Nincs mese, hamarosan humanoid robotok költöznek be a magyarok otthonaiba: elkerülhetetlen a fordulat

Bár a gyárakban és a raktárakban már megszokott a gépek jelenléte, a következő logikus lépés az, hogy az otthonainkban is mindennapossá váljanak. Ahogyan a 20. században a háztartási gépek megjelenése drasztikusan csökkentette a házimunkára fordított időt, úgy a humanoid robotok egy hasonló horderejű fordulópontot jelentenek. Ezen a technológiai határon ráadásul már át is léptünk, hiszen Norvégiától Kínáig egyre több, háztartási feladatokra alkalmas robotot állítanak rendszerbe, a fejlett országokban pedig már az előrendelések is zajlanak. Aki ma a negyvenes-ötvenes éveiben jár, idős korára teljesen természetesnek fogja venni ezen eszközök mindennapi jelenlétét.

Az idősápolás és a személyes gondozás gépekre bízása ugyanakkor komoly bizalmi kérdés. A pszichológia és a szociológia számára is új kutatási területet jelent, miként viszonyulunk majd az élettelen, de emberi formát öltő, valós térben mozgó entitásokhoz. Az emberi elme hajlamos a megszemélyesítésre – ahogyan a gyermekek a babáikat élőlényként kezelik –, a technológiába vetett bizalom pedig már most is tetten érhető a mindennapokban, például a világ nagyvárosaiban vezető nélkül közlekedő önvezető metrók és robottaxik esetében - írta a szeretlekmagyarorszag.hu.

A mesterséges intelligencia fizikai testbe költözése számos területen, így az oktatásban is mélyreható változásokat hozhat. Míg az emberek sokszor irracionálisan elfogultak – egy pedagógus például hajlamos lehet egy gyengébb tanuló hirtelen jött jó teljesítményét puszta szerencsének elkönyvelni –, addig a mesterséges intelligencia következetes, és objektíven értékeli az eredményeket. Maguk a robotok is rendkívül sokfélék és specializáltak lesznek. Ahogyan az emberiség évezredek alatt különböző feladatokra tenyésztette ki a legkülönfélébb kutyafajtákat, úgy a gépeket is egy-egy specifikus funkcióra optimalizálják majd.

Ebben a folyamatban iránymutató lehet Japán, amely a világ egyik leginkább elöregedő társadalmaként állami szinten, hosszú távú stratégiával fejleszti a gondozó- és ápolórobotokat. Az általuk kidolgozott Társadalom 5.0 koncepció európai, így magyar viszonylatban is fontos példa arra, miként javíthatják az idősek életminőségét a mesterséges intelligenciára épülő megoldások.

A robotika térnyerése mellett a tudomány másik, beláthatatlan következményekkel járó területe a génszerkesztés és az emberi képességfokozás. A CRISPR-technológia és a genom módosítása soha nem látott etikai dilemmákat hoz magával, hiszen a jövőben mély társadalmi szakadék alakulhat ki a genetikailag "fejlesztett" és a "természetes" emberek között. Mindezek az ugrásszerű változások sürgetővé teszik az újfajta szabályozások megalkotását. Tisztázni kell az önállóan cselekvő mesterséges személyek jogállását, a felelősségre vonás és a kártérítés kereteit, valamint legfőképpen azt, hogyan védhető meg az emberi méltóság egy olyan világban, ahol az ember szerepe folyamatosan átalakul.