Rettegnek a munkahelyek: ha ezt nem tudják megcsinálni a főnökök, akkor abból nagyon nagy baj lesz

A Revolut Business bemutatta a Revolut Business Report eredményeit. A kutatást a brit Censuswide kutatócég közreműködésével végezték, 1350 felsővezető megkérdezésével kilenc európai országban. A tanulmány szerint a mesterséges intelligencia Európa-szerte az egyik legfontosabb stratégiai prioritás (17%), az IT-infrastruktúra modernizálása (21%) után.

A vállalati növekedésre fókuszáló jelentés jelentős regionális különbségeket tárt fel. Franciaország, Lengyelország és Spanyolország vezetői 2026-ban az AI-beruházásokat növelnék (30%, 21%, 21%). Ezzel szemben Németország (23%), Olaszország (31%), Spanyolország (25%), Hollandia (22%), Írország (20%) és Románia (19%) vállalatai számára az IT-modernizáció, automatizáció és felhőmigráció a fő prioritás. A brit cégek mutatták a legkisebb érdeklődést az AI iránt (8%), ők inkább a tehetségmegtartásra, továbbképzésre és vezetőfejlesztésre fókuszálnak (17%).

Európa-szerte a vállalatok növelik a kutatás-fejlesztést (14%), valamint az értékesítés és marketing (12%) területére fordított kiadásokat, miközben a tehetségmegtartás és -fejlesztés is fontos (11%). Az új irodákba történő beruházás alacsony szinten marad (8%), bár az Egyesült Királyságban magasabb (16%), ahol a fizikai terjeszkedés még mindig fontosabb. A egyesülések és felvásárlások (M&A) alacsonyabb prioritást élveznek (7%).

Generációs különbségek az AI prioritásában

A fiatalabb vezetők a leginkább AI-orientáltak. A 18–24 évesek (23%) és a 25–34 évesek (25%) számára az AI az első számú prioritás, szemben az 55 év felettiek 15%-ával, a 45–54 évesek 12%-ával és a 35–44 évesek 17%-ával.

A vezetők szerint az AI javítja a toborzást és a csapatszerkezetet (22%), felgyorsítja az új termékek piacra jutását (20%), és segíti az új piacokra lépést (20%). Emellett költségcsökkentésben is szerepet játszik (15%). Mindössze 1% mondta azt, hogy vállalata egyáltalán nem kísérletezik mesterséges intelligenciával, míg 22% szerint még túl korai stratégiai hatásokról beszélni.

Növekvő versenynyomás az AI korszakában

Az európai cégek attól tartanak, hogy versenytársaik az AI segítségével jobb, személyre szabottabb termékeket fejlesztenek (28%), illetve előnyre tesznek szert az adatelemzésben és előrejelzésben (25%). Az aggodalmak országonként eltérnek: az Egyesült Királyságban, Írországban, Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban inkább a jobb termékek fejlesztése miatt aggódnak, míg Németországban, Lengyelországban, Romániában és Spanyolországban az adatelemzés jelenti a fő félelmet. Az adatelemzés elsősorban a vezérigazgatókat aggasztja, míg a jobb termékek a pénzügyi és operatív vezetőket. További 23% attól tart, hogy versenytársaik gyorsabban reagálnak majd a külső változásokra.

Az európai vezetők szerint a mesterséges intelligencia skálázásának fő akadálya az adatok minősége (22%), ezt követi a vezetői támogatás és a világos üzleti integrációs stratégia (21%), majd a magasan képzett szakemberekhez való hozzáférés (20%). Az egyes országok között eltérések vannak: az Egyesült Királyságban és Írországban az adatminőség a legnagyobb kihívás (27–27%), Romániában a vezetői összehangoltság (31%), Franciaországban pedig a tehetséghiány (26%). Bár európai szinten az IT-infrastruktúra csak a lista végén szerepel (17%), Olaszországban ez a legfőbb kihívás (25%).

A stratégiai kérdés az, hogy a vállalatok saját fejlesztésű AI-megoldásokat hozzanak létre, vagy külső szolgáltatóktól vásároljanak. Európában enyhe többség a házon belüli fejlesztést részesíti előnyben (31%) a kész megoldásokkal szemben (27%). Ugyanakkor a legtöbben hibrid modellt alkalmaznak (42%): megvásárolják az AI-megoldásokat, majd házon belül testre szabják azokat. A román cégek a leginkább hajlanak a teljesen saját fejlesztésre (39%), míg a spanyol vállalatok a leginkább a kész megoldások vásárlására (32%).