Itt a friss ranglista: kegyetlenül lemaradt Magyarország, a régió is durván elhúzott mellettünk

Az ipari robotok egyre fontosabb szerepet játszanak a gyártásban. Hegesztik az autók karosszériáját, összeszerelik az elektronikai eszközöket, és az árumozgatást, valamint a csomagolást is egyre több helyen automatizálják. Az országok közötti különbség azonban jelentős, és nem feltétlenül az a gazdaság a leginkább automatizált, amelyikben a legtöbb robot működik.

A Visual Capitalist 2024-es adatok alapján 22 gazdaságot rangsorolt aszerint, hogy 10 ezer feldolgozóipari munkavállalóra hány működő ipari robot jut. A mutató így nem a robotok teljes számát, hanem azok elterjedtségét méri a gyárakban. 

A lista élén Dél-Korea áll, ahol 10 ezer feldolgozóipari dolgozóra 1220 ipari robot jutott 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy a mutató alapján körülbelül minden nyolcadik gyári dolgozóra jut egy robot. Az ország ezzel több mint kilencszeresen haladja meg a 132 robotot számláló globális átlagot. A második helyen Szingapúr végzett 818 robottal, Németország pedig 449-es értékkel lett harmadik. Japán alig maradt le mögötte, 446 robot jutott 10 ezer feldolgozóipari alkalmazottra.

A dél-koreai előny nem véletlen. Az országban a járműgyártás és az elektronikai ipar egyaránt meghatározó, ráadásul mindkét ágazat a legnagyobb iparirobot-felhasználók közé tartozik. A fejlett gyártástechnológia és a munkaerő-kínálat korlátai egyaránt az automatizálás irányába terelik a vállalatokat. 

Magyarország a 21. helyre került

A Visual Capitalist rangsorában Magyarország 172 ipari robottal szerepel 10 ezer feldolgozóipari dolgozóra vetítve, ezzel a 21. helyet foglalja el a 22-es összeállításban. A listán csak Kína következik mögöttünk, 166 robottal.

A magyar adat ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az országban kevés robot működik abszolút értelemben, vagy hogy ne lenne jelentős az automatizálás. A mutató a robotok számát a feldolgozóipari munkaerő méretéhez viszonyítja, ezért a nagy ipari foglalkoztatottságú országoknak nehezebb magas értéket elérniük.

Magyarország a globális átlagot így is meghaladja, hiszen a 172 robot 10 ezer dolgozóra vetítve magasabb a világ 132-es értékénél. Dél-Koreához képest viszont jelentős a különbség: a magyar mutató a koreainak mindössze a hetede.

Magyarország helyzete azért is érdekes, mert a hazai gazdaságban meghatározó az autóipar, amely világszerte az ipari robotok egyik legnagyobb felhasználója. Szőke Zoltán, a Bosch csoport vezető alelnöke a Pénzcentrumnak korábban arról beszélt, hogy a magyar ipar erős alapokra épül, a robotizáció pedig már ma is megkerülhetetlen tényező az autógyártásban. 

Szlovénia, Csehország és Szlovákia is előttünk van

A közép-európai összehasonlítás különösen érdekes Magyarország számára, hiszen több, erős feldolgozóiparral és autógyártással rendelkező ország is előrébb került a rangsorban. Szlovénia 315 robottal a hetedik helyen végzett, Csehország 216-tal a 16., Szlovákia pedig 210-zel a 17. helyet szerezte meg. Magyarország 172-es értéke mindhárom országétól elmarad.

Az autóipari termelés fontos magyarázó tényező lehet. Szlovákiában 2024-ben ezer lakosra vetítve 183 személyautó és könnyű haszongépjármű jutott, ami a világon a legmagasabb érték volt. Csehországban ugyanez a mutató 134-et tett ki. A járműgyártás magas koncentrációja a robotizálás iránti igényt is növeli. 

A magyar ipar számára ezért nem pusztán a dél-koreai vagy német teljesítmény lehet mérce. A közeli versenytársak eredményei azt mutatják, hogy a régióban is jelentős különbségek alakultak ki az automatizálás elterjedtségében.

Kína gyáraiban van a legtöbb robot, mégsem övé a világelsőség

Kína példája jól mutatja, miért nem szabad összekeverni a robotok számát és a robotizáció sűrűségét. Az országban működött 2024-ben a világ iparirobot-állományának mintegy 43,5 százaléka, körülbelül kétmillió berendezés. Ennek ellenére az egy feldolgozóipari dolgozóra jutó robotok számában csak a lista végén szerepel.  Ennek oka elsősorban a kínai feldolgozóipar óriási mérete. A robotokat jóval nagyobb számú munkavállaló között kell elosztani, mint a kisebb, magas technológiai színvonalú gazdaságokban.

Kína ugyanakkor egyre gyorsabban telepít új robotokat. 2024-ben a világszerte üzembe állított ipari robotok 54 százaléka az országba került, összesen 295 ezer új berendezés. Ez azt jelzi, hogy a kínai ipar automatizálása továbbra is jelentős lendületben van. 

Egyre több robot működik a gyárakban világszerte

A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint 2024 végén világszerte mintegy 4,66 millió ipari robot működött, ami 8,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az adott évben több mint 542 ezer új robotot telepítettek, ami lényegében megegyezett a 2023-as szinttel. 

Az automatizálás terjedését a termelékenység javítása, a munkaerőhiány és a gyártás hatékonyságának növelése egyaránt ösztönzi. Az elektronikai ipar 2024-ben a legnagyobb újrobot-felhasználó ágazattá vált, megelőzve az autóipart, amelyben csökkent az új telepítések száma. 

Magyarország helyzete azért különösen fontos, mert a hazai feldolgozóiparban az autógyártás és az elektronikai beszállítói tevékenység meghatározó. A robotizáció nemcsak a nagyvállalatok termelési költségeit és hatékonyságát befolyásolja, hanem a beszállítók versenyképességére és hosszabb távon a munkaerőpiacra is hatással lehet.

A rangsor ugyanakkor nem mondja meg önmagában, hogy melyik ország ipara a legeredményesebb, hiszen a termelékenységet a technológián kívül a képzettség, a beruházások, az infrastruktúra és a gyárak szervezettsége is alakítja. Az azonban jól látható, hogy az ipari robotok alkalmazása a modern gyártás egyik fontos versenyképességi tényezőjévé vált.