Hidegzuhany érte a SpaceX befektetőit: napok alatt véget ért a részvények szárnyalása

A SpaceX papírjai hétfőn 154,63 dolláron zártak, ami egy nap alatt mintegy 16 százalékos zuhanást jelent. Ez az árfolyam már szinte eléri azt a 150 dolláros szintet, amelyen a részvények június 12-én először cseréltek gazdát a nyilvános kereskedés megindulásakor, bár továbbra is meghaladja a 135 dolláros kibocsátási árat. A háromnapos visszaesés során több mint 600 milliárd dollárnyi piaci érték veszett el, holott a csúcson a cég rövid időre még az Amazont és a Microsoftot is megelőzte a piaci kapitalizáció tekintetében.

A SpaceX jelenlegi piaci értéke alig haladja meg a kétezer milliárd dollárt, amivel a tajvani TSMC mögé csúszva a világ hetedik legértékesebb vállalatává vált.

Az árfolyam a június 16-i, mintegy 226 dolláros csúcshoz képest már több mint 30 százalékkal alacsonyabb.

A tőzsdei bevezetést követő látványos emelkedés hátterében mindvégig az alacsony közkézhányad és a vállalat mesterséges intelligenciával kapcsolatos terveihez fűzött túlzott várakozások álltak, ami rendkívül sebezhetővé tette a papírt a piaci hangulat változásaival szemben.

A hétfői gyengülés egybeesett a SpaceX első kötvénykibocsátásával. A vállalat szenior, nem biztosított kötvények értékesítését jelentette be, a célozott összeg pedig az ügyletet ismerő források szerint mintegy 20 milliárd dollár. A befolyó összeget elsősorban az Elon Musk mesterségesintelligencia-vállalatával, az xAI-jal idén végrehajtott fúzió során felvett áthidaló hitel visszafizetésére fordítják, míg a fennmaradó részt általános vállalati célokra használják fel.

A kötvénykibocsátást a három nagy hitelminősítő múlt pénteken kiadott, befektetési fokozatú besorolása alapozta meg. A Moody's Baa1-es, a Fitch BBB+-os, míg az S&P Global BBB minősítést adott a cégnek, ami kedvezőbb finanszírozási költségeket és szélesebb intézményi befektetői bázist biztosít a vállalat számára. A tranzakcióhoz kapcsolódó dokumentumokból az is kiderült, hogy a SpaceX június 19-én mintegy 100,8 milliárd dollárnyi készpénzállománnyal rendelkezett – amelynek jelentős része a tőzsdei bevezetésből származik –, miközben hosszú lejáratú adóssága 29,1 milliárd dollárt tett ki.

A hatalmas készpénztartalék és a rekordméretű tőzsdei bevezetés után szinte azonnal megkezdett újabb forrásbevonás kombinációja elbizonytalanított néhány befektetőt, mivel sokan a gyors tőkegyűjtést a mesterséges intelligenciához kapcsolódó és az adatközpont-fejlesztések rendkívül magas tőkeigényének előjeleként értékelik. A kötvénykibocsátás ugyanakkor új részvények kibocsátása helyett valósul meg, ami megkíméli a meglévő tulajdonosokat a részvényeik felhígulásától.