A Tisza-tó az új Balaton: mutatjuk, hol vesz most házat, nyaralót a legtöbb magyar

Míg országosan 15,5 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát 2020-ban mint 2019-ben, az üdülőkörzetekben alacsonyabb volt a visszaesés, sőt, voltak helyek, ahol éppen a járvány miatt élénkült meg a forgalom - írja a Portfolio.

A Tisza-tó az új kedvenc

A második félévben tapasztalt aktivitásnak tulajdoníthatóan, a Balaton környéki településeken az országos átlaghoz képest lényegesen kisebb mértékben esett vissza az adásvételek száma, a Tisza-tó környékén pedig még mérhető emelkedés is volt.

A Balaton környéki településeken 5,8 százalékos visszaesés történt, míg a Tisza-tó környéki településeken 2020-ban közel 8,9 százalékkal több adásvétel valósult meg, mint 2019 során.

Az elmúlt évben a legnagyobb mértékű, közel 29,5 százalékos visszaesés a járvány terjedésének tulajdoníthatóan a második negyedévben volt tapasztalható az üdülőkörzetekben, ami illeszkedik az országos szinten tapasztalt folyamatokba. Nyártól azonban fokozatosan egyre több adásvétel valósult meg ezeken a településeken, kiemelten a Tisza-tó és a Balaton környéki városokban, miközben országos szinten folytatódott a lakáspiaci aktivitás visszaesése a harmadik negyedévben.

Egyre többen vannak olyanok, akik ragaszkodnak ugyan a városi léthez (több munkalehetőség, szórakozási lehetőség, kedvező infrastruktúra) ugyanakkor szívesen töltenek el pár napot vagy akár egy egész nyári időszakot egy kedvelt hazai üdülő övezetben. Jól látható ez pl. a Velencei-tó környékén, ahová sok Budapesti költözik le családostól a nyári időszakban. Erre erősített rá a járvány miatt egyre jobban elterjedő home office is. Ezt jól mutatja, hogy az árak átlag 10-20%-kal emelkedtek ebben a szegmensben, szemben a nagyvárosi lakáspiaccal, ahol lényegi változás nem történt az árakban. És ez lényegében az egész nyaralópiacot érinti, de fokozottan a Balaton és Velencei-tó térségét

- nyilatkozta korábban a Pénzcentrumnak az  Otthon Centrum. A Balaton keleti medencéje még mindig a legdrágább. Siófokon, Balatonfüreden, Balatonlellén és Zamárdiban átlagosan 450-550 ezer forint között kell fizetni egy négyzetméterért, amely még mindig a legmagasabb ár a Balaton menti települések esetében Természetesen a lokáció településen belül is meghatározó. A tóhoz közeli területeken fél millió forintnál drágább árakkal találkozhatnak az érdeklődök, ez az összeg azonban jelentősen csökken a vízparttól távolodva.

A Velencei-tó környéke gyakorlatilag már Budapest agglomerációs övezetébe tartozik, sőt a Székesfehérvárról és afővárosból kiköltözők is egyaránt célba veszik a tavat. Ez az árakon is meglátszik, hiszen a Velencei-tó partján 594 ezer forintos az átlagos kínálati négyzetméterár, ami csupán 16 százalékkal marad el a budapesti átlagártól.

Mitől olyan népszerű a Tisza-tó?

Autópályán pont ugyanolyan jól megközelíthető mint a Balaton, de az árak 75%-kal olcsóbbak. Átlagosan 168 ezer forintot kérnek a tulajdonosok egy Tisza-tó környékén található eladó lakóingatlanért, ami meglehetősen olcsónak tűnik. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy milyen fejlesztések történnek azon a környéken is. Nem véletlen, hogy egy év alatt ott is több mint 20 százalékkal drágultak az ingatlanok

- mondta el Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az OTP Ingatlanpontnál azok a tapasztalatok, hogy a Tisza-tó környéke még mindig olcsó összehasonlítva a Balaton és a Velencei-tó áraival, de áremelkedés itt is érzékelhető, köszönhetően annak, hogy a Tisza-tó turisztikai szempontból felértékelődött, így egyre többen keresnek a vízparti településeken nyaralás céljára ingatlant és telket.

Meglepetés az agglomerációban

Bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy a járvány hatására nőtt az érdeklődés a nagyobb alapterületű kertes házak iránt, az agglomerációs településeken hiába van sok ilyen típusú ingatlan, az országos átlagnál nagyobb mértékű visszaesés volt tapasztalható, különösen a főváros környékén. Az agglomerációs településeken az adásvételek száma éves alapon 18,5 százalékkal esett vissza 2020-ban, meghaladva az országos szinten tapasztalt 15,5 százalékos mérséklődést. Ezt részben magyarázhatja, hogy

2020-ban a megelőző évekkel ellentétben már nem Budapesten, hanem az agglomerációs településeken emelkedtek nagyobb ütemben a lakásárak, ami ha a jövőben is így marad, mérsékelheti a fővárosból agglomerációba vagy vidékre történő kiáramlást.

A legnagyobb mértékben a budapesti és az érdi agglomerációban csökkent a tranzakciók száma, rendre 34,3 és 33,0 százalékkal, de a visszaesés megfigyelhető volt valamennyi agglomerációban. Az országos folyamatokkal összhangban a negyedik negyedévben azonban már több agglomerációban is élénkülést mutatott a lakáspiac, a főváros környéki településeken azonban az év utolsó három hónapjában is mérséklődés volt tapasztalható.