Ennyi volt: potom pénzből forgatják az új mozifilmeket, kitört a lázadás a színészek között

Csu Csili, a sencseni székhelyű China Wit Media MI-tartalomgyártási részlegének vezetője két éve még egyértelműen Sencsent választotta stúdiója bázisául a város technológiai ökoszisztémája miatt. Idén viszont már nap mint nap megkeresik a különböző városok tisztviselői, hogy telepítse át hozzájuk a vállalkozását. Ez a jelenség azt tükrözi, hogy Peking az MI-t a gazdaság minden szegletébe be akarja építeni – beleértve a mozik kínálatát is. A helyi önkormányzatok technológiai klasztereket, kedvezményes bérleti díjakat, megélhetési támogatásokat és számítási kapacitást kínálnak az MI-filmeseknek, lényegében ugyanazt az iparpolitikai receptet követve, amellyel Kína az elektromos autóipart, a napelemgyártást és a robotikát is világhatalommá fejlesztette.

Az MI-alapú tartalomgyártás vonzerejét elsősorban a drámaian alacsony költségek adják. 2026 első felében az MI-vel készült rövidfilmek percenkénti gyártási költsége a korábbi ötezer jüanról néhány száz jüanra zuhant a CCTV adatai szerint. Pan Hsziaojün, hainani filmrendező-hallgató példája jól szemlélteti a különbséget, hiszen egy hagyományos esküvői jelenet forgatása hatvanezer jüanba kerülne, míg MI-vel ugyanez mindössze ezernégyszáz jüanból megvalósítható - írta meg a Reuters.

A nagyvárosok sorban jelentik be ösztönzőiket. Sanghaj májusban MI-alapú rövidfilm-gyártást támogató intézkedéseket vezetett be, számítási kapacitással és felhőalapú MI-modellekkel segítve a produkciókat. Peking 260 millió jüanos alapot hozott létre az audiovizuális technológiák fejlesztésére, Huajrou kerülete pedig a számítási költségeket csökkentő utalványokat oszt a rövidfilmeseknek. Az iQIYI streamingplatform augusztusban jelentette be, hogy teljes mértékben az MI-re épít, és támogatást nyújt a platformján megjelenő MI-tartalmak készítőinek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kormányzati adatbázist tört fel az elszabadult mesterséges intelligencia: áll a bál a techóriás körül

Egy elszabadult OpenAI-s mesterségesintelligencia-ágens júniusban feltörte az ausztrál kormány egyik weboldalát, és nem nyilvános adatokhoz is hozzáfért

Az iparág gyors felfutásával azonban megjelentek a túlkínálat jelei is. Az év első felében a Douyin platformon 221 900 új MI-műsor indult, ám ezek közül mindössze 1055 érte el a százmilliós megtekintésszámot, ami a siker általánosan elfogadott küszöbértéke. A más szektorokból – például az autóiparból – már ismert forgatókönyv kezd ismétlődni, vagyis a bőséges állami támogatás túltermelést és árversenyt szül, miközben a belföldi kereslet korlátozott marad.

A kínai hatóságok eközben úttörő lépést tettek, amikor a Nemzeti Filmhivatal moziforgalmazási engedélyt adott a Szanszingtuj – A jövő emlékei című, kilencvenperces sci-fi filmnek, amely a legelső nagystúdiós, hivatalos moziengedélyt kapó MI-produkció Kínában. A Bona Film Group gyártásában készült alkotás idén kerül a mozikba. A közönség fogadókészsége mellett ugyanakkor visszatetszés is tapasztalható, hiszen a színészek tiltakoznak arcmásuk engedély nélküli felhasználása ellen, a nézők a plágiumot és az eredetiség hiányát kifogásolják, a hagyományos animációval készült, mégis kasszasikert aratott Niu Laj című filmet pedig sokan az MI-tartalmakkal szembeni ellenreakcióként értelmezték. Kína egyelőre kötelezővé tette az MI-vel generált tartalmak jelölését, de egyértelmű szerzői jogi szabályozás még nem született.