Ott találtak oxigént a tudósok, ahol senki sem várná: ez boríthatja, amit eddig tudtunk a tengerekről?

Andrew Sweetman, a Skót Tengertudományi Egyesület professzora, aki a felfedezés mögött áll, most egy hároméves kutatási projektbe kezd, hogy tovább vizsgálja ezt a "sötét" oxigéntermelést. A pénteken bejelentett, 2,7 millió dolláros kutatást a Nippon Alapítvány finanszírozza. Sweetman és csapata speciális, szenzorokkal felszerelt eszközöket használ, amelyek akár 11 000 méter mélységbe is lemerülhetnek.

"A sötét oxigén felfedezése paradigmaváltást jelentett a mélytenger és potenciálisan a földi élet megértésében, de több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt," - nyilatkozta Sweetman egy sajtóközleményben. "Ez az új kutatás lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben vizsgáljuk ezeket a tudományos kérdéseket."

A kezdeti kutatások azt sugallták, hogy a fémekben gazdag, burgonya méretű gumók, amelyek főként 4000 méter mélyen találhatók a Clarion-Clipperton zónában, elektromos töltést bocsátanak ki, ami elektrolízis útján oxigénre és hidrogénre bontja a tengervizet. A projekt elsődleges célja annak megállapítása, hogy ez a jelenség más területeken is megfigyelhető-e, ahol hasonló gumók találhatók, majd pontosan feltárni az oxigéntermelés mechanizmusát.

Sweetman szerint a jelenség jobb megértése a földönkívüli élet kutatásában is segíthet. Az oxigén nehezen állítható elő a napfény folyamatos energiája nélkül, de más tudósok is találkoztak már váratlan oxigénmolekulákkal távoli, fényszegény helyeken.

Emil Ruff, a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium mikrobiológusa például oxigént mutatott ki kanadai préri alatti édesvízmintákban. Egyes esetekben a "sötét oxigén" több mint 40 000 éve el volt szigetelve a felszíni folyamatoktól. Ruff és kollégái felfedezték, hogy a vízben élő mikrobák képesek fény nélkül is oxigént termelni, egy bonyolult kémiai folyamat során.

A kutatók most további vizsgálatokat végeznek, hogy jobban megértsék a sötét oxigéntermelés mechanizmusait. Sweetman szerint a projekt azt is vizsgálja majd, hogy a mikrobiális reakciók játszanak-e szerepet a tengerfenéken történő oxigéntermelésben.

A NASA is érdeklődik a kutatás iránt, mivel segíthet megérteni, hogyan maradhat fenn az élet más bolygókon közvetlen napfény nélkül. A mélytengeri bányászattal foglalkozó vállalatok azonban kritikusan fogadták Sweetman kutatását, mivel az érintheti a ritka fémek kitermelésének lehetőségeit.

Sweetman hangsúlyozta, hogy óvatosnak kell lenni a tengerfenék erőforrásainak kiaknázásával, amíg jobban meg nem értjük az ökoszisztémát. A kutatás folytatódik, és időbe telhet, mire végleges válaszokat kapunk a sötét oxigéntermelés rejtélyére.