és Ausztria tartozik, amelyet azonban a legalacsonyabb, mért szezonalitással ellensúlyoznak. Ezzel szemben Bulgária a második legszezonálisabb turisztikai célpont, de turisztikai intenzitása jóval alacsonyabb az uniós átlagnál.

Szezonalitás: még mindig a vízpart és a nyár a sláger

A turizmus intenzitását vizsgálva a legfontosabb úti célok többsége Németországban, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában és Horvátországban található, általában az unió vízpartjai és hegyvidéki területei mentén. A vizsgált időszakban 115-145 éjszakás csúcsokat regisztráltak az Isztrián (Horvátország), valamint Korfu, Kalymnos, Karpathos, Kos és Rodos (Görögország), és Fuerteventura és Lanzarote (Spanyolország) szigetein. Az északi országok úti céljai szintén magas pontszámot értek el a turizmus intenzitása tekintetében.

A szezonalitás általában magasabb a tengerparti régiókban, és alacsonyabb a nagyvárosokat célzó úticélokban. Bulgária, Horvátország, Finnország, Románia, Görögország és Magyarország (Balaton) egyes vízparti régióiban az éjszakák több mint hetven százaléka a három leglátogatottabb hónapra koncentrálódik, ami erős egyensúlyhiányt mutat

– mutatott rá a közelmúltban publikált jelentés.

A magyar turizmus fő mozgatórugója továbbra is Budapest, ugyanakkor a Balaton régió is kiemelkedően teljesít, különösen a nyári hónapokban, amikor belföldi és külföldi turisták ezrei érkeznek a „magyar tengerhez”. Az adatok szerint hazánkban a turisták összesen közel 40 millió éjszakát töltöttek el szálláshelyeken, ami stabil pozíciót jelent az uniós mezőny középmezőnyében.

Turistatömegek szinte mindenhol

Míg a turizmus szintje Európa nagy részében kezelhető, ez az iparág egyes úti célokban különösen intenzívvé vált, ami jól tetten érhető volt ezen a nyáron. Teljesen egyértelmű: ezen a nyáron egész Európában komoly gondok feszítik a turizmust. A hegyekben és a tengerpartokon egyaránt torlódások, belvárosokban lakhatási feszültségek, a főútvonalakon pedig „fekete szombatok” bénítják a közlekedést.

A Dolomitokban idén nyáron időszakos közúti korlátozások és előfoglaláshoz kötött belépés lépett életbe a legnépszerűbb helyszíneken (Pragser Tal/Lago di Braies, Tre Cime), miközben a Sella–Gardena-hágók környéke rendszeres nyári káosszal küzd.

Az autópályákon rekordforgalmú hétvégéket regisztráltak: Franciaország „fekete napokat” hirdetett, az olasz A22 Brenneren plusz kamionstop és „kritikus napok” léptek életbe, Ausztriában az A10 Tauernautobahn korlátozásai és lezárásai okoztak torlódásokat.

Velencében a napközbeni belépést idén is QR-regisztráció és napidíj szabályozta a csúcsnapokon (a tavaszi–nyári pilot július végéig futott), Barcelonában a helyiek évek óta tiltakoznak a túlzott turizmus ellen: a tarthatatlan látogatószám megemelte az albérletárakat és kiszorította a helyieket a belvárosból. Amszterdam szintén határozott lépéseket tett: reklámtilalmat vezettek be a tömegturizmus népszerűsítésére, miközben fokozatosan kiszorítja a belvárosi óceánjárókat a térségből. Eközben Izlandon a természeti látnivalók védelme érdekében korlátozzák a látogatószámot bizonyos területeken, mert a kényes ökoszisztémák nem bírják a fokozott emberi jelenlétet. Az ország 2024-től újra turisztikai adót szed, és helyszínspecifikus díjakat/kvótákat készít elő bizonyos területek védelmére.

A probléma itthon is kézzelfogható: Budapest belvárosa – különösen a bulinegyed – évek óta küzd a turistatömegek okozta zajjal, zsúfoltsággal és lakhatási gondokkal.

Az éjszakai nyitvatartást és zajt a kerületi rendelet több lépcsőben szigorította, illetve külön feltételekhez kötötte az éjjeli működést. Eközben az Airbnb és a rövid távú lakáskiadások kiszorítják a helyieket, miközben a közszolgáltatások túlterheltté váltak. Mint emlékezetes, 2024-ben a VI. kerület helyi népszavazást tartott a teljes tiltásról, majd a kormány fővárosi moratóriumot is mérlegelt a lakhatási drágulás és a belvárosi élhetőség problémái miatt.

Hasonló nyomás nehezedik a Balaton partjára is: a nyári hónapokban hatalmas a forgalom, ami felveri az árakat, túlterheli az infrastruktúrát és feszültséget okoz a helyiek és a látogatók között. Gyakran dugók, parkolási feszültségek, és közszolgáltatások csúcsra járatása jellemzi a szezont. Sőt: nyári hétvégéken rendszeresek a több tíz kilométeres torlódások az M7/M1/M3/M5 autópályákon az üdülőövezetek felé.