Sosem gondolnád, mi történt a panelek árával

Vegyes képet mutatnak az idei második negyedév árindexei, amelynek összetett hatásaként az országos lakásárak további stagnálást mutattak. Az Országos (összevont) Lakásár Index már a harmadik negyedév óta stagnálást mutat 81 százalékponton. Ez a 2008 első negyedévétől skálázott adatsor legalacsonyabb értéke, amely szerint nominális értéken majdnem 20 százalékkal értékelődött le a hazai lakásállomány. A fogyasztói árindexszel korrigált adat 64 ponton áll, így a valós értékvesztés 36 százalékos.

Országos mérésben a panellakások árindexe felfelé, a téglaépítésű lakásoké viszont lefelé mozdult. A panelek ára harmadik negyedéve csendes emelkedésben van 1-1 százalékpontos növekedéssel, a téglalakásoké viszont az előző két negyedéves 85 pontról 83-ra esett. A főváros árait a stagnálás jellemzi, a panellakások ára változatlan maradt az előző negyedévhez képest (79 pont), de a tégla lakások ára is csupán 1 pontot esett 89-re.

Érdekesen alakult az idei első félév téglalakás vásárlásainak átlaga, ugyanis Somogy Megyében magasabb négyzetméter áron vásároltak, mint a fővárosban. A 279 ezres négyzetméterenkénti ár közel 20 ezerrel magasabb a fővárosi átlagnál. Siófokon és Lellén 250-300 ezer forint között vásárolták a lakásokat, de efölött is akadt vevőkedv. A budai oldalon és az V. kerületben 300 ezer forint fölötti átlagáron vették a lakásokat négyzetméterenként. A legdrágábban továbbra is a II. kerületben, itt 365 ezres átlagot lehetett mérni. Budapest egészében a panellakásokat 169 ezer Forintos négyzetméteráron vásárolták 2013 első felében. Nem sokkal kevesebbe került Győr-Moson-Sopronban is a panel, itt 157 ezres átlagot lehetett mérni. Tolna és BAZ Megyék állnak a sor végén, itt ugyanis 100 ezer Ft/m2 alatt keltek el a panellakások.

Tolna, Veszprém és Komárom-Esztergom Megyékben vásárolták a legtöbb felújítandó ingatlant az elmúlt félévben (13-15 százalékban). Új építésű piac szinte alig volt, egyedül Pest Megye emelkedik ki, ahol az összes tranzakció 9 százaléka volt ilyen ingatlan. Leginkább "jó" vagy "nagyon jó" minősítésű ingatlant vettek, Szabolcsban például 77 százalékban, de Csongrád, Somogy és Bács-Kiskunban is a tranzakciók háromnegyede ilyen volt.

Az első félévben Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben voltak a legmagasabbak az árcsökkentési átlagok, egyaránt 17 százalékkal. Ennél csupán 1 százalékkal volt kevesebb Pest, Fejér és Békés Megyékben. Ismét Győr-Moson-Sopronban volt a legkisebb ez az átlag, itt 2 százalék árcsökkentésre volt szükség és a vevők is megelégedtek 6 százalék alkuval. Budapesten az V. kerületben kellett a leginkább rugalmasnak lenniük az eladóknak, ugyanis átlagosan 8 százalék árcsökkentésre volt szükség, majd a vevők további 7 százalékot alkudtak. A lista végén a IV., XIII., és XIV. kerületek álltak, amelyek erős forgalmat bonyolítanak általában, így könnyebb is helyesen beárazni az eladóknak.

Budapesten nincs jelentősebb eltérés a választott lakások paraméterei tekintetében: Budán egy kicsivel kevesebben (7%) vettek 60 négyzetméternél kisebb lakást, de a négyzetméter ársávokban ez nem okozott kimutatható eltérést. Pesten továbbra is a lakások harmadát a 150-200 ezer forint közötti négyzetméter ársávban adták el, a tranzakciók közel fele pedig az 5-10 millió forint közötti árú lakások voltak. Közép-Magyarországon kívül, vidéken szintén nincs eltérés a paraméterekben. 42 százalékkal a legtöbb lakás 100-150 ezer Ft/m2 áron cserélt gazdát, a lakások felét 5-10 millió között vásárolták. Pest megyében minden tízedik vevő 160 négyzetméter felett vett ingatlant, vagyis itt a legkeresettebb a nagy méret.