Élet-halál harc indult az ENSZ-ben: Trump nem kér a korlátozásokból, jön a szuperintelligencia

A vita az ENSZ-közgyűlés idején éleződött ki. Guterres szerint a mesterséges intelligencia fejlődését úgy kell alakítani, hogy az emberi ellenőrzés megmaradjon, különösen akkor, amikor a technológia akár élet-halál kérdéseiben is szerepet kaphat.

„Az élet-halál kérdéseiben hozott döntéseket soha nem szabad gépekre bízni” – fogalmazott az ENSZ-főtitkár, aki szerint a „gyilkos robotoknak” nincs helyük a jövőben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán külön ülésen tárgyalja a mesterséges intelligencia ellenőrzésének lehetőségeit.

Trump ezzel szemben nem támogatja a nemzetközi ellenőrzés létrehozását. Az amerikai elnök az ENSZ-ben arról beszélt, hogy Washington elutasít minden olyan kísérletet, amely globális keretek között korlátozná a mesterséges intelligenciát.

Trump egyúttal új elnevezést is javasolt. Szerinte a technológiát mostantól „super intelligence”, vagyis szuperintelligencia néven kellene emlegetni, mert az „artificial”, azaz mesterséges szó szerinte nem adja vissza megfelelően a technológia jelentőségét.

Az amerikai elnök az AI veszélyeiről szóló figyelmeztetéseket is bírálta. Párhuzamot vont azokkal, akik korábban a klímaváltozás következményeire figyelmeztettek, és azt mondta, hogy szerinte túlzóak azok az állítások, amelyek szerint a mesterséges intelligencia elpusztíthatja az emberiséget, vagy a robotok megtámadhatják az embereket.

Közben több ország vezetője a két szélső álláspont között keresne megoldást. Emmanuel Macron francia elnök szerint nem szabad megvárni, amíg az AI fejlődésének következményei kezelhetetlenné válnak. A technológia fejlesztését úgy képzeli el, hogy Európa ne váljon kiszolgáltatottá sem az Egyesült Államoknak, sem Kínának.

Alexander Stubb finn elnök szerint a mesterséges intelligencia a történelem egyik legnagyobb hatású technológiája lehet, amely a tudománytól és a gazdaságtól kezdve a politikán és a biztonságon át az emberi élet számos területét átalakíthatja. Szerinte az embereknek kell megőrizniük az irányítást a technológia felett, és a nemzetközi együttműködés lehet az egyik út ennek biztosítására.

A brit kormány szintén globális szabályokat szorgalmaz. Andy Burnham brit miniszterelnök szerint egységes nemzetközi alapelvekre és szabványokra lenne szükség, amelyek egyszerre segítik az AI-ban rejlő lehetőségek kihasználását és a kockázatok mérséklését. A brit G20-elnökség 2027-ben ezt a kérdést is napirendre kívánja venni.

A vita mögött egyre konkrétabb kérdések húzódnak meg. Ki ellenőrizze az önálló döntésekre képes rendszereket, milyen esetekben kell kötelező biztonsági korlátokat beépíteni, és hol húzódjon a határ a technológiai fejlődés ösztönzése és annak korlátozása között?

A kérdésről az ENSZ Biztonsági Tanácsában is tárgyalnak. A szerdai ülésen az AI-iparág több meghatározó szereplője is felszólal, köztük Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, Dario Amodei, az Anthropic vezetője, valamint Clément Delangue, a Hugging Face társalapítója.

Az ENSZ-ben így két eltérő megközelítés rajzolódik ki. Az egyik a fejlődés kockázatait és az ellenőrzés szükségességét hangsúlyozza, a másik attól tart, hogy a nemzetközi szabályozás éppen azt a technológiai versenyt fékezné le, amelyben az Egyesült Államok és Kína vezető szerepre törekszik. A vita azonban már nem arról szól, hogy az AI megváltoztatja-e a világot, hanem arról, hogy ki és milyen szabályok szerint irányítja majd ezt a változást.