Mégis hová szállnak még el az árak? Már a németeknél is olcsóbb a bevásárlás, mint egy magyar diszkontban

Fél kiló csirkemellet, egy 200 grammos vajat, egy csomag spagettit, egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet és tíz tojást vásároltak a műsorban Nyugat-Európában. A drágulás Hollandiában is érezhető, de az embereket nem foglalkoztatja úgy, mint itthon, nem állandó téma. Angliába a drágulás "észrevehető valamennyire, de nem számottevő”, ahol az árak szintén nem igazán foglalkoztatják az embereket, nem szokott beszédtéma lenni. Németországban is többe kerülnek az élelmiszerek, de az itteni drágulás mértékét megdöbbentő volt látnia a kiköltözött magyaroknak.

A bevásárlás Hollandiában volt a legdrágább, átszámítva 4643 forint. Az angol bevásárlás volt a második legdrágább: 4410 forint. A magyarországi bevásárlás 4176 forintba került. A németországi diszkont volt a legolcsóbb: a megadott öt termékért kevesebb mit 10 eurót, átszámítva 3811 forintot kellett fizetni. Amiben viszont óriási az eltérés: a fizetés, amiből ki kell gazdálkodni a bevásárlást.

Nyugat-Európában kétszeres-háromszoros bérek vannak a magyarországiakhoz képest. Tehát emiatt vannak kedvezőbb helyzetben Németországban vagy Hollandiában az emberek. Ezért nem rázta meg őket annyira ez az élelmiszer-áremelkedés, ami egyébként ott nem is volt olyan magas, mint Magyarországon

– magyarázza Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint a bérkülönbségeket és az elszabadult inflációt figyelembe véve a magyar családok arányaiban drasztikusan többet költenek élelmiszerre, mint a nyugat-európaiak. A magyarok a jövedelmükből dupla annyit fordíthatnak kizárólag élelmiszer-fogyasztásra, mint a fejlett nyugat-európai országokban élő emberek.

Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció, de ha csak az élelmiszerárakat nézzük, világrekorderek vagyunk. „Beleférünk a világ tíz leggyorsabban növekvő országába. Itt olyan országok vannak, mint Venezuela, Argentína vagy Törökország, örök inflációs bajnokok.” A szakértő szerint az infláció már jóval az ukrajnai háború előtt elszabadult, nem kis részben a kormány intézkedései – például a boltokra kivetett különadók és a választások előtti osztogatás – miatt.

Ilyen volt az SZJA-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz. Tehát plusz pénzt kaptak az emberek, amit elkölthettek a boltokban. A vállalatok pedig úgy érezték, hogy emelhetik nyugodtan az árakat, hiszen van kereslet

- mondta, hozzátéve: aztán jött a rekordgyenge forint, és az összes importtermék drágult. A szakértő szerint a hatósági árak növelik az inflációt. „Az ástopon végső soron kétszer veszítenek a fogyasztók. A hatósági áras termékeken keletkező veszteséget szétosztják más termékekre, kenyérre, sajtra, kiflire, más termékekre. Az árstopok eltörlése után a hatósági áras termékek ára fel fog menni a piaci árra. De azoknak a termékeknek az árát, amikre szétosztották a veszteséget, már nem fogják csökkenteni” – magyarázza. 

Hol a legolcsóbb bevásárolni Magyarországon?

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatást indít. A kutatás keretei között végső fogyasztókat kérdezünk meg, véleményük szerint mely élelmiszerlánc üzleteiben tudnak a legolcsóbban és mely lánc üzleteiben tudnak a legdrágábban bevásárolni. A kérdőív mindenki számára nyitott, bárki kitöltheti azt. Az űrlap kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe, mindössze egy lényegi kérdést tartalmaz a demográfiai jellegű kérdések mellett. Kérjük, töltsd ki a kérdéssorunkat!