Erre csúnyán ráfázhatnak tavasszal a kertesház-tulajok: nagy kárt okozhatnak maguknak, ha ezt teszik

A hivatal szerint a természetvédelmi területeken kiemelten veszélyes inváziós növény például a bálványfa, a selyemkóró, a magas aranyvessző, a gyalogakác és az óriáskeserűfű fajok. A szántóföldeken megtalálható inváziós fajok közül pedig a parlagfüvet, a fenyércirokot, a selyemmályvát, a selyemkórót és a mandulapalkát érdemes kiemelni. Érdekesség, hogy a felsorolt fajok többsége évtizedek óta jelen van hazánkban, míg mandulapalkát először 1993-ban találtak az országban.

Egy idegenhonos növény a megtelepedését követően elsősorban a gyors terjedő-, szaporodó- és jó versenyképessége révén válhat inváziós növénnyé - hansúlyozta a Nébih. Valószínűleg az inváziós növényfajok kártékonyságáról és veszélyességéről nem tudván, de például a selyemkórót „papagájvirág” néven a Dunántúl délnyugati részén előszeretettel ültetik dísznövényként, pedig ez a növény az egyik legkellemetlenebb gyomnövény Magyarországon - közölték.

A selyemkóró mezőgazdasági és természetvédelmi szempontból is rendkívül káros, ez utóbbinál azért, mert átalakítja a környezetét, és a nagy kiterjedésű sarjtelepei csökkentik az őshonos növényfajok életlehetőségeit, az általa elfoglalt területeken pedig akadályozza a természetközeli társulások újraképződését. És ha mindez nem lenne elég borzasztó, az állománya teljesen megsemmisítheti a közte élő növényeket. A selyemkóró rendkívül nehezen irtható, ami a mezőgazdasági területeken való felszaporodása esetén nagy gondot jelent.

A teljes cikk az invazív fajok ültetése okozta károkról az Agrárszektor oldalán olvasható.

EZ IS ÉRDEKELHET

Erre most csúnyán ráfázhatnak a kertesház-tulajok: nagy kárt okozhat az időjárás a következő hetekben

A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra.