Itt van Bill Gates brutális jóslata a mesterséges intelligenciáról: bevezethetik az AI-adót, rengeteg jól fizető melónak örökre befellegzett

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre több munkakört vált ki világszerte, Bill Gates szerint mégis létezik három olyan szakma, amely nemcsak túléli ezt a technológiai forradalmat, de kulcsszerepet is játszik az AI fejlődésében. A szoftverfejlesztők, az energiaipari szakemberek és az élettudományi kutatók mind olyan területeken dolgoznak, ahol az emberi kreativitás, döntéshozatal és szakértelem még hosszú ideig pótolhatatlan marad – írta tavaly áprilisban a Pénzcentrum. Akkori cikkünkben azt is megnéztük, milyen végzettség szükséges ezekhez a munkákhoz, és mennyit lehet velük keresni Magyarországon.

A szoftverfejlesztőkről szóló kijelentés azonban azóta meglehetősen rosszul öregedett. Az AI-alapú programozási eszközök rendkívül gyorsan fejlődnek, Gates pedig legújabb írásában már maga is a szoftverfejlesztést sorolja azok közé a területek közé, amelyeken az elsők között jelenhet meg az automatizáció és az emberi munka kiváltása.

Ez természetesen arra is figyelmeztet, hogy a technológiai átalakulással kapcsolatos jóslatokat fenntartásokkal érdemes kezelni. A Microsoft társalapítója ugyanakkor továbbra is a globális technológiai és gazdasági vérkeringés egyik meghatározó szereplője, aki közvetlen kapcsolatban áll az AI-fejlesztések legfontosabb vállalataival. Éppen ezért ma is érdemes odafigyelni arra, hogyan látja az átalakulás következő szakaszát.

Gates a saját oldalán nemrég közzétett esszéjében mostanra már jóval borúlátóbban fogalmazott, mint korábbi nyilatkozataiban. Szerinte a mesterséges intelligencia vagy a valaha létrehozott legnagyobb esélykiegyenlítő eszköz lesz, vagy az igazságtalanság minden korábbinál súlyosabb forrásává válik. A világ azonban egyelőre úgy rohan bele az AI-korszakba, hogy nincs valódi terve az átmenet kezelésére.

Ezúttal valóban más lehet a technológiai átalakulás

Az ipari forradalom óta szinte minden nagyobb technológiai változást az a félelem kísért, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját. A mezőgazdasági gépesítés, a gyártósorok és a számítógépek valóban szakmák egész sorát tüntették el, idővel azonban új ágazatok és munkakörök jöttek létre.

Gates szerint hiba lenne automatikusan abból kiindulni, hogy ez most is ugyanígy történik majd. A korábbi átalakulások több évtized vagy akár több generáció alatt zajlottak le, az újonnan létrejövő állások pedig olyan gondolkodást igényeltek, amelyet a gépek nem tudtak helyettesíteni. A mesterséges intelligencia viszont éppen ezt a korábban védett területet érte el: szöveget ír, képeket elemez, programoz, következtetéseket von le és döntéseket készít elő.

Elterjedéséhez ráadásul nincs szükség teljesen új infrastruktúrára. Az AI a már meglévő telefonokon és számítógépeken használható, természetes nyelven kommunikál, és akár ugyanabból az oktatóanyagból is képes tanulni, amelyből egy új munkavállaló. Emiatt jóval gyorsabban épülhet be a vállalatok működésébe, mint annak idején a személyi számítógép.

Gates szerint az ügyfélszolgálatok, az értékesítés, a jogi asszisztensi munka és a szoftverfejlesztés egyes területei kerülhetnek először veszélybe. Később olyan, jelenleg képzett dolgozók által végzett feladatok is sorra kerülhetnek, mint a hitelkérelmek elbírálása, az adatelemzés vagy a betegek állapotának elsődleges felmérése. Az AI és a robotika összekapcsolása pedig az építőiparban, a vendéglátásban és a gyártásban is egyre több fizikai munkát tehet automatizálhatóvá.

A folyamat önmagát is gyorsíthatja. Ha egy vállalat robotokkal vagy AI-rendszerekkel csökkenti a költségeit, versenytársai is rákényszerülhetnek ugyanerre. Gates elismeri, hogy új állások is születnek majd, de nem lát garanciát arra, hogy ezek száma megközelíti a megszűnő munkahelyekét. Különösen a belépőszintű pozíciók kerülhetnek veszélybe, ami a pályakezdők előtt zárhatja el a tapasztalatszerzés hagyományos útját.

Az átképzés önmagában aligha oldja meg a problémát. Egy 55 éves, egész életében az építőiparban dolgozó ember számára nem feltétlenül reális lehetőség, hogy teljesen más területen kezdjen új karriert. A munka ráadásul nemcsak jövedelmet, hanem társadalmi kapcsolatokat, napi rutint és önbecsülést is ad, ezért tömeges eltűnésének jóval szélesebb társadalmi következményei lehetnek.

– írja a Microsoft vezér.

Bizonyos feladatokat kizárólag emberekre bízna

Gates egyik legfontosabb javaslata a „Human Reserved”, vagyis az emberek számára fenntartott terület kialakítása. Ennek lényege, hogy bizonyos feladatokat akkor is emberek végeznének, ha egy gép technikailag gyorsabban vagy olcsóbban lenne képes rájuk.

Az elnevezés a természetvédelmi területek logikájára utal. Egy védett területen is lehetne utakat és épületeket létesíteni, a társadalom mégis úgy dönt, hogy az elvesző érték nagyobb lenne a gazdasági haszonnál. Gates szerint bizonyos emberi szerepeknél is hasonló megközelítésre lehet szükség.

Személyes példaként Alzheimer-kórban szenvedő édesapja ápolóit említette. Az idősebb Gates élete végén már nem mindig tudta elmondani, mire van szüksége, gondozói azonban ismerték és értették a jelzéseit. Fia szerint ebben a törődésben volt valami pótolhatatlanul emberi, amit egy robotnak akkor sem kellene átvennie, ha az alapvető feladatok ellátására képes lenne.

Hasonló a helyzet az egészségügy más területein is. Egy gép technikailag közölhetné a beteggel, hogy gyógyíthatatlan betegsége van, ettől azonban még nem lenne helyes teljesen automatizálni egy ilyen pillanatot. Az oktatásban vagy a mentális egészségügyi ellátásban szintén megmaradhatna az emberi felelősség, miközben a szakemberek AI-eszközökkel egészítenék ki a munkájukat.

– ecseteli írásában a világ egyik leggazdagabb embere.

A védelem lehetne állandó, de akár átmeneti is. Egyes szakmáknál csak lassítanák az AI bevezetését, hogy a dolgozóknak legyen idejük alkalmazkodni, más feladatoknál viszont tartósan tiltani lehetne az ember teljes kiváltását. Gates egy Axiosnak adott interjúban azt is felvetette, hogy egy különösen kiterjedt rendszerben kezdetben akár a munkák 40 százaléka is valamilyen védelem alá kerülhetne. Ezt ugyanakkor inkább elméleti felső határnak tekinti.

A szabályok országonként is eltérhetnének. Egy megfelelő számú ápolóval rendelkező társadalom ragaszkodhat az idősek emberi gondozásához, Japánban viszont a gyors öregedés és a munkaképes népesség fogyása miatt a gondozórobotok nem feltétlenül munkahelyeket szüntetnének meg, hanem a munkaerőhiányt enyhítenék.

Az elképzelés számos kérdést nyitva hagy. Nem világos, ki dönthetné el, mely munkák kerüljenek védelem alá, hogyan lehetne megakadályozni a szabályok kijátszását, és mi történne a nemzetközi versenyben, ha egyes országok emberi munkaerőt írnának elő, mások viszont teljesen automatizálnák ugyanazt a termelést. Gates ezért kész megoldás helyett széles körű nyilvános vitát sürget.

Megadóztatná a robotokat és az AI használatát

A Microsoft társalapítója az adórendszert is átalakítaná. Érvelése szerint a jelenlegi szabályok sok esetben ösztönzik az emberi munka kiváltását: egy dolgozó fizetése után adókat és járulékokat kell fizetni, miközben egy robot beszerzési költsége gyakran beruházásként leírható az adóalapból.

Gates ezért a robotok mellett az AI-rendszerek működését mérő tokeneket is megadóztatná. A token az AI által feldolgozott szöveg vagy adat egyik elszámolási egysége, amely alapján a szolgáltatók gyakran kiszámlázzák a rendszer használatát.

Az adó lassíthatná a dolgozók lecserélését, egyúttal bevételt teremtene az átképzések és a szociális háló finanszírozására. Az automatizáció ugyanis éppen akkor csökkentheti a munkát terhelő adóbevételeket, amikor egyre több ember szorulhat állami támogatásra.

– írja Bill Gates.

A javaslatot ugyanakkor szakmai kritikák is érték. Oren Etzioni, a Washingtoni Egyetem professzora az ABC Newsnak azt mondta, a robotadó indokolható lehet, a tokenadó azonban rossz mércét használ: az AI alkalmazásának mennyiségét adóztatná, nem pedig a ténylegesen kiváltott munkahelyeket. Ha pedig csak néhány ország vezetné be, a vállalatok külföldi szolgáltatókhoz vagy kedvezőbb szabályozású államokba vihetnék át a tevékenységüket.

Óriási előnyöket is hozhat az AI

Gates figyelmeztetése nem jelenti azt, hogy hátat fordított volna a mesterséges intelligenciának. Az egészségügyben az AI olyan kórházakban segíthetné a diagnózist, ahol nincs elegendő szakorvos. A mezőgazdaságban időjárási és növényvédelmi tanácsokkal támogathatná a szegényebb országok gazdálkodóit, az oktatásban pedig személyre szabott segítséget adhatna a diákoknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rab Árpád: nem azért hosszabbítottuk meg az életünket, hogy hosszabb ideig várakozzunk a halálra

"Nehéz megválaszolni, hogyan tudunk hosszú távon úgy együttműködni egy géppel, hogy közben megőrizzük a saját értékeinket" - állítja Rab Árpád jövőkutató, aki összességében mégis rendkívül optimista a technológiai fejlődéssel kapcsolatban.

A kisvállalkozások és a magánszemélyek olyan elemzési, jogi vagy adminisztratív képességekhez férhetnének hozzá, amelyekhez jelenleg drága szakemberek vagy nagyobb apparátus szükséges. A technológia így valóban csökkenthetné a társadalmi különbségeket.

Ez azonban nem történik meg automatikusan. Ha a legerősebb rendszerekhez elsősorban a nagyvállalatok, a tehetősebb emberek és a gazdag országok férnek hozzá, az AI éppen ellenkezőleg, tovább növelheti a meglévő egyenlőtlenségeket.

Nem bízná a technológiai cégekre a szabályozást

Gates a munkaerőpiaci átalakulás mellett a kibertámadások, a csalások, a dezinformáció és a biológiai veszélyek növekedésétől is tart. Ugyanaz a rendszer, amely segíthet egy szoftverhiba vagy egy új gyógyszer megtalálásában, rosszindulatú szereplők kezében támadások megtervezését is megkönnyítheti.

A várható következmények szerinte túlmutatnak azon, amit egyetlen munkaügyi, versenyjogi vagy adatvédelmi hatóság kezelni tudna. Az AI egyszerre érinti a foglalkoztatást, az oktatást, az adózást, az energiát, a választásokat, a közegészségügyet, a pénzügyi rendszert és a nemzetbiztonságot.

Ezért az egyes szakpolitikai területeket összehangoló nemzeti intézményekre és nemzetközi együttműködésre is szükség lehet. Utóbbihoz legalább részleges megállapodás kellene az Egyesült Államok és Kína között, miközben a gazdasági és geopolitikai verseny jelenleg éppen a fejlesztések gyorsítására ösztönzi a nagyhatalmakat.

Gates szerint éppen ezért nem valószínű, hogy az AI fejlődését világszerte sikerülne érdemben lelassítani. A reálisabb cél az átmenet irányítása, bizonyos emberi szerepek védelme és a károk mérséklése lehet. A legnagyobb hiba az lenne, ha a kormányok csak az első nagyobb elbocsátási hullámok után kezdenének válaszokat keresni: azoknak a dolgozóknak lenne ugyanis a legtöbb időre szükségük az alkalmazkodáshoz, akiknek a legkevesebb pénzügyi tartalékuk és mozgásterük van.