Így teheti tönkre rengeteg magyar otthonát szépen csendben a penész: több százezres kiadás lehet megszabadulni a bajtól

A penész a lakásban olyan hétköznapi probléma, amivel a legtöbb ember előbb-utóbb találkozni fog. Nem is mindig könnyű a penészt időben felfedezni. Nem nehéz a kezdődő penészesedést ártalmatlan lerakódásnak vélni, de gyakori gond, hogy olyan helyen telepszik meg és terjed a penész, ahová ritkán nézünk be: a kanapé, könyvespolc vagy szekrény mögött. Viszont még mindig szerencsésnek találhatja magát, aki egy alapos penészirtással, a bútorok minimális átrendezésével megszabadulhat a penésztől. Egyes esetekben ugyanis a penész olyan tünetnek bizonyulhat, ami a rossz szellőzés, folyamatos vizesedés vagy a lakás szerkezeti problémái miatt folyton visszatér. Ha ilyen makacs penésszel találjuk szembe magunkat, az akár a család életét is forgathatja és súlyos árat kell fizetni azért, hogy megszabaduljunk tőle.

A Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról, mit kezdjünk az olyan penésszel, ami kis kellemetlenségként indul, később visszatérő problémávál válik és élhetetlenné teszi az otthonunkat. Fábián Zoltán a Mapei szaktanácsadója lapunknak elmondta, hogy az épületeinkben megjelenő penész károsítja mind az egészségünket, mind magát az épületet.

Ami elsőre eszünkbe jut egy falon, plafonon megjelenő penész esetében, hogy csúnya, szürkés, esetleg zöldes, fekete folt, amit nem szeretnénk ott látni. Ezen felül kellemetlen szaga van, nagyobb mennyiségben irritáló, kellemetlen érzést kelt. A közvetlen azonnal érzékelhető hatásokon túl, erősen növeli a bronchitiszes, az asztmás és az allergiás tüneteket, illetve megbetegedéseket. A neurotikus, depressziós panaszok többlet-kockázata is jelentős penészes lakásban élőknél

- fejtette ki a szakértő, hozzátéve: "Az épületekben először esztétikai károkat okoz, de később jelentősen károsíthatja anyagában is a festést illetve a vakolatot is."

A penész kialakulásához négy feltétel szükséges Fábián Zoltán szerint. A szakértő lapunknak elmondta, hogy a penészspórák mindenhol jelen vannak a levegőben, a lakások 20°C körüli hőmérséklete pedig ideális a szaporodásukhoz. A harmadik feltétel a megfelelő táptalaj, amelyet a festett, vakolt felületek, sőt akár a bőrünkről leváló hámsejtek is biztosíthatnak. Ezeket a körülményeket az épületekben nehéz elkerülni. A negyedik feltétel a legalább három napig fennálló, 75 százalék feletti relatív páratartalom, amelynek kialakulását azonban már jelentősen befolyásolhatjuk.

Nem is gondolnánk, hogy mennyire sok vizet párologtatunk el egy lakásban naponta. Ez átlagosan 12 liter/nap háztartásonként. A legnagyobb tételek, a légzéssel, izzadással az emberről levegőbe jutó nedvesség, a fürdőszoba használatakor elpárolgó víz, de ilyen a ruhaszárítás során a ruhákból eltávozó nedvesség is. Talán sokan nem is gondolnák, de a növényekre öntözött locsolóvíz, vagy a főzéskor elforralt víz mind a lakás levegőjében köt ki. Ezen felül jelentős nedvesség érkezhet a lakásba szerkezeti problémák, vízszigetelési, vízelvezetési hibák eredményeként, de akár gépészeti csövek hibájából adódóan is

- mondta el a szakértő lapunknak. Fábián Zoltán arra is kitért, hogy egy lakásban az optimális páratartalom 40% és 60% között van, ebben a páratartalom tartományban érezzük magunkat komfortosan. 

A szakértő szerint a páratartalom csökkenthető szellőzéssel, mely jelenthet egyszerű szellőztetést ablaknyitással is - ebben az esetben ajánlott a rövid ideig tartó kereszthuzat keltése -, de jelenthet gépi szellőztető, illetve szellőztető rendszer kiépítését is. Ide vehetjük azt is, hogy biztosítsunk megfelelő légmozgást a bútoraink körül.

Különösen nagy, homlokzati fal belső oldalára tolt, lábak nélküli szekrények szoktak problémát jelenteni a szakértő szerint.

A szakember szerint nem pusztán a páratartalomra érdemes figyelni. Az ugyanis, hogy milyen abszolút nedvességtartalmat tud felvenni a levegő, az függ a levegő hőmérsékletétől. Míg a 0°C-os levegő mindössze 4,8 gramm vizet tud felvenni köbméterenként, addig a 30°C-os már 30,4 grammot. Tehát egy optimális 20°C-os 50% relatív páratartalmú levegő körülbelül 10°C-ra hűlve éri el a 100% relatív páratartalmat. Ez azt jelenti, hogy 12-13°C-ra hűlve már biztosan megfelelő feltételeket biztosít a penész kifejlődéséhez - ezért van a penészesedés elkerülésében fontos szerepe a hőhidak megszüntetésének, illetve télen a fűtésnek.

Mik azok a hőhidak, és mi közük a penészhez?

"A falak hőmérséklete azok keresztmetszetében változik. Őszi téli viszonyok között a külső felülete közel olyan hideg, mint a külső hőmérséklet, belső felülete közel olyan meleg, mint a belső levegő hőmérséklet. Minél jobb hőszigetelő a falazat vagy más épületszerkezet, annál közelebb áll a felületének a hőmérséklete a környezet, például a belső, fűtött levegő hőmérsékletéhez. Ezért van az, hogy az épület bizonyos részein azt érezzük, hogy húz a hideg, rossz a közelében tartózkodni. Ezeket a helyeket, ahol jelentősen rosszabb hőszigetelő a szerkezet, ahol télen hidegebb a felület nevezzük hőhidaknak" - mondta el a szakértő.

A hőhidak lehetnek szerkezeti kialakításbeli hiányosságokra visszavezethetőek, de lehetnek a geometriai formákból adódóak is. Szerkezeti hőhíd lehet egy szigeteletlen erkélylemez, nyílászáró feletti áthidaló, vagy födém körüli koszorú is. Geometriai hőhidakat jelentenek az élek sarkok, illetve ezek találkozási pontjai. Míg egy általános falszakaszon a belső fűtött és a külső lehűlő felület azonos méretű, addig a geometriai hőhidaknál jelentősen nagyobb a külső lehűlő felület, mint a belső fűtött felület

- mondta el Fábián Zoltán, aki a megoldás érdekében többféle javaslatát is megosztotta lapunkkal:

1. Nézzük át az épületet. Mindenhonnan a megfelelő irányba elfolyik az esővíz. Nincsenek nagyméretű bútorok a külső falakra tolva. Bent mindenhol, különösen a sarkokban jár a levegő.
2. Csökkentsük a felesleges párabevitelt, például használjunk fedőt a főzéshez, jó időben szárítsuk kint a ruhákat. Szellőztessünk rendszeresen.
3. Sokszor már olcsó, barkácsáruházi műszerek is közelebb vihetnek minket a helyzet megértéséhez: szerezzünk be egy vagy több páratartalommérőt. Sokszor egy lakáson belül a különböző helységekben is lehet erősen eltérő a páratartalom. Egy olcsó infrahőmérő pedig segíthet a hőhidak felderítésében.

Természetesen hőkamerával szakértő kezek által használva és értékelve a kapott adatokat, már sokkal pontosabb és részletesebb képet kapunk az épület energetikai állapotáról - mondta el a szakértő.

Amennyiben valamilyen épületszerkezeti vízszigetelési, vízelvezetési problémával állunk szemben, úgy első ezeknek a problémáknak a megszüntetése. Ez az adott probléma pontos diagnosztizálása után, lehet például utólagos vízszigetelés. Rossz irányba lejtő külső felületek korrekciója. Bádogozás, esőcsatorna javítása, de lehet, hogy csak kitisztítani kell a vízelvezetés útját, például egy csatornacsövet. Vízszigetelési problémák esetén mindenféleképpen szükséges szakértő bevonása a megoldás kidolgozásába

- mondta el a szakértő, aki azt is kifejtette, mit tehetünk a hőhidak ellen, mely a penészesedés elleni küzdelem egyik legfontosabb és nagyos sok egyéb járulékos haszonnal járó megoldása.

Hőhidak ellen elsősorban külső hőszigeteléssel védekezhetünk. A különböző hőszigetelő rendszerek kiváló megoldást nyújtanak mind lábazatok, mind homlokzatok hőszigetelésére. Amire feltétlen fordítsunk figyelmet, hogy a hőszigeteléssel minél zártabb burkot hozzunk létre, azaz ne maradjanak szigeteletlen részek, amivel újabb hőhidakat hoznánk létre. Mivel a hőszigetelő rendszerek kis vastagságban biztosítanak kiváló hőszigetelést, így hőszigetelő képesség javulásán túl a geometria okozta hőhidasság mértéke is minimálisra csökken. Ezen felül természetesen élvezhetjük majd a hőszigetelés komfortfokozó és fűtési költségcsökkentő jótékony hatását is

- magyarázta Fábián Zoltán. A szakértő arra is kitért, hogy számos esetben előfordul, hogy nincs lehetőség utólagos hőszigetelés kiépítésére, például társasházakban ez sajnos nem csak a saját döntésünktől függ. De előfordulhat, hogy valamiért nem férünk hozzá a homlokzathoz vagy egyéb határoló szerkezethez, vagy valamilyen oknál fogva nem szeretnénk, vagy nem lehetséges annak változtatása.

"Ebben az esetben nem marad más, mint hogy a tünetet kezeljük. Sajnos ez utóbbi lehetőség viszont nem a probléma okát oldja meg, így csak ideiglenesen fog megoldást jelenteni. Beltéri festett felületek kialakításához penészesedésgátló festékrendszereket találunk a piacon, illetve itt kell megemlíteni a penészlemosó, penészeltávolító szereket is" - mondta a szakértő.

"A penészedésnek számos oka, így nagyon sokféle megoldása is lehet. Lehet, hogy egy kis átrendezés, vagy életvitelbeli változtatás megoldást hoz. Előfordulhat, hogy mi magunk ki tudjuk mérni a probléma okát, lehet, hogy gyártók, szolgáltató cégek, természetesen a saját szolgáltatásaik termékeik ajánlása mellett tudnak érdemi segítséget nyújtani az okok és a megoldások megtalálásában. Előfordulhat, hogy az épület diagnosztikájához, a megoldások megtalálásához független szakértőt kell igénybe venni. Ez a szakmai területtől, a szakértés, illetve felújítás tervezésének mélységétől nagyon függően változó, nagyságrendileg százezres tétel is lehet" - mondta el a költségek kapcsán Fábián Zoltán.

A megoldás szintén az ingyenes megoldásoktól kezdve az épület teljes utólagos víz és hőszigetelésén át a gépi szellőztető rendszerek kiépítéséig akár több tízmilliós tétel is lehet egy családi ház esetében. Természetesen a választást nem csak a szükségszerűség és a penészesedés problémaköre határozza meg. Egy beázó tetőt elsősorban nem a helység páratartalma miatt kell megjavítani. Egy hőszigeteléssel nem csak a hőhidakat csökkentjük. Érdemes először tisztán látni a helyzetet, majd a lehetőségek figyelembevételével dönteni a további lépésekről

- tanácsolja a szakértő.

Tényleg nem fizet a biztosító, ha penészes a fal?

A Pénzcentrum biztosítói oldalról is megvizsgálta a penészkérdést. Jeney Attila, a MABISZ kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy a penészedés önmagában nem biztosítási esemény, sőt a "vizes" biztosítási események vonatkozásában általában kizárásként említik a biztosítási szerződések feltételei.

A gombásodás, penészesedés a folyamatos nedvesedésre, a szigetelési hiányosságokra, a hideg felületekre (hőhidak) visszavezethető következmény. A penész a „vizes” káreseményeknél nem azonnal jelenik meg. Ezen esetekben a falak fokozatosan, az ázás következtében nedvesednek át. Az esemény javításának elmaradása, helyreállításának hiánya miatt, a megnövekedett páratartalom a nem megfelelő szellőzés, a kiszáradás hiánya, vagy elégtelen fűtés esetén, illetve ezek következményeként azonosítható 

- mondta a MABISZ kommunikációs vezetője.

A biztosítót olyan esetben érdemes mindenképpen megkeresni, ha a penészesedés hátterében olyan hirtelen bekövetkező káresemény állhat, amelyre a lakásbiztosításunk fedezetet nyújt. Ilyen lehet például egy csőtörés, egy viharkár miatt megsérült tetőn keresztüli beázás vagy egy másik, biztosítási eseménynek minősülő vízkár. Viszont az ilyen káresemény bejelentésével nem érdemes megvárni, míg a penész megjelenik a falakon. A biztosító a szerződési feltételek alapján vizsgálja meg, hogy a vízkár és az annak következtében keletkezett további károk megtéríthetők-e. Fontos, hogy a káreseményt mielőbb jelezzük, dokumentáljuk a károkat, és gondoskodjunk a további állagromlás megelőzéséről!

Más a helyzet, ha a penészesedés fokozatosan, hosszabb idő alatt alakul ki, például a nem megfelelő szellőzés, a magas páratartalom, a hőhidak vagy a hiányos hő- és vízszigetelés miatt. Ezekben az esetekben a penész jellemzően nem egy konkrét, váratlan káresemény következménye, hanem tartós épületszerkezeti vagy használati problémára vezethető vissza, ezért a biztosítók általában nem térítik meg a penészmentesítés és a szükséges felújítás költségeit.

Ugyanez igaz lehet a régóta fennálló, elhanyagolt szivárgásokra és nedvesedésre is, amelyekre a szerződési feltételek külön kizárásokat tartalmazhatnak. Mivel azonban a biztosítási fedezetek és kizárások biztosítónként, illetve szerződésenként eltérhetnek, a konkrét eset megítéléséhez mindig a saját kötvényünk és a biztosítási feltételek az irányadók.