Agyad eldobod, milyen robotokat fejlesztenek a hazai laborokban: tényleg elvehetik hamarosan a magyarok munkáját?

A magyar robotika helyzetével korábban egy részletes interjúban foglalkoztunk már, amelyben Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem professzora arról beszélt, hogy bár a hazai autóipar erős bázisra épít, az új ágazatokban a forráshiány miatt lemaradásban vagyunk. A szakember az interjúban részletesen elemezte a robotika és a mesterséges intelligencia összefonódását, az oktatási rendszer hiányosságait, valamint az AI által jelentett komoly etikai és gazdasági kihívásokat, hangsúlyozva: a technológiai fejlődés ellenére a mélyen emberi kapcsolatokat és az érzelmi intelligenciát a gépek soha nem pótolhatják.

Most újra elővettük a témát, hiszen, ahogy egy sajtótájékoztatón a hazai banki és telekommunikációs szektor kiemelt szereplői hangsúlyozták, a mesterséges intelligencia akár pár hónap alatt át tudja írni az addigi viszonyokat, több iparágban is. A generatív nyelvi modellek elterjedése óta a technológiai fejlődés üteme felgyorsult, és ez a lendület már régen nem csak a szoftverek világára korlátozódik.

A globális munkaerőpiac jelenleg kettős nyomás alatt áll: egyfelől a fejlett gazdaságokban, így Európában is egyre égetőbb problémát jelent a demográfiai hanyatlásból fakadó krónikus munkaerőhiány, másfelől a technológiai robbanás miatt a munkavállalók körében felerősödött a félelem, hogy a gépek hamarosan elveszik a munkájukat. Az ipari termelésben, a logisztikában és a gyártásban a hatékonyság növelése már nem csupán versenyelőny, hanem a túlélés záloga a kiélezett nemzetközi kereskedelmi küzdelemben.

Ebben az új ipari forradalomban a szoftveres intelligencia és a fizikai gépezetek, azaz a robotika fúziója jelenti a következő nagy ugrást. De vajon mennyire reálisak a sci-fi filmekből ismert, mindentudó humanoidokról szóló víziók, és hol tart ma valójában a robotika fejlesztése? Erről, valamint a hazai és régiós kilátásokról Szőke Zoltán, a Bosch csoport Közép- és Kelet-Európai Mérnöki Klaszterének vezető alelnöke osztotta meg tapasztalatait lapunkkal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Évente egy kisvárosnyi dolgozó tűnik el Magyarországról: csak egyetlen úton kerülhető el a katasztrófa?

Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.

Tévhitek és a valóság

Amikor a robotok munkaerőpiaci hatásairól esik szó, a közbeszédet gyakran az az aggodalom uralja, hogy a gépek a jövőben feleslegessé teszik az emberi munkát. Szőke Zoltán rámutatott, hogy az egyik leggyakoribb tévhit jelenleg éppen az, hogy a robotok rövid időn belül tömegesen fogják kiváltani az emberi munkaerőt. Bár a robotika és a mesterséges intelligencia területén valóban rendkívül látványos a fejlődés, különösen, ami az érzékelést, a gépi látást, a döntéstámogatást és a mozgásvezérlést illeti, a valóság sokkal árnyaltabb képet mutat.

A jelenlegi ipari környezetben ugyanis az ember továbbra is sok esetben jóval rugalmasabb és hatékonyabb marad, ha összetett, folyamatosan változó környezetben zajló feladatok végrehajtásáról van szó. A Bosch szakértője szerint a közeljövő sokkal inkább az ember és a robot harmonikus együttműködéséről, semmint az emberek teljes kiváltásáról fog szólni.

Azt is fontos tisztázni, hogy a robotika fogalma ma már egyáltalán nem korlátozódik az ember formájú, úgynevezett humanoid robotokra. A modern iparban jelenleg is kiterjedten alkalmaznak különféle automatizált rendszereket egy-egy specifikus, jól meghatározott feladat elvégzésére.

A fejlődés következő nagy lépcsőfokát pedig a kollaboratív robotok, más néven „kobotok” jelentik. Ezek a berendezések már nem elzárt ketrecekben működnek, hanem képesek közvetlenül az emberek mellett, velük egy térben dolgozni, és komoly segítséget nyújtanak például a szerelési, a logisztikai vagy a különböző anyagmozgatási feladatokban.

Hol áll Magyarország és Európa a globális versenyben?

A robotika és az automatizáció terjedése alapvetően határozza meg egy-egy régió gazdasági túlélését. Régiós viszonylatban Magyarország helyzete ebből a szempontból kifejezetten kedvezőnek mondható. Az ország erős ipari hagyományokkal és nagyon jelentős autóipari jelenléttel bír, ezekben a szektorokban pedig a robotizáció már napjainkban is meghatározó, megkerülhetetlen tényező. Ezt a gyakorlati hátteret jól kiegészíti a tudományos szféra is, hiszen a hazai egyetemeken és kutatóintézetekben jelenleg is aktív, magas színvonalú kutatások zajlanak a mesterséges intelligencia és a robotika különböző területein.

Ha azonban a globális színteret vizsgáljuk, látható, hogy a legfejlettebb, humanoid robotikai fejlesztéseket ma elsősorban az ázsiai és az észak-amerikai szereplők dominálják. Éppen ezért Európa gazdasági jövője szempontjából sorsdöntő jelentőségűek azok a stratégiai együttműködések, amelyek a kontinens technológiai versenyképességének megőrzését és megerősítését szolgálják.

A vezető alelnök elmondása alapján erre kiváló példa a Bosch és a NEURA Robotics közötti partnerség. Ennek az együttműködésnek a kifejezett célja, hogy jelentősen felgyorsítsa a humanoid robotika, valamint az úgynevezett Physical AI (fizikai mesterséges intelligencia) európai szintű fejlesztését és ipari méretű alkalmazását.

A kooperáció során a Bosch a gyártásban, automatizálásban és az iparosításban szerzett hatalmas, évtizedes tapasztalatát egyesíti a NEURA mesterségesintelligencia- és robotikai szakértelmével. Mindez azért kulcsfontosságú, hogy Európa képes legyen ezen a stratégiailag létfontosságú technológiai területen valós, versenyképes alternatívát felmutatni a tengerentúli és ázsiai óriásokkal szemben.

A jövőben azok az országok és vállalatok szerezhetnek tartós versenyelőnyt, amelyek sikeresen ötvözik a robotikát, a mesterséges intelligenciát és a gyártási know-how-t, növelve ezzel a termelékenységet és a gyártási rugalmasságot

– foglalta össze a gazdasági tétet Szőke Zoltán.

A generatív mesterséges intelligencia szerepe az iparágon belül

A legizgalmasabb technológiai áttörést jelenleg a szoftveres intelligencia és a fizikai gépek összekapcsolódása jelenti. A generatív mesterséges intelligencia és a robotika evolúciója napjainkban egyre szorosabban fonódik össze. A korábbi évtizedek robotrendszereit az jellemezte, hogy szigorúan előre beprogramozott, repetitív feladatokat hajtottak végre egy zárt, kiszámítható környezetben.

Ezzel szemben a legmodernebb AI-technológiák már azt is lehetővé teszik a gépek számára, hogy sokkal jobban és mélyebben értelmezzék az őket körülvevő fizikai teret, természetesebb formában tudjanak kommunikálni az emberi kollégákkal, és ami a legfontosabb: képesek legyenek gyorsan alkalmazkodni a váratlan, új helyzetekhez is.

Ennek érdekében világszerte rendkívül intenzív kutatási munka folyik. A szakemberek gőzerővel dolgoznak a robotok mozgásának finomításán, az ember-robot interakciók és együttműködések fejlesztésén, a természetes nyelvű, zökkenőmentes kommunikáció megteremtésén, sőt, még az emberi érzelmek gépi felismerésén és modellezésén is.

– részletezte a Bosch szakértője.

Bár Szőke Zoltán szerint jelenleg még nem létezik egyetlen olyan átfogó, egységes platform, amely képes lenne valamennyi fejlett AI- és robotikai képességet egyetlen közös rendszerben integrálni, a terület fejlődési üteme megdöbbentően gyors.

Világszínvonalú fejlesztések a hazai laboratóriumokban

A jövő technológiájának formálásában Magyarország is aktívan kiveszi a részét. Számos hazai egyetemen és kutatóközpontban zajlanak olyan mesterségesintelligencia-kutatások, amelyek a nyelvi modelleket, a különböző generatív AI-megoldásokat, vagy éppen az emberi érzelmek gépi felismerését vizsgálják.

Kiemelkedő példája ennek a munkának az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék kutatási tevékenysége. Az itt zajló munka egyik fókusza olyan teljesen új típusú neurális hálózatok kifejlesztése, amelyek a működési elvüket tekintve sokkal közelebb állnak az emberi agy biológiai folyamataihoz. Ezt az innovatív megközelítést Spiking Neural Networknek (SNN) nevezik.

Ennek a fejlesztésnek a végső célja, hogy a rendszerek a napjainkban használt mesterséges intelligenciáknál nagyságrendekkel energiahatékonyabban, és bizonyos specifikus feladatok esetében sokkal gyorsabban legyenek képesek feldolgozni a beérkező információkat.

– magyarázta Szőke Zoltán.

Az ilyen és ehhez hasonló mélyreható kutatások hosszú távon elengedhetetlenek ahhoz, hogy a robotok működése intelligensebbé, gyorsabbá és nem utolsósorban fenntarthatóbbá váljon. Ez az energiahatékony és gyors működés különösen azokon a területeken bír hatalmas jelentőséggel, ahol a valós idejű, azonnali döntéshozatal, valamint az alacsony energiafogyasztás kritikus fontosságú tényező.

A kutatás azonban nem áll meg az elmélet szintjén, a mindennapi ipari kihívásokra is kézzelfogható megoldásokat keresnek. Szintén az ELTE-Bosch MI Tanszékkel szoros együttműködésben dolgoznak a szakemberek egy olyan innovatív logisztikai robot megalkotásán, amelynek kifejezett célja egy rendkívül monoton és az ember számára fizikailag kifejezetten megterhelő munkafolyamat, a kicsomagolás automatizálása. Ez a komplex rendszer egy modern kollaboratív robotkarra, valamint a mesterséges intelligenciára épül.

A fejlesztés eredményeként a robot képessé válik arra, hogy önállóan felismerje a legkülönfélébb elektronikai alkatrészeket és azok pontos térbeli elhelyezkedését, majd emberi beavatkozás nélkül, mérnöki pontossággal végezze el a fárasztó kicsomagolási műveletet.

A vezető alelnök rávilágított, hogy pontosan az ilyen és ehhez hasonló célzott fejlesztések demonstrálják a leginkább, miként kapcsolódik egyre szorosabban össze a gépi látás, a generatív mesterséges intelligencia és a robotika a mindennapi, gyakorlati ipari alkalmazások során.

„Az ilyen fejlesztések jól mutatják, hogyan tudják a robotok átvenni az ismétlődő, alacsony hozzáadott értékű feladatokat, miközben az emberek nagyobb szakértelmet igénylő munkákra koncentrálhatnak” – emelte ki Szőke Zoltán.

 Ez a gondolat pedig tökéletesen rávilágít a robotizáció valódi gazdasági és társadalmi céljára: nem az emberi munkaerő partvonalra szorításáról van szó, hanem a munka jellegének minőségi átalakulásáról, amely révén az emberi kreativitás és szakértelem egy magasabb, értékesebb szinten bontakozhat ki a jövő iparában.