Mindent a feje tetejére állít a mesterséges intelligencia az egyetemeken: rengeteg diák menekül a szakjáról

A Gallup és a Lumina Foundation mintegy 3800 hallgató megkérdezésével készített kutatása szerint a diákok 16 százaléka a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai miatt választott más szakirányt. Ennél is beszédesebb adat, hogy 47 százalékuk komolyan elgondolkodott a váltáson. A szakot váltók 26 százaléka társadalomtudományi, 17 százaléka üzleti, 13 százaléka pedig technológiai területre iratkozott át.

A leginkább érintett csoportot az informatikai és a szakképzési programok hallgatói jelentik. Körükben mintegy 70 százalék fontolgatta a váltást. Ezzel szemben az egészségügyi és természettudományi szakokon tanulók a legkevésbé hajlamosak arra, hogy az AI miatt átgondolják a pályaválasztásukat. "Nem gondolom, hogy a hallgatók úgy éreznék, a mesterséges intelligencia ki fogja váltani ezeket a területeket" – mondta Courtney Brown, a Lumina Foundation alelnöke.

A technológiai szakokon belül is átrendeződés zajlik. A Niche kutatóintézet márciusi jelentése szerint a középiskolások érdeklődése a hagyományos programozástól az AI-fejlesztés és a szoftverfejlesztés felé tolódik.

A programozás az informatikai érdeklődésen belül a 2020-as 14 százalékos csúcsról a 2026-os évfolyam esetében 10 százalékra esett vissza, míg az AI iránti érdeklődés a 2023-ban mért 1,7 százalékról 4,7 százalékra nőtt. A szoftverfejlesztés szintén erősödött, és a 2026-os évfolyamnál már az informatikai érdeklődés 22 százalékát tette ki.

Figyelemre méltó, hogy a bölcsészettudományi szakok az utóbbi években újra népszerűbbé váltak. Több egyetem is átalakítja a humán tanterveket, beépítve a mesterséges intelligencia és a bölcsészettudományok kapcsolódási pontjait. A humán területeken elsajátítható alapvető készségek, mint például a kritikus gondolkodás, a szövegértelmezés és a kommunikáció, egyre nagyobb relevanciát kapnak az AI korszakában.

A diploma ugyanakkor már nem minden. A HireVue márciusi globális felmérése szerint bár a pályakezdő pozíciók 79 százaléka továbbra is megköveteli az alapszakos diplomát, a munkáltatók közel 70 százaléka készségalapú felvételi gyakorlatra tér át. Az Egyesült Államokban a szervezetek több mint negyede már tárgyalásokat folytat a végzettségi követelmények lazításáról.