Milliók rezsijét írhatja át az EU: teljesen új energiapolitika készül, lesznek meglepetések a rezsicsökkentésben

Bár a rezsicsökkentés bizonyos ideig mérsékelte a háztartások energiaköltségeit Magyarországon, a 2022-es energiaválság minden korábbinál világosabbá tette, hogy az energiaárak hirtelen emelkedése családok százezreit hozhatja nehéz helyzetbe. Az Eurostat legutóbbi adatai azt mutatják, hogy 2024-ben a magyar lakosság 8,5 százaléka nem tudta megfelelően felfűteni az otthonát. Ez ugyan elmarad az Európai Unió 10,6 százalékos átlagától, de így is több százezer embert érint. Hazánkban emellett extrém magas azoknak az aránya, akik jövedelmük jelentős részét lakhatási és rezsiköltségekre fordítják, ami tovább fokozza az energiaszegénység kockázatát.

Milliók fizetik késve az energiaszámláikat

Nem véletlenül kap egyre nagyobb figyelmet az Európai Bizottság új Citizens Energy Package kezdeményezése, amelyet a Régiók Európai Bizottságának (CoR) Környezetvédelmi, Éghajlatváltozási és Energiaügyi (ENVE) szakbizottsága is júliusban tárgyalt. A Pénzcentrum szerkesztőségéhez eljuttatott dokumentum abból indul ki, hogy az energiaellátás egyre inkább szociális ügyet jelent. Ez tény, hiszen jelenleg több mint 30 millió európai késve fizeti energiaszámláit, közel minden tizedik ember nem tudja megfelelően kifűteni otthonát, és egyre többen nem engedhetik meg maguknak a lakások nyári hűtését sem.

A csomag több intézkedést is javasol. Arra ösztönzi például a tagállamokat, hogy az energia- és hálózati adók, illetve díjak csökkentésével mérsékeljék a lakosság terheit, támogatja a megújuló energiaforrásokra épülő energiaközösségek létrejöttét, valamint nagyobb átláthatóságot szorgalmaz a lakossági energiaszolgáltatások piacán a fogyasztók jobb védelme és tájékozottsága érdekében. Emellett kiemelt célként kezeli az energiaszegénység visszaszorítását, és sürgeti a már meglévő uniós szabályozás hatékony végrehajtását.

A dokumentum szerint a jelenlegi geopolitikai bizonytalanság, az energiaellátási láncok sérülékenysége és az árak jelentős ingadozása miatt elengedhetetlen, hogy az energiabiztonság és a megfizethető energia biztosítása az európai döntéshozatal egyik legfontosabb prioritásává váljon. Itt jönnek képbe a helyi és regionális önkormányzatok, amelyek meghatározó szerepet játszanak az uniós energiapolitika gyakorlati megvalósításában. És igen, ezért megfelelő támogatást kell kapniuk feladataik ellátásához.

Energiaválság, amit eddig soha nem láttunk

Tény, hogy a történelem egyik legsúlyosabb energiaválsággal kell most szembenéznünk. A növekvő geopolitikai feszültségek mindezt tovább tetézik, a döntéshozatal pedig egyre sürgetőbb. A szépen csengő ígéretek helyett kézzelfogható megoldások kellenek.

Hosszú távon elkötelezettek vagyunk egy tiszta, megfizethető és biztonságos energiarendszer kialakítása mellett. A megoldások pedig már rendelkezésre állnak. Növelni kell az Európában termelt energia arányát, fejleszteni az energiahálózatokat és a tervezést, javítani az energiahatékonyságot, ellenállóbbá és decentralizáltabbá tenni az energiarendszereinket, valamint támogatni az energiaközösségeket és az energiamegosztási kezdeményezéseket. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet gyorsabb cselekvést követel, ha valóban csökkenteni szeretnénk energiafüggőségünket – fogalmazta meg Kostas Bakoyannis, az ENVE szakbizottság elnöke a legutóbbi ülésen.

Tény, hogy ez a helyzet egyre sürgetőbb megoldást kíván. Ezt tükrözi a Régiók Európai Bizottságának energiaügyi nyilatkozata, ami egyfajta hidat képezhet az uniós célkitűzések és a helyi megvalósítás között. Bár jogszabályokat ugyan nem alkot, fontos szerepe lehet abban, hogy az uniós energiapolitika figyelembe vegye a területi sajátosságokat, főként az engedélyezési eljárások, a villamosenergia-hálózatok fejlesztése és a társadalmi elfogadottság kérdésében. Persze itt még sok a kérdés.

Komoly kihívást jelent az energiapolitikával kapcsolatos félretájékoztatás. Ide tartozik a hiteles információk nyújtása a lakosságnak, az együttműködés erősítése és a társadalmi bizalom növelése. A különböző kormányzati szintek közötti együttműködés erősítése sem várhat, ahol az energiapolitikai intézkedések végrehajtásának frontvonalában a régiók és városok állnak. Itt jönnek képbe a bevált gyakorlatok a megújuló energiaforrások alkalmazásától az energiaközösségek fejlesztésén át a határokon átnyúló együttműködések ösztönzéséig – emelte ki a szakember, aki szerint az uniós beruházási prioritásokat ezzel párhuzamosan úgy kell alakítani, hogy elegendő, rugalmas és célzott forrás jusson a helyi energiaprojektekre.

A gyakorlatba ültetett Polgári Energiacsomag iránymutatásával összhangban az energiapolitika középpontjába az embereket állítanák. És miben más ez a dokumentum, mint a többi? Csökkentené az energiaszegénységet, erősítené az amúgy ingatag közbizalmat, és nagyobb mozgásteret biztosítana a helyi önkormányzatoknak az energiaátmenet koordinálásában és irányításában.

Kis moduláris atomreaktorok: megoldás vagy inkább veszély?

A konferencia a nukleáris energia legújabb fejleményeivel is foglalkozott, egyértelmű fókusszal a kis moduláris atomreaktorokra (SMR). Bár jól látható, hogy a kérdés teljesen megosztja a tagállamokat, a szervezők szerint Európának tényszerű és szakmai alapú vitát kell folytatnia ahhoz, hogy ne maradjon le a technológia nyújtotta lehetőségekről.

A kis moduláris atomreaktorokra sokan a következő évtized egyik legígéretesebb energiatermelési technológiájaként tekintenek. A hagyományos atomerőműveknél jóval kisebb teljesítményű, gyárban előállítható reaktorok elviekben jóval gyorsabban építhetők meg, rugalmasabban illeszthetők az energiarendszerbe, és képesek lehetnek kiegyensúlyozni az időjárásfüggő megújuló energiaforrások termelését. Támogatóik meggyőződéssel állítják, hogy ez egyszerre erősítheti Európa energiabiztonságát és csökkentheti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget.

A technológia ugyanakkor továbbra is komoly viták tárgya. Több tagállam stratégiai lehetőségként tekint rá, míg mások a magas beruházási költségek, a radioaktív hulladék kezelése, valamint a még korlátozott gyakorlati tapasztalatok miatt óvatosabb álláspontot képviselnek. A tudományos bizonyítékok és gazdasági elemzések pedig még finoman szólva is foghíjasok.

És Magyarország? Nos, nálunk sem ismeretlen a technológia. Az előző kormányzat már megkezdte a kis moduláris atomreaktorok hazai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát, elsősorban hosszabb távú energiabiztonsági és ellátásbiztonsági szempontból. Ennek részeként szakmai és szabályozási előkészítő munka indult, ugyanakkor konkrét beruházási döntés nem született. Ugyanakkor széles körű egyetértés körvonalazódik Európában arról, hogy az energiaigény növekedése, az elektrifikáció felgyorsulása és a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése miatt érdemes figyelemmel kísérni a technológia fejlődését.

A kis moduláris reaktorokkal kapcsolatos legtöbb fejlesztés azonban még az engedélyezési vagy demonstrációs fázisban tart, ezért a gazdaságosságukról, a tényleges építési költségekről és a villamosenergia-rendszerben betöltött jövőbeli szerepükről ma még több a nyitott kérdés, mint a biztos válasz. És igen. A technológiáról ideológiai viták helyett bizonyítékokon alapuló szakmai párbeszédre van szükség a jövőben.

Az ENVE szakbizottságon felszólalók egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak egyrészt összpontosítania kell a megújuló energiaforrások fejlesztésére, másrészt minden olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia lehetőségeit is érdemes mérlegelnie, amely hozzájárulhat az ellátásbiztonság növeléséhez és az energiaárak stabilizálásához. A végső döntést ugyan továbbra is a tagállamok hozzák meg saját energiamixükről, de abban egyetértés látszik, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon az energiaiparban zajló technológiai fejlődésről.