Több százezer magyar családot ér ilyen lakásban a katasztrófa: brutál rezsit fizethetnek

A kormány pár héttel ezelőtt jelentette be, hogy mostantól egy bizonyos határ felett piaci árat kell fizetni az áramért és a gázért. Ez sokakat rosszul érintett, hiszen van olyan otthon, ahol a többszörösét kell majd tudniuk kifizetni az eddigieknek, így nem csoda, hogy a fél ország energetikai felújításba kezdett: ki szigeteli a házát és lecseréli a nyílászárókat, megint mások az alternatív energiaforrások felé fordultak, hogy ezzel csökkentsék némiképpen a kiadásaikat hosszútávon.

Azonban rengeteg háznál nem az energetikai korszerűtlenség a legnagyobb probléma: sok helyen beázások vannak, penészesek a falak, az ablakkeretek, vagy akár a tetőről hullik darabokban a cserép. Ezek a problémák pedig egy 2020-as Eurostat statisztika szerint a magyarok 20,4%-át érinti, amivel Európán belül nálunk az ötödik legrosszabb a helyzet.

A lakások ilyen szempontból a legrosszabb állapotban Cipruson vannak, ahol az otthonok 39,1 százalékánál jelentkezett beázás, penész vagy egyéb hasonló probléma. Ciprust szorosan követi Törökország, ahol a lakóingatlanok 34,7 százalékánál jelentkeztek a fenti problémák. A harmadik helyet Portugália szerezte meg: itt az ingatlanok 25,2 százaléka küzd a beázással, elhanyagolt tetővel vagy a penésszel.  A negyedik, azaz Szlovénia nem sokkal teljesített ezen a téren nálunk rosszabbul, miután itt az emberek 20,8 százaléka tapasztalta otthonában ezeket a gondokat.

A legjobb állapotban az otthonok Finnországban vannak, itt mindössze az ingatlanok 4,5 százaléka küzd penészedéssel, rossz tetővel és vizesedéssel. Szlovákia is jól áll ilyen téren: szomszédunknál 4,9 százalék az aránya a korszerűsítésre szoruló otthonoknak. A dobogó harmadik helyén pedig Lengyelország áll a maga 6 százalékával, őt követi Málta (6,1 százalék), Norvégia (6,3 százalék) és Csehország (6,8 százalék).

Ezzel pedig a régióban Magyarország teljesített a legrosszabbul ilyen téren, hiszen Romániában az ingatlantulajdonosok 10 százaléka küzd ezzel a problémával, Horvátországban 9,4 százalék, míg Szerbiában 11,4 százalék.

Azonban hozzá kell tenni, hogy 2009 óta sokat javult a helyzet hazánkban, jelentősen kevesebb hasonló problémával találkozni most, mint 6-7 évvel ezelőtt.

Magyarország ingatlanainak állapota 2009-2020

Ahogyan az a lenti grafikonból is látszik 2009-ben az ingatlanok 14,5 százalékán látszódtak meg a pusztulás ilyen fajta nyomai, amivel a 11-ek lettünk Európában. Azonban érdekes, hogy egy év leforgása alatt közel 10 százalékkal romlott ez az átlag: ekkor már 24,2 százaléka az otthonoknak elkezdett amortizálódni. Ezután 2011-ben történt egy enyhe fellendülés, ekkor 22,1 százaléka volt csak az ingatlanoknak ilyen állapotban.

Ez az átlag egészen 2017-ig szinte minden évben romlott. 2012-ben az otthonok 24,7 százalékánál, 2013-ben 26,7 százalékánál, 2014-ben 26,9 százalékánál, 2015-ben 25,4 százalékánál, míg 26,7 százalékánál tapasztalták a fent már említett problémákat.

Hogyan történhetett ez?

Egy korábbi felmérés szerint 2020-ban a családi házak és a tíz lakosnál nagyobb társasházak 63 százalékának nem volt egyáltalán hőszigetelése, míg a panelházak 55 százalékának. Azonban a fennmaradó ingatlanok esetében sem beszélhetünk megfelelő m ennyiségű hőszigetelésről, ugyanis sokakat csak részben sikerült energetikailag korszerűsíteni, ami miatt sokkal könnyebben alakulhat ki penész az otthonokban.

Kezdjük ott, Magyarországon kb. 2,7 millió családi ház van, ennek 5-8 százalékát egyértelműen bontani kellene, már nem lenne szabad rákölteni egy fillért sem. Aztán a 2,7 millió ház 10-15 százalékára azt mondanám, hogy energetikailag elér egy DD vagy CC kategóriát (Energetikai minőség szerinti besorolás), ami egész jó a magyarországi átlaghoz képest

– nyilatkozta a Pénzcentrumnak még korábban Gulyás István a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke, aki szerint körülbelül 1,7-1,8 millió ház lehet Magyarországon, amit komplexen fel kéne újítani. Ezek között azh ingatlanok között vannak, amiken már pár dolgot felújítottak, például kicserélték a nyílászárókat, vagy a kazánt, esetleg megcsinálták a homlokzat- hőszigetelést, vagy a padlásfödém hőszigetelést. De a felújítást komplex formában nem történt meg.

Általában ezek a részfelújítások akkor történtek meg, amikor egy-egy kormányzati program elindult, vagy valamilyen kedvező finanszírozási forrás jelent meg a piacon, amire a tulajdonos felkapta a fejét és azt mondta, hogy akkor ő melléteszi a maradék összeget. Ellenben aki előre gondolkodott, a szükséges anyagi forrásai is megvoltak, és komolyan végiggondolta, hogy milyen lehetőségei vannak, ő mostanra kvázi minimalizálni tudta az energiafogyasztását

– mondta a szakértő, aki szerint ennek a fő oka nem a pénzhiány, hanem az energiatudatos gondolkodás hiánya. Ráadásul, ha ezeket a munkálatokat nem megfelelő sorrendben végezzük el, vagy akár a spórolás jegyében kontárokat bízunk meg a munkával hamar csak még nagyobb károkat okozunk.

Példának okáért, ha a szigetelést nyáron, a nagy melegben készítettjük el, vagy nem a megfelelő anyagot választjuk akkor az könnyen bajhoz vezethet:

A hozzáértő szakember kiválasztása rendkívül fontos, továbbá az ingatlanunk és lakókörnyezetünkhöz leginkább passzoló szigetelőanyagok megválasztása is kulcs fontosságú. A legnagyobb hatékonyság elérésének érdekében elengedhetetlen a jelenlegi ingatlanunk állapotának és paramétereinek szakszerű felmérése és az ideális anyag vastagság meghatározása. Mivel jelentős változásról van szó a rezsiárak terén, mindenképpen érdemes szakemberrel egyeztetni, hogy minden tényezőt felmérve és megismerve – például hőszigetelés elhelyezése, hőtechnikai előírások, hőhidak figyelembevétele, – vágjunk bele a korszerűsítésbe

– tanácsolták korábban az újHÁZ Centrum szakértői lapunk megkeresésére.