A hivatalosan Antalyai Egyezménynek nevezett dokumentum a klímacsúcsok történetében először ismerheti el, hogy a világnak nem sikerült 1,5 Celsius-fok alatt tartania a globális felmelegedést.
Rendkívüli bejelentés az EU-ból: teljesen átalakítják a fűtést és a rezsit, erre kevesen számítottak
Radikálisan át kell alakítani Európa energiafogyasztását, ha az Európai Unió csökkenteni akarja a fosszilis energiahordozók importjából fakadó kitettségét – erről beszélt Ursula von der Leyen kedden az Európai Parlamentben. A Bizottság elnöke szerint 2040-re meg kellene duplázni a villamos energia részarányát az unió energiafelhasználásában, amivel évente akár 260 milliárd euróval is mérsékelhető lenne a fosszilisenergia-import számlája.
Az európai energiaárak ismét komoly nyomást helyeznek a háztartásokra és a vállalkozásokra. Ursula von der Leyen kedden Strasbourgban, az október 15–16-i uniós csúcsot előkészítő európai parlamenti vitában arról beszélt, hogy Európának nem csupán több tiszta energiát kell termelnie, hanem alapjaiban kell megváltoztatnia azt is, hogyan használja fel az energiát.
A Bizottság elnöke szerint a jelenlegi helyzet újra megmutatta, milyen kockázatot jelent az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség. Beszédében azt mondta, hogy február vége óta a gáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott. Az importált fosszilis energiahordozók magasabb költségei együttvéve már 100 milliárd euróval növelték Európa kiadásait úgy, hogy közben egyetlen plusz energiamennyiség sem jelent meg a rendszerben.
Von der Leyen szerint az Európai Unió az energiatermelésben már jelentős változást ért el, a következő feladat azonban az, hogy a termelt tiszta villamos energia valóban eljusson oda, ahol szükség van rá.
Ehhez elengedhetetlen az elektromos hálózatok fejlesztése. A Bizottság ezért sürgeti az úgynevezett hálózati csomag elfogadását, amely gyorsabb hálózati csatlakozásokat, nagyobb tárolókapacitást és jelentősebb infrastruktúra-fejlesztést tenne lehetővé. Von der Leyen szerint tavaly több mint 80 gigawatt új megújuló kapacitást telepítettek az unióban, ugyanakkor ennek hatszorosa még mindig arra vár, hogy csatlakozhasson a hálózathoz.
A helyzet jól mutatja, hogy a nap- és szélenergia bővítése önmagában nem oldja meg Európa energiaügyi problémáit. Az infrastruktúrának is lépést kell tartania a termelés növekedésével.
A Bizottság villamosítási cselekvési terve szerint a villamos energia jelenlegi, nagyjából 23 százalékos részesedését 2040-re 46 százalékra kellene emelni az EU végső energiafelhasználásában. A cél mögött nem egyszerűen a kibocsátások csökkentése áll.
A Bizottság számítása szerint a nagyobb villamosítás révén Európa évente akár 260 milliárd euróval is visszafoghatná a fosszilis tüzelőanyagok importjára fordított kiadásait. A stratégia lényege, hogy a ma még közvetlenül fosszilis energiára épülő felhasználás egyre nagyobb részét villamos energia váltsa fel. Ide tartozik többek között a közlekedés, az épületek fűtése és az ipari folyamatok egy része.
A Bizottság elképzelése szerint Európa akkor válhat energiaügyileg ellenállóbbá, ha az áramtermelésben egyre nagyobb súlyt kapnak a helyben előállított források.
A megújulók már komoly előrelépést értek el
Az uniós villamosenergia-termelés átalakulása már most is látványos. Az Eurostat szerint 2025-ben az EU-ban megtermelt villamos energia 47,3 százaléka származott megújuló forrásból. A megújulókon belül a szélenergia képviselte a legnagyobb részt, a napenergia pedig egy év alatt 24,6 százalékkal növelte termelését.
A folyamat 2026-ban is folytatódott. A második negyedévben az EU villamosenergia-termelésének már 54,1 százaléka származott megújuló forrásból. Ebben az időszakban a napenergia adta a megújuló termelés legnagyobb részét. Vagyis a Bizottság által felvázolt irány nem a semmiből érkezik. Az energiamix már évek óta fokozatosan tolódik a megújulók felé, a következő lépcső azonban a villamos energia sokkal szélesebb körű felhasználása lenne.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az energiaárak miatt azonnali segítséget is sürgetnek
Von der Leyen szerint a hosszú távú átalakítás mellett rövid távon is be kell avatkozni, mert az energiaárak emelkedése a háztartásokat és a vállalkozásokat egyaránt sújtja.
A Bizottság elnöke célzott, személyre szabott támogatásokat javasolt a legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknak, ugyanakkor az általános támogatásokat nem támogatja. Érvelése szerint ezek jelentős költségvetési terhet jelenthetnek, miközben nagyobb arányban jutnak el a magasabb jövedelműekhez és élénkíthetik az energia iránti keresletet.
Az Európai Bizottság emellett tovább erősítené az uniós közös energiabeszerzést is. Von der Leyen arról beszélt, hogy a korábban, az orosz–ukrán háború után létrehozott közös beszerzési rendszert tovább kell fejleszteni. A Bizottság emellett stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai olajfinomítókkal is. Ennek célja a költségek mérséklése és annak biztosítása, hogy Európa, ezen belül a védelmi ipar, megfelelő üzemanyag-ellátással rendelkezzen.
A kínálati oldalon is új lépések jöhetnek. A Bizottság szerint a G7-országok stratégiai készletekből történő olaj- és dízelfelszabadítása mellett további rugalmasságot adnának az exportőröknek az uniós metánszabályok alkalmazásában, hogy az energiapiaci válság közepette ne rakódjanak újabb költségek az ellátási láncra.
Európa számára így egyszerre vált energiaár-, versenyképességi és biztonságpolitikai kérdéssé az energiafogyasztás átalakítása. Von der Leyen üzenete szerint a cél nem pusztán az, hogy több tiszta energiát termeljen az unió, hanem az is, hogy abból minél többet ténylegesen felhasználjon. A Bizottság ezt a folyamatot az úgynevezett elektrifikációval gyorsítaná fel, és 2040-re lényegében kétszer akkora súlyt adna a villamos energiának az európai gazdaságban, mint ma.
Miért halogatjuk a változást? – Vegyél részt kutatásunkban!
Legyen szó munkahelyváltásról, egy drága szolgáltatás lecseréléséről, egészségügyi vizsgálatról vagy egy régóta halogatott magánéleti döntésről, sokszor tudjuk, hogy ideje lenne lépni, mégis maradunk a megszokott helyzetben. De vajon mi tart vissza minket a változtatástól, és mi adja meg végül mégis a lökést? A Portfolio Csoport anonim olvasói felmérésében ezúttal ezt vizsgáljuk. Töltsd ki a legfeljebb 5 perces kérdőívünket, és mondd el, téged mi tart vissza a változástól!
Create your own user feedback survey
Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek: a drágulás és az erős forint is közrejátszik
Jelentősen visszaesett a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon: tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi állampolgár vásárolt ingatlant.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







