Az elmúlt tíz évben csak Portugáliában és Hollandiában emelkedett a magyarnál nagyobb mértékben a lakások átlagos ára a jövedelmek növekedéséhez képest.
A nem hasznosított magánlakások szociális célra való felhasználásával, Szociális Lakásügynökségek létrehozásával enyhítené több tízezer család lakhatási gondjait a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity Magyarország - hangzott el a két szervezet mai napon tartott sajtótájékoztatóján. Bár finanszírozási ígéret egyelőre nincs, de hamarosan kísérleti program igazolhatja a rendszer működőképességét.
Mint ismert, a '90-es évek elejétől az önkormányzatok - állami forrás híján - fokozatosan privatizálták bérlakásaikat. Ma a rendelkezésre álló állomány 120 ezer darab körül mozog, miközben közel félmillió szociális alapon juttatható ingatlanra lenne szükség (becslések szerint ma Magyarországon a családok 25-35 százalékát érinti a lakhatási szegénység). Így a legoptimistább számítások szerint is mintegy 300 ezer magyar háztartás szorul ki a főként önkormányzati keretek között működő szociális bérlakásprogramokból. Magyarországon mindezek ellenére utoljára 2000-ben indult szociális bérlakásprogram. Az első Orbán-kormány idején, az első Új Széchenyi Terv keretében épült néhány ezer lakás (senki nem tudja, hogy pontosan mennyi - a szerk.), ugyanakkor ebben az időszakban - az elhúzódó önkormányzati privatizációk miatt - ennél jóval több lakás került még ki a rendszerből.
Pedig a piacon lakásfelesleg van. Mindezek ellenére ugyanakkor a kereslet csak ritkán találkozik a kínálattal - a bérleti díjakat az alacsonyabb jövedelmű családok nem képesek megfizetni. Ez a disszonancia viszont a teljes bérleti piacra hatást gyakorol. A masszív túlkínálat ugyanis az árszabásban is tükröződik, arról nem is beszélve, hogy sok tulajdonos - a hosszú üresjáratok miatt - nem képes profitra váltani befektetését. Éppen ezért a Városkutatás Kft és a Habitat for Humanity Magyarország szerint növelni kell a szociális bérlakások számát, méghozzá úgy, hogy egy közvetítő szervezet, ún. "Szociális Lakásügynökség" koordinálásával a kiadásra váró magánlakásokat vonják be a szociális bérlakásrendszerbe.
A modell egyik legfontosabb eleme, hogy a lakásügynökségek hosszú távú, legalább 3 éves szerződést biztosítanának a bérlőnek és a bérbeadónak. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt garantál a lakástulajdonosok számára, illetve elérhetővé tesz olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg. Ilyen például az adókedvezmény, illetve az adóelengedés. A lakásügynökség a szerződéses időszakban emellett garantálja az ingatlan állapotának megőrzését is. Az előnyökért cserébe a tulajdonosok vállalják, hogy a piaci lakbérnél alacsonyabb áron adják bérbe lakásukat a lakásügynökségnek. A Városkutaás Kft számításai szerint az Szja-val csökkentett lakbér 70 százaléka a piaci hozam felett 10 százalékos hozamot generálhat a lakástulajdonosok számára.
A bérlők számára a modell azért lehet vonzó, mert kedvező áron, a piaci lakbér alatt, hosszú távra tudják kivenni a lakásokat, így biztonságosabbá és tervezhetőbbé válik az életük. A bérlők rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak lennének, melynek meghatározásakor a cél az, hogy a programba bekerült családok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások összege ne haladja meg a rendelkezésre álló jövedelmük 40 százalékát. A legnehezebb helyzetben lévők számára a lakásügynökségek egyéni szociális munkát is biztosítanának.
A javaslat szerint az új típusú közösségi bérlakásrendszert egy központi szerezet, a Nemzeti Lakástársaság irányítaná és működtetné. A szervezet feladata lenne, hogy a kormányzat által meghatározott költségvetési keretek között megtervezze a programban elérendő lakásszámot és költségeket, illetve meghatározza a célcsoportokat és azok területi megoszlását. A szervezet pályázaton hirdetné meg a lakásügynökségek számára a lakástulajdonosok által felkínált lakásokat. A pályázaton indulhatnának önkormányzatok és nonprofit szervezetek által működtetett lakásügynökségek is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A modellt kidolgozó szervezetek kísérleti program elindítását javasolják, igaz egyelőre költségvetési támogatásról szó sincs. A 3 évig tartó kísérleti időszakban 350-500 lakással számolnak, aminek állami költsége évente 454 ezer forintra rúgna lakásonként.
Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek: a drágulás és az erős forint is közrejátszik
Jelentősen visszaesett a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon: tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi állampolgár vásárolt ingatlant.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







