2025-ben beköszönthet a pokol az ingatlanpiacon: példátlan áremelkedés jön, érdemes még gyorsan lépni előtte

Az ingatlan.com decemberi árindexe szerint 2023-ban országos szinten 7,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Budapesten ennél is jelentősebb, 11,8 százalékos drágulás volt tapasztalható. Ez az ütem közel háromszorosa a 2023-ban mért 2,7 százalékos áremelkedésnek, ami egyértelműen jelzi a piac élénkülését.

A fővárosban a használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára kerülettől függően 739 ezer és 1,9 millió forint között mozog, míg az új építésűeknél ez az érték 933 ezer és 2,9 millió forint közötti. Az átlagos négyzetméterár Budapesten már 1,16 millió forintnál jár, ezen belül a használt lakóingatlanoknál 1,12 millió, az újaknál pedig 1,4 millió forint az átlag.

A szakértő kiemelte az árak közötti jelentős különbségeket:

Az Örs vezér terénél egy új építésű lakás négyzetméterára is 1 millió forint alatt végződhet, míg a Belvárosban a használtnak is közel 2 millió forint a négyzetméterára.

A szakértő szerint ez a tendencia azt eredményezi, hogy a magyar fiatalok egyre inkább kiszorulnak a külső kerületekbe és az agglomerációba, míg a belvárost ellepik a befektetési céllal vásárlók.

Budapesten kívül Debrecen és Szeged, illetve ezek vonzáskörzetében eladó lakóingatlanok értek el jelentős áremelkedést. A Dél-Alföldi régióban 9,4 százalékos, az Észak-Alföldi régióban pedig 7,3 százalékos volt az éves árnövekedés.

A megyeszékhelyek között a használt lakóingatlanok esetében Debrecen a legdrágább, Salgótarján pedig a legolcsóbb. Az új lakásoknál más a sorrend: jelenleg Szeged a legdrágább, míg Szekszárd, Miskolc és Békéscsaba a legolcsóbbak.

Az cég adatai előremutatóak, hiszen a hirdetési árak inkább előrevetítik a folyamatokat, szemben az MNB vagy az illetékbevételekből számolt adatokkal, amelyek követő jellegűek. Ugyanakkor Balogh László megjegyezte, hogy a kínálati árak túlbecsülhetik, míg a tranzakciós árak alábecsülhetik a valós értékeket az adózási és illetékfizetési megfontolások miatt.

A szakértők szerint a piac már beárazta a következő időszakban várható fokozott keresletet. Februárban és márciusban ugyanis sok magyar megtakarító jut jelentős kamatbevételhez a PMÁP-állampapírok kamatfizetése után, és a mintegy 1400 milliárd forintos összegből vélhetően az ingatlanpiacra is jut majd.