New York Times: háború dúl a budapesti gyógyfürdőkben a Gellért bezárása óta

A Gellért Fürdő október 1-jén váratlanul bezárt egy olyan felújítás miatt, amely várhatóan 2029-ig tart majd. Szűts Ildikó, a hat történelmi fürdőt üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója szerint az elöregedett infrastruktúra indokolta a lépést: "A Gellértet az 1970-es évek óta nem újították fel, és naponta küzdöttünk műszaki problémákkal."

A Gellért bezárása, amely két másik történelmi fürdő hosszú ideje tartó zárva tartása mellett történt, felborította Budapest fürdőkultúráját. A turisták most a kisebb, főként helyiek által látogatott fürdőkbe áramlanak, ami feszültséget kelt a rendszeres fürdőzők és a turisták között, akik gyakran figyelmen kívül hagyják az íratlan szabályokat - írja a The New York Times.

Valóban érezzük a hatást

- mondta Dani Diána, a Duna-parti Veli Bej fürdő igazgatója. Egy közelmúltbeli hétfő este a "megtelt a fürdő" feliratú tábla zárta el a bejáratot, miközben tucatnyi fürdőző várakozott türelmesen.

A helyzet a Gellért közelében található Rudas fürdőben még feszültebbé vált. A BGYH drasztikusan csökkentette az egynemű fürdőzési órákat a Rudasban, amely Budapest egyetlen nem teljesen koedukált fürdője. A törzsvendégek fellázadtak, és egy női csoport petíciót indított a régi rendszer visszaállításáért.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez lehet a pesti fürdők aduásza 2025-ben: óriási átalakítás készül, új kedvezmények élesednek

Május 1-jén hivatalosan megnyitnak ugyan a strandok, de a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója szerint az időjárás gyakran átírja a terveket.

A változások miatt sok törzsvendég úgy érzi, hogy a városvezetés és a BGYH a turistákat és a profitot helyezi előtérbe a helyi fürdőkultúra rovására. "Csak a számokat nézik, nem látják, hogy itt egy kultúráról van szó" - mondta Pecák Judit, egy könyvesbolt tulajdonosa, aki öt éve rendszeres látogatója a Rudasnak. A BGYH közleményben jelezte, hogy céljuk a 

több évszázados fürdőhagyományok megőrzése, figyelembe véve azokat az értékesítési és nyereségességi szempontokat, amelyek lehetővé teszik a fürdők működését.

A tiltakozások hatására a vállalat nemrég visszaállította a négyből két egynemű fürdőzési napot a Rudasban.

Az utóbbi években a BGYH jelentősen emelte a jegyárakat a növekvő turistaforgalom kihasználása érdekében. Egy hétvégi látogató most 14 ezer forintot fizet a Széchenyi, a város legnagyobb és legnépszerűbb fürdőjének belépőjéért. Tavaly a BGYH 20 millió dolláros működési nyereséget ért el, és széles körben Budapest aranytojást tojó tyúkjának tekintik.

A másik két bezárt fürdő, a Király és a Rác sorsa bizonytalanabb. A Király fürdőt 2020-ban zárták be felújítás miatt, amely még nem kezdődött el. Az épület a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van, de a BGYH üzemelteti. Szűts szerint a vállalat felújítási terveit a kormányzati ügynökség akadályozza.

Budapest és a magyar kormány közötti kapcsolatok megromlottak, amikor a Fidesz 2019-ben elvesztette többségét a Fővárosi Közgyűlésben. Azóta a kormány drasztikusan megnövelte a főváros "szolidaritási hozzájárulását" Magyarország más régióihoz. Idén Budapest körülbelül 270 millió dollárt köteles befizetni a központi költségvetésbe, ami a város éves költségvetésének mintegy 20 százalékát teszi ki.

"Ez politikai büntetés" - mondta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Nagy Márton gazdasági miniszter nem ért egyet ezzel. Egy nemrégiben közzétett Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy Budapest pénzügyi gondjait nem a szolidaritási hozzájárulások, hanem a polgármester "katasztrofális" vezetése okozza.

A BGYH néhány éve megvásárolta a Rác fürdőt, amely 2002 óta nem üzemel, azzal a szándékkal, hogy végre újra megnyissa. Ehhez a BGYH-nak hitelre van szüksége, de 2012 óta csak a kormány dönthet arról, hogy egy önkormányzat felvehet-e hitelt. "Ezek a döntések nem szakmai megfontolásokon alapulnak, hanem politikaiak" - mondta Kiss.

Budapesten kívül a kormány bőkezűen támogatta a fürdőkkel kapcsolatos beruházásokat olyan helyeken, mint Gyula vagy Lakitelek. Győr városa például 65 millió dollárt kapott egy csúcstechnológiás termálfürdő-projektre. Bár Budapest adja a Magyarországra látogatók több mint felét, a főváros termálfürdőibe nem történnek hasonló beruházások.