Ezekben a városokban 35 ezerért lehet lakást bérelni: ilyen a feltételeknek kell megfelelni

Míg a rendszerváltásig széles körben elérhetőek voltak az olcsó szociális bérlakások, a 90-es évek után a privatizációk időszakában a helyzet vidéken is gyökeresen megváltozott. Magyarország a rendszerváltás után élen járt a mintegy 25%-os bérlakás-állomány leépítésében, de voltak olyan országok Csehország, Szlovénia, amelyek ugyan csökkentették, de megőrizték a bérlakás rendszereiket és szociális bérlakás politikai elemeiket - írja a lap. A jelenlegi helyzet az, hogy a tanácsi bérlakások tömeges magánosítása miatt az EU-ban nálunk a legalacsonyabb, mindössze 9 százalék a bérlakás-állomány aránya.

Az önkormányzati bérlakások Magyarországon leginkább a nagyobb városokra jellemzőek. A legtöbb lakást az 1995-ig tartó első privatizációs hullámban adták el az önkormányzatok. A felmérések szerint napjainkban már a lakosság nagy része elfogadja a bérlakást lakásmegoldásként, viszont szükséges volna tehát a megfelelő kínálat megteremtése.

Az 1990-es években történt lakásprivatizáció során nagyon sokan vették meg az önkormányzattól bérelt lakásaikat. Ezt követően kb. 2.150-2.200 db önkormányzati bérlakás maradt meg, mely az azóta eltelt időszakban, a rossz műszaki állapotú épületek elbontása miatt, fokozatosan csökkent le a jelenlegi mennyiségre

- közölte a tatabányai önkormányzat a lappal arról, hogyan alakult a bérlakások száma.

A szombathelyi önkormányzat a lap kérdésére elmondta a lakások állapota, bérleti díja kapcsán, hogy a bérlemények lakbére a lakás alap-területe, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése szerint, a lakásrendelet melléklete szerinti szempontok alapján ki-alakított pontrendszer figyelembevételével van megállapítva (pl. 55 m2, két szobás, lakótelepi, összkomfortos lakás bérleti díja: 35.020,-Ft/hó). A lakbérek 2011. óta nem változtak.

Arról, hogyan lehet ilyen bérlakáshoz jutni, a szegedi önkormányzat azt közölte: feltétel a szegedi lakóhely, vagy munkaviszony, illetve az alsó és felső jövedelemhatár. "Olyan pályázati szempontrendszer alapján bírálják el a beérkező igényeket, ami teljes mértékben kizárja a szubjektív elemeket. A pályázat során plusz pontszám jár a gyermekek száma alapján, így a több gyermeket nevelő családok több pontot tudnak összegyűjteni. Ezen kívül plusz pontszám jár például arra is, ha valaki egyedül neveli a gyermekét, vagy tartós beteg, illetve a 35 év alatti fiatalok is plusz pontszámra jogosultak" - írták.

A teljes cikk a vidéki bérlakás helyzetről a HelloVidék oldalán olvasható.