Meghökkentő adatok a bevásárlóturizmusról: rengeteg pénzt szórtak el külföldön a magyarok

Jelentősen megnövekedett 2022 utolsó negyedévében az az összeg, amit a magyarok nem itthon, sokkal inkább külföldön költenek el - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen kiadott adatsorából. Jól látszik az is, hogy a külföldre utazó magyarok közül egyre magasabb azok száma is, akik kimondottan vásárolni mennek - jellemzően a szomszédos országokba. Többen járnak ki tanulni és dolgozni is, és egyre többet is költünk. De mire számítanak az utazó magyarok, és miért mennek ki? Ha újra összehasonlítjuk az itthoni árakat a külföldivel, nem fogunk nagyon csodálkozni...

Szívesen mennek külföldre a magyarok

Az alant látható grafikonon azt láthatjuk, hogy 2021 és 2022 utolsó negyedéveiben mennyit utaztak a magyarok. Mint láthatjuk: hiába a válság, az infláció és a drágulás mindenhol, csaknem a harmadával több külföldi utat tettek a magyarok, mint egy évvel korábban. Látszik az a tendencia is, hogy sokkal több volt a szórakozási célú út,

illetve 2022 utolsó negyedévében kifejezetten felpörgött a bevásárlóturizmus is.

Majdnem ötven százalékkal nőtt az ilyen utak száma, vagyis a magyarok kifejezetten elkezdték a környező, de akár távolibb országokban is az olcsóbb termékeket keresni.

Ezen persze nincs is mit csodálkozni: mi is sokszor beszámoltunk már arról, hogy az egész EU-ban Magyarországon volt a legdurvább az élelmiszerárak emelkedése. Letaglózó volt, mikor a német RTL műsorában arra kérték a családokat, vásároljanak be fél kiló csirkemellet, egy 200 grammos vajat, egy csomag spagettit, egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet és tíz tojást - vagyis azokat a termékeket, amelyek itthon árstop alá esnek. Ebben az összehasonlításban Magyarország az árstop ellenére is dobogón van. A kísérletről itt írtunk részletesen, most újra elolvashatod ezt a cikket:

EZ IS ÉRDEKELHET

Mégis hová szállnak még el az árak? Már a németeknél is olcsóbb a bevásárlás, mint egy magyar diszkontban

A bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

Nem meglepő ennek ismeretében, hogy a magyarok egyre többet járnak csak bevásárlást is külföldön intézni. Mint internetes posztokból és kommentekből is tudhatjuk, kedvelt célpont lett Románia, Ausztria, Szlovákia és Szerbia is. De még Németország is kedvelt célpont lett, ami ugyan egy vásárláshoz talán messze van, de ami biztos, hogy a tejföl, sör és a tojás is olcsóbb, mint itthon. Erről pedig az alant található cikkben írtunk részletesen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tejföl, sör, tojás: még Németországban is olcsóbb, mint itthon, mi folyik itt?

Anglia és az Egyesült Államok árai után megnéztük, mennyibe kerülnek Németországban a mindennapi fogyasztási cikkek.

Egyre többet is költünk külföldön

Mivel a bevásárlóturizmus megugrott, nem meglepő az sem, hogy összességében többet költöttünk külföldön a tavalyi év utolsó három hónapjában, mint egy évvel előtte. Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy mi lesz a fogyasztással, ha a pénzt nem az itthoni szolgáltatásokba és kereskedelembe rakjuk vissza, hanem külföldön költjük el? Nem fog-e hiányozni az a sok milliárd forint, ami az itthoni GDP-t is növelhetné, és nem is esne tovább a fogyasztás itthon?

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrum kérdésére azt mondta: a kép csalóka, hiszen az adatokból látjuk ugyan a több költést, de éppen az infláció, valamint az árfolyamváltozások az okai ennek.

Nem mindegy, hogy hátizsákos turistából megy több Ausztriába vagy olyanból, akik luxus szállodába mennek wellnessezni. Amennyiben a járvány előtti időszakhoz képest nézzük a költéseket, úgy azt mondhatjuk, hogy a 21 százalékos folyó áras növekedés egy jelentős része bizony az infláció számlájára írható. Ezt jelzi az is, hogy bár 21 százalékkal volt kevesebb az utazások száma, mégis ugyanekkora mértékben nőtt a költés összege is. Illetve még egy adalék: a KSH GDP adatait vizsgálva azt láthatjuk, hogy a háztartások fogyasztási kiadása 2019 utolsó és 2022 utolsó negyedéve között valamivel több, mint 49 százalékkal nőtt

- tette tisztába a helyzetet a szakértő. Kitért arra is, hogy azon sem kell meglepődni, hogy egyáltalán volt pénz minderre: nagyon úgy tűnik, hogy a tartalékokkal azért a magyar családok még jól állnak.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a háztartások továbbra sem túlságosan borúlátóak a jövőt illetően. Ezt az jelzi, hogy a lakosság a mostani válságra reagálva nem takarékoskodni kezdett, hanem feléli a tartalékjait, igyekezve a fogyasztását simítani. Vagyis az elszálló árak ellenére megpróbálják nagyjából fenntartani a megszokott életszínvonalat, akkor is, ha ezt a megtakarítások felélésével tudja a háztartás biztosítani. Ez a tartalék azonban előbb-utóbb elapad. Vagy épp minél tovább húzódik egy válság, annál inkább megnő az állásvesztés esélye, így ismét a takarékoskodás kerülhet előtérbe.

Hogyan tovább, magyar fogyasztók?

De egyáltalán beszélhetünk-e arról, hogy a magyarok már inkább kiugranak a szomszédos országokba, csak azért, mert rengeteg terméket olcsóbban találnak meg, és a drágulás üteme is sokkal lassabb, mint itthon? Virovácz Péter szerint éles határt kell vonni a jelenlegi helyzet és a valós bevásárlóturizmus közé.

Ezekből a statisztikákból nem lehet azt megállapítani, hogy egyszerű turizmusról vagy bevásárlóturizmusról van-e szó. Ehhez szükség lenne regionális adatokra is. Jellemzően ugyanis a bevásárlóturizmus akkor éri meg, ha határ menti településekből mennek át az emberek vásárolni. Debrecenből senki nem ugrik ki Ausztriába egy hétvégi bevásárlásra. Általánosságban elmondható, hogy minél több egy adott ország importszámlája, annál inkább hajlamos felborulni az ország külső egyensúlya. Ugyanakkor pusztán azért, mert egy-egy sokk hatására átmenetileg megborul az egyensúly, még nem szabad a vészharangokat kongatni. Amennyiben azonban a külső egyensúly megbomlása tartós, akkor ott a gazdaságpolitika egy strukturális kihívással szembesül, amire már igenis reagálni szükséges

- mondta lapunknak az ING vezető elemzője. Elmondta azt is: a háztartások lassan megint spórolni kezdenek, és más tényezőkkel is számolni kell még - vagyis egyáltalán nem biztos, hogy megmarad ez a felívelés.

Az infláció januárban tetőzhetett Magyarországon. Ez nem azt jelenti, hogy innentől árcsökkenésre számítunk, csupán azt, hogy az előző év azonos időszakához képest már lassul a drágulás üteme. Ugyanakkor manapság főleg az élelmiszerek esetében valós árcsökkenéssel is találkozhatunk. Persze sok termék esetében még mindig messze felülmúlják az árak az egy-két évvel ezelőtti árszintet. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy december óta az üzemanyagköltség is jelentősen megugrott, vagyis teljesen más megvilágításba kerül egy nagyobb külföldi kiruccanás, mint 2022 decembere előtt. Ahogyan azonban egyre inkább elhúzódna a válság, úgy kezdene el egyre inkább csökkenni a fogyasztási hajlandóság is, ami nem csak a belső fogyasztást, de a turizmusban megjelenő kiadások csökkenését is jelentené.