Egyetemre mész? Ennyiért találhatsz albérletet

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a lakásbérlő diákok kétféle módszert vesznek fontolóra, amennyiben nem szeretnének kollégiumba költözni. Egy részük kisebb méretű, 30 négyzetméter körüli ingatlant bérel 1-2 fő számára, viszont mások úgy gondolkoznak, hogy érdemes 3-4 főnek összeállni és dupla ekkorát bérelni, hiszen ez fajlagosan, egy főre vetítve olcsóbb - mondja Rutai Gábor a Duna House elemzési vezetője. Persze a legszerencsésebbek azok a diákok, akiknek a szülők lakást tudnak vásárolni, és talán 1-2 félszobát még ki is tudnak adni társaiknak. A mostani alacsonyárú piacon évről-évre népszerűbb ez a megoldás is - teszi hozzá a szakértő.

A 30 négyzetméteres lakásokat 30-50 ezer forint/hó körül lehet bérelni, a kétszer ekkorát 70 ezer forintos átlagon, így valóban jobban jöhetnek ki, akik összeállnak. Nyilván mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai is, így a bérleti év elteltével sokan változtatnak, ami a bérlakás forgalmat ilyenkor tovább erősíti. Az alábbi táblázat a legnépszerűbb intézmények fő karának lokációit a szerint mutatja be, hogy a 30-, illetve a 60 m2-es lakásokat az idei év átlagában mennyiért adták ki a tulajdonosaik.

Természetesen Budapesten nem feltétlenül szeretne minden hallgató az egyetem szomszédságában lakni, így érdemes körültekinteni a szomszédos kerületek árai között is. Az alábbi táblázat a 60 négyzetméteres lakások bérleti díjait mutatja be az idei átlagok alapján.

Az ár azonban nem minden, számtalan egyéb tényezőre is érdemes odafigyelni. Éppen ezért bérlőként érdemes ingatlanközvetítőhöz fordulni, ugyanis a szolgáltatás ingyenes (a főbérlő fizeti a jutalékot) és számtalan kellemetlenségtől és felesleges köröktől mentesülhet a bérlő. A közvetítőnek ugyanis nem célja ingatlanról ingatlanra cipelni az érdeklődőt a városban, míg el nem fárad és végül talán bérel valamit. Sokkal hatékonyabb már az irodában minél több információval ellátni minden egyes ingatlanról a bérlőt, képeket, alaprajzot mutatni - és végül csak olyan ingatlanba invitálni, mely valóban érdekes és megfelelő lehet számára. Ez mindkét fél számára kényelmesebb.

A leendő lakás bérleti díja csak egy tétel, informálódni kell a többi kiadásról is. Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is, amivel szintén számolni kell.

Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és mérete. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.

Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, számtalan tisztázandó kérdés marad hátra, amelyet szintén a főbérlővel kell átbeszélni és bizony ilyen esetben is jó, ha egy ingatlanos szakember segít. Lássuk, melyek a legfontosabb részletkérdések:

Első, hogy minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést! Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van, amely gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitás helyzetre kerülne sor.

A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is szülessen írásos dokumentum! A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve bebiztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.

Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés, stb.) javításának kérdését is. A szerződésbe kerüljön bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban van, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a kiadások a tulajdonost illetik.

Itt jön még egy fontos rész, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez egy 10 oldalas felsorolás, egyszer kell csak rászánni az időt, még akkor is, ha mondjuk a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.

Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét 60 napnál érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő azonban teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszútávra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára - javasolja a Duna House.

Ha már határozott idejű szerződés: ha a hallgatók csoportosan költöznek össze, fenn áll a veszélye, hogy az "együttélés" alatt valaki, vagy valakik nem tartják be az íratlan szabályokat és elhagyják (önként, vagy segítséggel) évközben a lakást. Ha az ilyen helyzetek nincsenek tisztázva előre, az komoly anyagi terhet jelenthet váratlanul. Talán furcsa, de lehet, hogy a leendő együttlakóknak is érdemes írásba foglalni a szabályokat. (Jogi kar hallgatói előnyben.)

Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, lényegében egy utolsó, de nem kevésbé fontos adminisztrációs elem maradt, az óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni.