Súlyos, ami a magyar építőiparban folyik: ennek még rossz vége lehet

A 3613 új lakás többsége (61%-a) vidéken épült fel. Budapesten számottevő volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42%-kal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2%-kal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29%-kal több, 721 lakást vettek használatba.

A természetes személyek által épített lakások száma 7,0%-kal magasabb, a vállalkozóké 29%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65%-ra csökkent.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, további 7%-a lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 m2-rel 95 m2-re növekedett 2022 I. negyedévéhez képest. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját használatra építetteké 34, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3% volt.

Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2%-kal) a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott a Dunántúl középső és nyugati területein, valamit Észak-Alföldön, míg az ország többi régiójában a korábbi, alacsony bázishoz képest is visszaesés történt. 

Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16%-os volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45%-kal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17%-kal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.