Letaszították az USA-t az első helyről korunk egyik legfontosabb versenyében: ez az ország van most a csúcson

A kínai szuperszámítógép különlegessége, hogy a többi nagy teljesítményű rendszerrel ellentétben teljesen hagyományos központi feldolgozóegységekre (CPU) épül, a mesterséges intelligencia terén elterjedt grafikus processzorok (GPU) helyett.

A hivatalos adatok szerint a gép üzemeltetéséhez mintegy 42,2 megawatt elektromos teljesítményre van szükség. A kínai nemzeti szuperszámítógépes központban működő LineShine 2,198 exaflopsos teljesítményt ért el, ami azt jelenti, hogy másodpercenként több mint kéttrillió lebegőpontos művelet elvégzésére képes.

A kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban üzemelő El Capitan ezzel a második helyre szorult vissza, megelőzve két másik amerikai rendszert, amelyek Tennessee és Illinois államokban működnek.

Az ötödik helyet a németországi JUPITER szuperszámítógép szerezte meg. Jelenleg ez az öt gép alkotja a világ egyetlen hivatalosan is elismert, exaskálás teljesítményre képes számítógépes elitjét, míg a legjobb tíz közé még olasz, svájci és japán rendszerek tudtak bekerülni.

Ezek a csúcstechnológiás rendszerek a hagyományos számítógépeknél több ezerszer nagyobb sebességre képesek, így kulcsszerepet játszanak az orvosi kutatásokban, a klímamodellezésben, valamint a nukleáris fegyverek működését szimuláló virtuális tesztek elvégzésében is.

Az Egyesült Királyság összesen 11 rendszert vonultat fel a rangsorban, amelyek közül a Bristoli Egyetem Isambard-AI nevű gépe érte el a legjobb eredményt a 11. helyen, ami két pozíciós rontást jelent a korábbi felméréshez képest. Ausztrália négy képviselője közül a nyugat-ausztráliai Setonix szerepelt a legjobban, megszerezve a 86. helyet.

Az Európai Unió tavaly egy 20 milliárd eurós programot jelentett be olyan szuperszámítógép-központok létrehozására, amelyekkel felveheti a versenyt a piacvezető amerikai és kínai fejlesztésekkel. A tervezett mesterségesintelligencia-gigagyárak az egészségügy, a biotechnológia, az ipar és a robotika területén ösztönöznék az áttörést hozó innovációkat, a legnagyobb létesítmények pedig több mint 100 ezer fejlett MI-processzort integrálnának.

Bár az uniós tisztségviselők hangsúlyozták, hogy ezek a rendkívül energiaigényes központok a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodnak majd, a környezetvédő aktivisták attól tartanak, hogy a hatalmas áramigényű adatközpontok veszélybe sodorhatják Európa klímavédelmi célkitűzéseit.