Ide menekülnek a magyar fiatalok: jobb életet, munkát keresnek

Magyarország lakosságának 86 százaléka családi tulajdonú vagy saját ingatlanban lakik, amivel Európában az 5. helyen állunk. Pedig a fiatalok önálló életkezdésére, vagy akár a lakóhelytől távoli munkavállalás kihívásaira, a rendszerint eladósodással járó vásárláshoz képest reális alternatíva lehetne a rövidebb-hosszabb idejű bérlés. Az itthon jelentős, több, mint 500 darabos bérelhető lakásállománnyal rendelkező Flatco Real Estate szerint a piac az elmúlt évben felfordult, a tisztánlátás érdekében ezért országos reprezentatív kutatást indított a cég.

Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer otthon bérelhető, ebből 280 ezer magántulajdonostól vagy vállalattól, a többi önkormányzati tulajdonban van.

Az állomány kb. 40 százaléka Budapesten található, ahogy a kereslet is itt a legerősebb. A bérlakáspiacot is erősen befolyásolta a covid-hatás: az elmúlt egy évben a turizmus visszaesése miatt számos korábban Airbnb-ből élő lakástulajdonos kezdett hosszútávra bérlőt keresni, ami túlkínálathoz vezetett bérelhető lakásokból, miközben a kereslet jelentősen visszaesett. Ez pedig Budapesten a bérleti díjak kb. 8-15 százalékos csökkenését hozta magával egy éven belül, városrésztől függően.

A piackutatás szerint a felnőtt lakosság 30 százaléka szívesen költözne Magyarországon belül új helyre jobb munkalehetőség reményében, vagy magánéleti okok miatt. Ez az arány a 18-39 év közöttiek körében eléri a 47 százalékot, de még a 60 év fölöttiek negyede sem idegenkedik a lakhelyváltoztatás gondolatától, például azért, hogy közelebb lehessenek az unokákhoz. A költözni vágyók negyede, a fiataloknak ezen belül harmada a lakásbérlést a sürgős költözés legjobb megoldásának tartja. Elsődleges szempontjuk, hogy rugalmasan tudják alakítani az életmódjukat. Legnagyobb problémájuk a kínálat szűkössége: 40 százalékuk szerint kevés nekik való lakás érhető el a piacon.

A Flatco ügyvezetője szerint az a milliós tömeg, amely nyitott lenne a bérlésre, a bérlakáspiac tartós növekedésének biztosítéka. A belépésüket erre a piacra nem csak a szűkös kínálat vagy az anyagiak akadályozzák. Bár nyitottak, a valóságban erős kétségek gyötrik őket. A szakember szerint „ilyenek a rossz állapotú bérlakásokban szerzett negatív élmények vagy hallott történetek, illetve a rendszerváltás óta jelen lévő, felelőtlen tulajdonosi viselkedésből fakadó rossz tapasztalatok is. Hiszen a piacon még most is gyakorlat, hogy a tulajdonos szerződések nélkül adja ki a lakást. Ráadásul a többség még körükben is státuszszimbólumként gondol a saját tulajdonú ingatlanra, miközben Németországban már a lakásállomány fele bérlemény.”

Az 1 éven belüli belföldi költözésre vágyók 40 százaléka bérlés helyett ezért akár hitelből, de inkább vásárolna magának lakást. Az ő legerősebb ellenérvük nem is a státuszban keresendő, hanem hogy a bérleti díjból akár lakáshitelt is lehetne törleszteni. Jacoby Márta szerint a bérlakáspiacon működő vállalkozásoknak ezekre a változatos igényekre kellene alternatívákat kidolgozniuk. A bérlemények megfelelő működtetése (lakás vagy akár a lépcsőház karbantartása, a bérlői igények kezelése, rezsidíjak átlátható elszámolása stb.) ma már a piacra lépés alapfeltétele.