A magyarok földet értek: 73 százalékuk nyilatkozott úgy, miszerint kénytelen volt elhalasztani nem létfontosságú kiadást az utóbbi 3 hónapban.
A fesztiválon részt vevők több mint kétharmada napi szinten 5 ezer forint feletti értékben vásárol ételt magának, a megkérdezettek 33 százaléka pedig több mint 10 ezer forintot költ egy nap kajára.
Az eredményekben érdekes szórás figyelhető meg, eléggé szerteágazik, hogy ki mire fordította a százezreket: szórakozásra, utazásra, de adósságrendezésre, törlesztésre is jutott a pénzből.
A magyarok elhúzódó inflációra számítanak, a nehézségekre a spórolás mellett a többletmunka a leggyakoribb válasz.
A vártnál jóval több pénzt költöttek el a vásárlók a kiskereskedelmi üzletekben, viszont ennek legalább a fele a drágulásra mehetett el.
Szinte napra pontosan egy hónap van hátra karácsonyig: ha még nem is vetted meg az ajándékokat, már biztosan elkezdted tervezgetni, kinek mit adsz...
Egyrészt szerencse dolga is, kit, hogy, mikor és mennyire ismernek el.
A magyar lakosság jelentős része pénzügyi szempontból megérzi a hónap végének közeledtét, a legtöbben azonban még mindig nem követik nyomon kiadásaikat.
Kocsiba ültünk és elmentünk a boltba.
A közös vacsorafőzés sok pár programjában szerepel.
Minden 5. megkérdezett dobott ki ételt az ünnepek alatt.
Te észrevetted ezeket már?
Az idei karácsony előtti bevásárlási szezonban bár visszafogottabb volt az ajándékvásárlás, összességében mégis lendületben volt a kereskedelem.
Jön a fekete november.
Balatonra költözött az ország nyáron?
Kitart még az utazási kedv.
Be kell ruházni, nincs mese.
Van, ami ugyanúgy pörög.
Nézd pozitívan!
Magyarország 2018-ban az EU-s országok közül GDP arányosan a 7. legkevesebb összeget fordította a honvédelemre. A hazánkkal szomszédos országok közül ráadásul csak Ausztria fordított arányaiban még nálunk is kevesebbet saját hadseregére. Tíz év távlatában pedig az látszik, hogy míg 2010-ben, amikor is a vizsgált időtávon a legtöbbet fordítottuk GDP arányosan honvédelemre, egy tized százalékpontra megközelítettük az EU-s átlagot. Azóta azonban folyamatosan, jobban elmaradtunk attól, a negatív csúcson (2014) például pontosan fele annyit szántunk arányosan saját hadseregünkre, mint az uniós átlag.
